Ladánybene
Ladánybene község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
| Ladánybene | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kardos Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6045 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1687 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 02′, k. h. 19° 27′Koordináták: é. sz. 47° 02′, k. h. 19° 27′ | |||
 Ladánybene
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Ladánybene weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ladánybene témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Ladánybene Bács-Kiskun vármegye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 kilométerre északnyugatra.
Megközelítése szerkesztés
A község megközelíthetősége jó, akár a fővárosból, akár a vármegye székhelye, Kecskemét irányából érkeznek ide a látogatók. Főutcája a Taksonytól Dabas központján át egészen Kecskemét északi határáig húzódó 5202-es út, közúton csak ezen érhető el északnyugati vagy délkeleti irányból, illetve az 5212-es úton, Kunbaracs érintésével, délnyugat felől. Az ország távolabbi részei felől az 5-ös főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, örkényi vagy lajosmizsei letéréssel.
Vasúti összeköttetése nincs, de a falu több távolságiautóbusz-megállóval rendelkezik, így autóbusszal a környék szinte összes települése megközelíthető. Az utazási idő a megyeszékhelyről autóbusszal kb. 35 perc, személyautóval 25 perc, a fővárosból 1 óra 45 perc autóbusszal, személyautóval kb. 1 óra 15 perc. A község elérését nagyban segíti az M5-ös autópálya közelsége is (amelynek legközelebbi csomópontja Lajosmizse északi határában található, közúton mintegy 11,5 kilométerre).
Története szerkesztés
Itt találták meg a Bene vitézként híressé vált honfoglalás kori harcos leleteit.[3] A 14. században lakott volt, 1385-ben ville Benne már írásban is említették.[4] A török korban kevés lakossal, magyar és török rendre adózott. 1593 után puszta volt, 1745-től fele részben jászladányi, fel részben jászberényi tulajdonban állt. 1877-ig Jászladány pusztája volt, ekkor lett az újonnan önálló községgé alakult Lajosmizse része, ahol főleg jászladányi családok telepedtek meg. 1907-ben levált Lajosmizséről, önálló községgé alakult.[5]
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Visontay István (független)[6]
- 1994–1998: Visontay István (MSZP)[7]
- 1998–2002: Rácz Sándor (független)[8]
- 2002–2006: Rácz Sándor (független)[9]
- 2006–2010: Kardos Attila (független)[10]
- 2010–2014: Kardos Attila (független)[11]
- 2014–2019: Kardos Attila (független)[12]
- 2019-től: Kardos Attila (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1597 | 1574 | 1602 | 1609 | 1697 | 1687 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,1%, református 7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,9% (20,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt római katolikus, 6,1% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei szerkesztés
- A Madarasi-tó kikapcsolódásra kiválóan alkalmas, védett terület volt (az 1990-es évek végére teljesen kiszáradt).
- A római katolikus templom 1948-ban épült.
- A Jajgató-dűlőben a volt Széktói iskola épülete (benne volt egy ideig egy magán helytörténeti gyűjtemény).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kürti László: Ladánybenei évszázadok, Ladánybene: Önkormányzat, 2018. 2. bővített kiadás.
- ↑ Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai (1385-1877). Kecskemét, 12.
- ↑ Ladánybene története a KSH online helységnévtárában[halott link]
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Ladánybene Helységnévtár
- ↑ Ladánybene Helységnévtár