Ladánybene

	Ladánybene
	; Ladánybene címere
	; Ladánybene címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kecskeméti
Jogállás	község
Polgármester	Kardos Attila
Irányítószám	6045
Körzethívószám	76
Testvértelepülései	Lista Nebelschütz
	Népesség
Teljes népesség	1602 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	38,76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	40,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ladánybene Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 02′ 13″, k. h. 19° 27′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 13″, k. h. 19° 27′ 25″
	Ladánybene Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ladánybene témájú médiaállományokat.

Ladánybene község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Ladánybene Bács-Kiskun megye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 km-re északnyugatra fekszik. A Kunszentmiklós felé vezető közúton lehet megközelíteni Lajosmizse felől.

A község megközelíthetősége jó, akár a fővárosból, akár a megyeszékhelyről érkeznek ide a látogatók. Vasúti összeköttetés nincs, de a falu több távolsági autóbusz-megállóval rendelkezik, így autóbusszal a környék szinte összes települése megközelíthető. Az utazási idő a megyeszékhelyről autóbusszal kb. 35 perc, személyautóval 25 perc, a fővárosból 1 óra 45 perc autóbusszal, személyautóval kb. 1 óra 15 perc. A község elérését nagyban segíti az E5 autópálya közelsége.

TörténeteSzerkesztés

Itt találták meg a Bene vitézként elhíresült honfoglalás kori harcos leleteit. A 14. században lakott, említése 1385-ből (ville Benne).^[3] A török korban kevés lakossal, magyar és török rendre adózott. 1593 után puszta. 1745-től fele részben jászladányi, fel részben jászberényi tulajdonban. 1877-ig Jászladány pusztája, akkor lett az újonnan önálló községgé alakult Lajosmizse része, főleg jászladányi családok telepedtek meg. 1907-ben levált Lajosmizséről, önálló községgé alakult.^[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,1%, református 7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,9% (20,9% nem nyilatkozott).^[5]

NevezetességeiSzerkesztés

A Madarasi-tó kikapcsolódásra kiválóan alkalmas, védett terület volt (az 1990-es évek végére kiszáradt).
A római katolikus templom 1948-ban épült.
A Jajgató-dűlőben a volt Széktói iskola épülete (benne található a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum).

ForrásokSzerkesztés

↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
↑ Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai (1385-1877). Kecskemét, 12.
↑ Ladánybene története a KSH online helységnévtárában
↑ Ladánybene Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)

[3d4ba27a0baae6927782db38ee432b10181d90c4-2] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)

[3] Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai (1385-1877). Kecskemét, 12.

[4] Ladánybene története a KSH online helységnévtárában

[5] Ladánybene Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]