Laktóz
IUPAC-név β-d-galaktopiranozil-(1→4)-d-glükopiranóz
4-O-β-d-galaktopiranozil-d-glükopiranóz[1]
Más nevek tejcukor
laktobióz
α-laktóz
β-laktóz
β-D-Galp-(1→4)-D-Glcp
Kémiai azonosítók
CAS-szám 63-42-3
PubChem 6134
ChemSpider 5904
MeSH Lactose
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H22O11
Moláris tömeg 342,296 g/mol
Megjelenés színtelen, kristályos anyag[2]
fehér por [3]
Sűrűség 1,59 g/cm³ (β-laktóz, anhidrát)[3]
1,547 g/cm³ (α-laktóz, monohidrát)[3]
1,525 g/cm³[2]
Olvadáspont 252 °C (α-laktóz, anhidrát)[4]
222,8 °C (α-laktóz, anhidrát)[3]
202 °C (α-laktóz, monohidrát)[4]
201 °C (α-laktóz, monohidrát)[3]
252 °C (β-laktóz, anhidrát)[4]
254 °C (β-laktóz, anhidrát)[3]
223 °C[2]
Oldhatóság (vízben) Jól oldódik[2]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok (nincs)[2]
S mondatok (nincs)[2]
LD50 > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A laktóz vagy más néven tejcukor egy diszacharid. A név a tej latin nevéből (lac, lactis) és az '-óz' cukor-végződésből tevődik össze. Az emlősök tejének cukorkomponense a tej szárazanyag-tartalmának kb. 4–7%-át teszi ki.[4] Leginkább tejsavóból vonható ki gazdaságosan.[4] Édes íze van, édesítőereje 68%-a a közönséges cukorénak.[4]

Fizikai és kémiai tulajdonságok

szerkesztés

Fehér, szagtalan, enyhén édes ízű, kristályos anyag vagy por.[4] Redukáló hatású vegyület. Vízben nagyon jól, etanolban csekély mértékben oldódik.[3] Dietil-éterben és kloroformban oldhatatlan.[3] Az α- és β-izomer kémiai tulajdonságai megegyezőek, csak fizikai tulajdonságaikban térnek el egymástól, pl. a β-laktóz oldékonyabb, mint az α-laktóz.[5]

Molekulaszerkezet

szerkesztés

A molekulában egy galaktóz- és egy glükózmolekula kapcsolódik egymáshoz 1'–4' glikozidos kötéssel. A glükóz lehet α-piranóz vagy β-piranóz formában, míg a galaktóz csak a β-piranóz formában szerepelhet.[5] Ebből kifolyólag az α-laktóz és β-laktóz elnevezés csak a glükopiranóz-gyűrű anomer változataira utal. A gyűrű felnyílása miatt redukáló diszacharid. A belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, ekkor kumisz keletkezik belőle. A laktóz a cellobióztól csak a galaktóz 4-es szénatomjának konfigurációjában tér el.

A laktóz különböző formái és ábrázolásmódjai
Mills-projekció Haworth-projekció
 
α-laktóz
 
α-laktóz
 
β-laktóz
 
β-laktóz

Előfordulás

szerkesztés

Megtalálható az emlősök tejében, az Achras sapota gyümölcsében, és még néhány növényben.[4]

Lásd még

szerkesztés
  1. Szénhidrátok nevezéktana http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/szhnev/36_k.htm Archiválva 2007. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. a b c d e f g h A laktóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 12. (JavaScript szükséges) (angolul)
  3. a b c d e f g h William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th edition, Boca Raton: CRC Press, 3-336. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3 
  4. a b c d e f g h Peter M. Collins. Dictionary of Carbohydrates, 2nd edition, Boca Raton: Chapman & Hall/CRC, 677. o. (2006). ISBN 978-0-8493-3829-8 
  5. a b Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna. Tej és tejtermékek a táplálkozásban. Mezőgazda kiadó (2002). ISBN 978-9-6393-5868-3