Ladánybene
Ladánybene község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.
| Ladánybene | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kardos Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6045 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1602 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 38,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ladánybene
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 02′ 13″, k. h. 19° 27′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 13″, k. h. 19° 27′ 25″ | |||
Ladánybene
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ladánybene témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Ladánybene Bács-Kiskun megye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 km-re északnyugatra fekszik. A Kunszentmiklós felé vezető közúton lehet megközelíteni Lajosmizse felől.
A község megközelíthetősége jó, akár a fővárosból, akár a megyeszékhelyről érkeznek ide a látogatók. Vasúti összeköttetés nincs, de a falu több távolsági autóbusz-megállóval rendelkezik, így autóbusszal a környék szinte összes települése megközelíthető. Az utazási idő a megyeszékhelyről autóbusszal kb. 35 perc, személyautóval 25 perc, a fővárosból 1 óra 45 perc autóbusszal, személyautóval kb. 1 óra 15 perc. A község elérését nagyban segíti az M5 autópálya közelsége.
TörténeteSzerkesztés
Itt találták meg a Bene vitézként híressé vált honfoglalás kori harcos leleteit. A 14. században lakott, említése 1385-ből (ville Benne).[3] A török korban kevés lakossal, magyar és török rendre adózott. 1593 után puszta. 1745-től fele részben jászladányi, fel részben jászberényi tulajdonban. 1877-ig Jászladány pusztája, akkor lett az újonnan önálló községgé alakult Lajosmizse része, főleg jászladányi családok telepedtek meg. 1907-ben levált Lajosmizséről, önálló községgé alakult.[4]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,1%, református 7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,9% (20,9% nem nyilatkozott).[7]
NevezetességeiSzerkesztés
- A Madarasi-tó kikapcsolódásra kiválóan alkalmas, védett terület volt (az 1990-es évek végére kiszáradt).
- A római katolikus templom 1948-ban épült.
- A Jajgató-dűlőben a volt Széktói iskola épülete (benne található a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum).
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Polgármesterek megyénk tízezer fő alatti településein (magyar nyelven) (html). Baon.hu., 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai (1385-1877). Kecskemét, 12.
- ↑ Ladánybene története a KSH online helységnévtárában
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)[halott link]
- ↑ Ladánybene Helységnévtár
További információkSzerkesztés
|
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |