Lajtai Lajos

zeneszerző

Lajtai Lajos, született Liebermann Lajos Manó[2] (Budapest, 1900. április 13.Budapest, 1966. január 12.[3]) magyar operettszerző, zeneszerző.

Lajtai Lajos
Lajtai Lajos.jpg
Született Liebermann Lajos Manó
1900. április 13.[1]
Budapest
Elhunyt 1966. január 12. (65 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása zeneszerző
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtai Lajos témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Liebermann Ábrahám kereskedő és Kornblüh Sprince (1874–1939)[4] fia.[5] Az érettségi után a bécsi Exportakadémia hallgatója volt. Bécsben tanult zenét is. 1918 márciusában bevonult katonának. Az 1920-as évek elején mutatták be első revüit Bécsben. A régi nyár című darabjával nemzetközi sikert ért el. 1923-ban hozták színre először első operettjét Budapesten (Az asszonyok bolondja, Budai Színkör), azt követte a Mesék az írógépről (Városi Színház, 1925); A régi nyár (Budai Színház, 1928) stb. A nácizmus előretörése vetett véget hazai sikersorozatának 1935-ben Párizson keresztül Svédországba emigrált. 1945 után gyakran ellátogatott Budapestre. Számos dala megtartotta népszerűségét. A háborút követően mindössze egyetlen új művet komponált, a Három tavasz címmel. A mű Kellér Dezső librettóján alapul és korábbi műveinek legsikeresebb számait dolgozta fel benne újra. A darabot 1958-ban mutatták be a budapesti Operettszínházban.

Felesége Bea Zoltana (Zoltán Erzsébet Aliz) revütáncosnő volt, akivel 1933. december 5-én kötött házasságot Budapesten, a Józsefvárosban.[6]

1966. január 12-én Budapesten, a szállodai szobájában hunyt el.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.

A pályatársak és színészek szeretettel őrzik emlékét, mert rokonszenves és szerény ember volt, aki szinte szégyenlősen vette tudomásul a taps, az újrázás, az újra és újra szétnyíló függöny boldogító élményét.
Gál György SándorSomogyi Vilmos: Operettek könyve[7]

MűveiSzerkesztés

DalokSzerkesztés

  • Hétre ma várom a Nemzetinél (a Mesék az írógépről c. operettből)
  • Legyen a Horváth kertben Budán…
  • Jöjjön ki Óbudára…
  • Hol van az a nyár…
  • Én édes Katinkám…
  • Jöjj vissza, csókos ifjú nyár (a Dolly c. operettből)

Operettek, bohózatokSzerkesztés

  • Asszonyok bolondja (1923, operett 3 felvonásban. Társszerző: Bródy István)
  • Az alvó feleség (1924, énekes-táncos bohózat 4 felvonásban. Társszerzők: Feld Mátyás és Harmath Imre)
  • A meztelen Pest (1925, énekes-táncos revü 12 képben, Szövegét írta: Feld Mátyás. Zenéjét Radó Józseffel írta)
  • Az ártatlan özvegy (1925, operett 3 felvonásban. Írta Gavault és Charvey eszméje után: Harmath Imre)
  • Mesék az írógépről (1927, operett 3 felvonásban. Szövegét írták: Szomaházy István és ifj. Békeffi István)
  • A régi nyár (1928, nagyoperett 3 felvonásban, 7 képben. Szövegét írta: ifj. Békeffi István)
  • Párisi divat (1928, operett 3 felvonásban. Szövegét írta: ifj. Békeffi István)
  • Nővérek (Sisters) (1930, operett 3 felvonásban, 9 képben. Szövegét írta: Békeffi István)
  • Lila test, sárga sapka (1930, nagyoperett 3 felvonásban, 6 képben. Szomaházy István regényéből írták: Békeffi László és Békeffi István)
  • Az okos mama (1930)
  • Őfelsége frakkja (1931)
  • A fekete lány (1932)
  • Régi orfeum (1932)
  • A Rotschildok (1932)
  • Sült galamb (1933)
  • Nápolyi kaland (1934)
  • Tonton (1935)
  • Három tavasz (1958)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.808. számú határozatával Liebermann Lajos Manó Budapest székesfővárosban 1900. évben született, izr. vallású, zeneszerző, budapesti lakos családi nevét „Lajtai“ névre változtatta át. Budapesti Közlöny, 1933. Online
  3. Elhunyt (1966. február 5.), Képes Újság, 6. szám, 3. oldal. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  4. Liebermann Ábrahámné halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 836/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  5. Liebermann Ábrahám és Kornblüh Sprince házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 516/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1459/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  7. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 549. l. ISBN 9633301378

ForrásokSzerkesztés