Főmenü megnyitása

Lakó György (Jánoshalma, 1908. szeptember 26.Budapest, 1996. július 15.) nyelvész, finnugrista.

Lakó György
Született 1908. szeptember 26.
Jánoshalma
Elhunyt 1996. július 15. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Foglalkozása nyelvész,
finnugrista

Kutatási területeSzerkesztés

Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek, a finnugor összehasonlító hangtan és alaktan és a magyar szókészlet története témájában érte el. Az utóbbi területen legjelentősebb eredménye A magyar szókészlet finnugor elemei (Akadémiai Kiadó, 1967–1978) c. kiadvány szerkesztése volt.

ÉletpályájaSzerkesztés

Iskoláit nagyrészt Kiskunhalason végzi. 1926-tól Budapesten magyar–német szakon tanul, az Eötvös Collegium tagja. Zsirai Miklós tanítványa. Az 1930/1931-es tanévre Finnországba, Helsinkibe, az 1931/1932-es tanévre Észtországba, Tartuba, az 1934/1935-ös tanévre Svédországba kap ösztöndíjat – mindhárom helyen az első magyar ösztöndíjasok egyike. 1935-ben rövid tanulmányutat tesz a lulei lappokhoz, nyelvi anyagot gyűjt. 1935–1936-ban az Országos Széchényi Könyvtárban gyakornok, 1936 és 1939 között Jászapátiban, 1939–1940-ben Budapesten dolgozik gimnáziumi tanárként. 1940-ben visszatérhet a nyelvészethez, az MTA Szótári Bizottságában kap munkát. Budapest ostroma alatt munkahelye olyan károkat szenved, hogy új állás után kell néznie. 1945 és 1949 között ismét az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik. 1948-ban lesz az MTA levelező tagja.

1949-ben, az MTA akkor megalakuló Nyelvtudományi Intézetének Finnugor osztályára nevezik ki osztályvezetőnek. 1953-ban és 1954-ben az MTA I. Osztályának titkára. 1954-től 1967-ig a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője. 1956-ban kinevezik az ELTE BTK Finnugor Nyelvtudományi Tanszékére tanszékvezetőnek, félállásban azonban a Nyelvtudományi Intézetben folytatja A magyar szókészlet finnugor elemei című szótár szerkesztését. Az ő nevéhez fűződik az első finnugor szak megalapítása Magyarországon, 1963-ban. 1957-től 1976-ig a Magyar Nyelvtudományi Társaság finnugor szakosztályának elnöke, 1976-tól társelnöke. 1970-ben a Finn Tudományos Akadémia külső tagjának választja, 1976-ban a jyväskyläi egyetem tiszteletbeli doktorává avatja. 1978-ban vonul nyugdíjba.

KitüntetéseiSzerkesztés

Fő műveiSzerkesztés

Munkáinak jelentős része folyóiratokban jelent meg. Önálló kötetként következő munkáit adták ki.

  • A magyar nyelv finnugor alapjai. Bevezetés. Hangtan. ELTE BTK, 1964 (egyetemi jegyzet)
  • A magyar hangállomány finnugor előzményei Nyelvtudományi Értekezések 47., 1965 = 'Proto Finno-Ugric Sources of the Hungarian Phonetic Stock, Budapest – Bloomington, 1968.
  • Svéd-magyar szótár. Akadémiai Kiadó, 1969. (1992-ig hat kiadás)
  • Sajnovics János. A múlt magyar tudósai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. * Budenz József. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
  • Szinnyei József. Akadémiai Kiadó, A múlt magyar tudósai. Budapest, 1986
  • Chrestomathia Lapponica. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.
  • A magyar mondatszerkezet finnugor sajátosságai. Pécs, 1991

IrodalomSzerkesztés

  • Kálmán Béla: Lakó György 70 éves. In: Lakó-emlékkönyv. Nyelvészeti tanulmányok. ELTE, Budapest, 1981. 1–6.
  • Lakó György: Pályám emlékezete. In: A nyelvészetről – egyes szám, első személyben. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1991. 151–161.

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés