Csáktornyai és simontornyai Lackfi (II.) István (1340Kőrös (Horvátország) 1397. február 22.) főúr, székely ispán, horvát-dalmát bán, főlovászmester, ország nádora.

Lackfi István
A Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1372 1376
Előd Lackfi Imre
Utód Losonci László
A Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1385 1386
Előd Losonci László
Utód Losonci László

Született 1340
Elhunyt1397. február 27. (56-57 évesen)[1]
Kőrös

Foglalkozás katona
A Wikimédia Commons tartalmaz Lackfi István témájú médiaállományokat.

A család származásaSzerkesztés

A családnak nevet adó Kerekegyházi Lack,[2] a dunántúli Hermány nemzetség Arad és Csanád megyébe szakadt középbirtokos ágának a sarja volt. A Lackfi család a 14. században az ország legelőkelőbb és leggazdagabb családjai közé emelkedett és évtizedeken keresztül Erdély sorsának is irányító tényezői voltak.[mj 1]

Károly Róbert idejében a család tizenhat éven át viselte a székelyek ispánságának tisztét. Az erdélyi vajdaságot és a keleti vármegyék főispánságát is viselték a Lackfiak. A Dunántúlon is voltak jelentős birtokaik, amelyet Károly Róbert és Nagy Lajos király adományozott hűséges szolgálataiért a Lackfiaknak, így a csáktornyai, az osztrogi, a fejérkői,[3] a tátikai, a Rezi, a Simontornyai és a Döbröközi várakat és a hozzátartozó uradalmakat birtokolták hatalmuk csúcsán. Nagy Lajos uralkodásának 40 éve alatt mindig Lackfi volt a főlovászmester. Hatalmuk csúcspontján a Lackfi családnak 7 erős vár és mintegy 260 helység volt a birtokában.

A Lackfi család olyan hatalmi dominanciára tett szert, hogy maga Nagy Lajos király a család hatalmának ellensúlyozására a déli vármegyékben uralkodó Garai Miklóst nevezte ki macsói bánnak. A Lackfi család származási térképe

ÉleteSzerkesztés

 
Lackfi István ( -1397) erdélyi vajda, nádor sírköve

Apja Lackfi (I.) István erdélyi vajda a nápolyi hadjárat vezére volt, de apjának négy testvére – András, Lajos, Miklós és Pál – is részt vett a hadjáratban. A korbeli dokumentumok szerint Lackfi István és öccsei ízig-vérig katonák és tehetséges hadvezérek voltak.[mj 2] Egyetlen testvére, aki nem katona lett, Dénes szerzetesnek állt és később kalocsai érsek lett.

Lackfi (II.) István a történelmi magyar forrásokban 1367 és 1397 között szerepel. Három fiútestvére volt: Dénes, Miklós, Imre. 1367–71 között székely ispán volt. A következő két évben a horvát-dalmát báni posztot töltötte be. A padovai háborúban, 1372 nyarán Nagy Lajos király felkérésére sereget vezetett Itáliába, a Velencével hadban álló Padovai Hercegség megsegítésére.[mj 3] Trevisio ostrománál a török segítséggel harcoló velenceiek súlyos vereséget mértek a magyar-padovai szövetségesekre. Lackfi fogságba esett, de sikerült kiszabadulnia. Az 1372 és 1376 közötti időszakban erdélyi vajda volt. 1376–77-ben a Szentföldre zarándokolt. Az utazás költségeinek mértékét jelzi, hogy a székesfehérvári keresztes lovagoknál elzálogosította két Tolna megyei faluját.[mj 4] Közel kétéves távolléte kedvező feltételt teremtett ellenfeleinek, a Garaiaknak és híveiknek, akik mindent elkövettek a hatalomból való kiszorításra.

1383-ra sikerült visszaszereznie befolyásos pozícióját azzal, hogy horvát-dalmát bán lett, de a következő év áprilisában eltávolították a hatalomból. Ekkor a Horvátiak és Szécsi Miklós országbíró ellenzéki mozgalmat indítottak, amelynek célja Garai Miklós nádor hatalmának megdöntése volt. Az 1385-ös év újra színlelt kibékülést hozott a két nagy főúri párt között, és Lackfi István újra betölthette az erdélyi vajda tisztjét. Horváti Jánoshoz és híveihez hasonlóan támogatta II. (Kis) Károly trónra jutását. Lackfi a végső felkelésben személyesen nem vett részt.

Horvátiak 1386 júliusában elfogták Mária magyar királynőt és Erzsébet anyakirálynét, a kíséretében lévő Garai Miklós nádort megölték. Az események után Lackfi István Luxemburgi Zsigmond mellé állt, kiszabadította a királynőt és nagyon valószínű, hogy ezért a támogatásért kapta meg a nádori címet. 1387-ben lovászmester is volt, ezen tisztségéhez adományul kapta Óvárat (Moson vármegye) és Komáromot.

1391-ben már titkos kapcsolatot tartott fenn a trónkövetelő Nápolyi Lászlóval. Ez Zsigmond tudomására juthatott, mert a király 1392-ben leváltotta a nádori tisztségről, majd amikor felmerült a gyanú, hogy a Horvátiakkal tartja a kapcsolatot, Luxemburgi Zsigmond a bizalmasnak számító lovászmesteri tisztségből is leváltotta. Zsigmond a sikertelen és vesztes nikápolyi csatából (1396) nem tudott gyorsan visszatérni az országba, a királynak ezt a távollétét használták ki Lackfi és párthívei: fellázadtak ellene és nyíltan a trónkövetelő Nápolyi László mellé álltak. Ez a pártütés végleg megpecsételte saját és a Lackfi család többi tagjainak a sorsát is. 1397 februárjában Garai Miklós és a végső leszámolást kitervelő Kanizsai János tárgyalásra hívta Lackfit a szlavonai Kőrösre. Lackfi a királyi menlevélben bízva fegyvertelenül jelent meg unokaöccsével, de ellenfelei, Garai és Cillei Hermann megölték. A gyilkosságot Zsigmond utólag kiállított ítéletlevelével igazolta. Hatalmas vagyonát a király elkobozta és hívei között szétosztotta. Jelentős részt kapott a gyilkosság kitervelője, Kanizsai János érsek.

Keszthelyen, a ferences templomban temették el; sírköve fennmaradt.

EmlékeSzerkesztés

• Keszthely város hivatalos honlapja döntő jelentőséget tulajdonít Lackfi Istvánnak a település fejlődésének elősegítésében, amikor 1368 táján betelepítette a ferenceseket.

• Keszthely város képviselő-testülete elkészíttette a város alapítójának a csáktornyai Lackfi II. István lovas szobrát. Lackfi lovas szobra

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Erdély története A magyar honfoglalástól a tatárjárásig | url= http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/59.html
  2. Ekkor keletkezett róla Apuliában a közmondás: Győzelmes, bölcs ember vagy, valóságos Lackfi István!
  3. Az 1350-es években amikor Nagy Lajos elfoglalta Padovát, a város vezetője Francesco Carrara herceg elfogadta Lajos szövetségét, de ezzel végérvényesen megromlott Padova és Velence kapcsolata.
  4. A forrásként szolgáló oklevelet (1377. február 22.) Fügedi Erik kutatta fel, lásd forrásként jelölt Holl Béla tanulmányát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  2. Régi írásmódban Lackffy vagy Laczkfy
  3. Kereki község délnyugati végénél a Levelesi erdő északi, meredek oldalából kiugró 283 m magas, löszös, agyagos dombfokán kis vár romjait találjuk. A nép Kupavárnak vagy katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fejérkő néven ismeri.

ForrásokSzerkesztés

  • Majláth Béla: A Lackfi nemzetség. Turul. 1884.  
  • Karácsonyi János: A kerekegyházi Laczfyak családfája. Turul. 1884.  
  • Magyar Nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 2000.  
  • Holl Béla: Laus librorum Válogatott tanulmányok. Budapest: (kiadó nélkül). 2000.  

További információkSzerkesztés