Lagúnahering

csontoshal-faj

A lagúnahering (Alosa maeotica, korábban Caspialosa maeotica) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Lagúnahering
Kifogott lagúnahering
Kifogott lagúnahering
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alóza (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. maeotica
Tudományos név
Alosa maeotica
(Grimm, 1901)
Szinonimák
Szinonimák
  • Caspialosa maeotica Grimm, 1901
  • Alosa braschnikowii maeotica (Grimm, 1901)
  • Alosa brashnikovi maeotica (Grimm, 1901)
  • Alosa maeotica maeotica (Grimm, 1901)
  • Alosa pontica pontica (non Eichwald, 1838)
  • Caspialosa brashnikovi maeotica (Grimm, 1901)
  • Caspialosa brauneri Nikolskii, 1923
  • Caspialosa brauneri elongata Isachenko, 1925
  • Clupea maeotica Grimm, 1901
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lagúnahering témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lagúnahering témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A lagúnahering elterjedési területe a Fekete- és az Azovi-tenger parti vizei, lagúnák és (ritkán) a folyótorkolatok (például Don). A korábban Kaszpi-tenger-i alfajnak vélt Alosa braschnikowit, manapság, önálló fajnak tekintenek.

Megjelenése szerkesztés

A lagúnahering teste karcsú, heringszerű. Testhossza 30-40 centiméter, legfeljebb 50 centiméterig. 13-15 centiméteresen számítanak felnőttnek. Alsó és felső fejprofilja egyenes. A testmagasság a teljes hossznak kevesebb, mint egynegyede. Szemei kicsinyek, átmérőjük kisebb, mint a testhossz 6 százaléka. Hátúszója rövid. Oldalvonala nincs. A felső állkapocs erőteljes középső bemetszéssel; alsó állkapcsa a szem hátulsó szegélyéig ér. Az állkapocs és az ekecsont erősen fogazott. Mell- és hasúszói rövidek, kicsinyek. A 26-41 erős kopoltyútüske rövidebb, mint a kopoltyúlemezkék. Hátoldalának színe zöldesen vagy kékesen csillog, oldalai és a hasoldal ezüstszínűek. Hátúszója sötét szegélyű. A kopoltyúfedők mögött néha elmosódott sötét folt van.

Életmódja szerkesztés

A lagúnahering télen a Fekete-tenger délkeleti felére vonul, a kaukázusi partvidékre. Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A lagúnahering tápláléka gerinctelenek, főleg rákok, ezenkívül kishalak.

Legfeljebb 6 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Kora tavasszal (márciusban) a lagúnahering visszavándorol a nagy folyók torkolatába, ahol április és június között (az ívóhelyektől függően) ikrázik. A lagúnahering a Volga deltájába is behatol. Ezek a heringek 3 évesen ivarérettek, körülbelül 8 évig élnek.

Felhasználása szerkesztés

Ezt a halfajt, iparilag csak kismértékben fogják ki.

Források szerkesztés