Lala Musztafa pasa mecset (Famagusta)

oszmán-török dzsámi, Észak-Ciprus, az egykori Szt. Miklós katedrális

A Lala Musztafa pasa mecset egy középkori székesegyházból kialakított muzulmán imahely a ciprusi Famagusta városban. Nevét Lala Musztafáról, a szigetet 157071-ben elfoglaló török hadvezérről kapta 1954-ben, a hétköznapokban még most is csak régi nevén, Hagia Szophiaként emlegetik.[1][2]

Lala Musztafa pasa mecset
A mecset Famagustában
A mecset Famagustában
TelepülésFamagusta
Ország Észak-Ciprus
Vallásiszlám
Névadó
Építési adatok
Típusmecset
Stílusgótika
Építés kezdete1298
Építés befejezése1326
Alapadatok
Hosszúság55 m
Szélesség23 m
Torony1 minaret
Elhelyezkedése
Lala Musztafa pasa mecset (Ciprus)
Lala Musztafa pasa mecset
Lala Musztafa pasa mecset
Pozíció Ciprus térképén
é. sz. 35° 07′ 30″, k. h. 33° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 35° 07′ 30″, k. h. 33° 56′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lala Musztafa pasa mecset témájú médiaállományokat.

Az eredeti Szent Miklós-katedrálist 1298-ban kezdték építeni, és 1326-ban fejezték be. A gótikus stílusban emelt épületet valószínűleg francia építész, Jean Langlois tervezte, mert nagyon hasonlít a reimsi katedrálisra. Szintén ezt a feltételezést támasztja alá, hogy Ciprus királyai, 1190 és 1489 között, a francia Lusignan-házból származtak. A ciprusi uralkodókat többnyire ebben a templomban koronázták Jeruzsálem címzetes királyaivá is a Jeruzsálemi Királyság 1291-es megszűnte után 1372-ig.[1]

A templomnak három kapuja, gazdagon díszített rózsaablaka és két csonka tornya van. Ez utóbbiak a város 1570-71-es ostromában sérültek meg. Az épület az 1735-ös földrengésben is megrongálódott. A háromhajós épület 55 méter hosszú és 23 méter széles.

[2] A sziget elfoglalása után a törökök egy minarettel egészítették ki. Az embereket ábrázoló faragásokat, freskókat eltávolították, a kriptákat kiürítették.[1] A templom számos uralkodó végső nyughelye volt, például II. Jakab ciprusi királyé és fiáé, III. Jakabé. A templomban mondott le uralkodói jogairól a Velencei Köztársaság számára II. Jakab özvegye és III. Jakab anyja, I. Katalin ciprusi királynő 1489-ben.[2]

A templom előtt egy szikomorfa áll, amelyről úgy tartják, hogy a katedrális építésekor ültették, és így a sziget legöregebb fája.[3]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés