Landsat 8
A Landsat 8 egy amerikai földmegfigyelő műhold, amelyet 2013. február 11-én indítottak. A Landsat program nyolcadik tagja és a hetedik sikeresen pályára állított műholdja. Jelenleg a Landsat 7 és Landsat 8 üzemel és készít képeket, a következő Landsat 9 névre hallgató műholdat 2021. szeptemberében tervezik az űrbe bocsátani.
| Landsat 8 | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | |
| Gyártó | Orbital Science Corporation
Ball Aerospace & Technologies NASA GSFC |
| Típus | Földmegfigyelő műhold |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 2013. február 11. |
| Indítás helye | Vandenberg Space Force Base Space Launch Complex 3 East |
| Hordozórakéta | Atlas V 401 (AV-035) |
| Élettartam | 5 évre tervezett 10 évre elegendő üzemanyag |
| Tömeg | 2623 kg |
| Pályaelemek | |
| Pálya | napszinkron |
| Pályamagasság | 705 km |
| Inklináció | 98,22° |
| COSPAR azonosító | 2013-008A |
| SCN | 39084 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Küldetés szerkesztés
A küldetés célja a terméshozam becslése a mezőgazdaságban, az ásványi anyagtartalom vizsgálata, a természeti jelenségek és károk (vihar, hó, árvíz, tűz) detektálása, a növényi betegségek, a vízben és tápanyagban szegény területek térképezése. Emellett a hosszú idősornak köszönhetően vizsgálható a felszínborítás és területhasználat változása, a klímaváltozás és az urbanizáció mértéke.
Története szerkesztés
A műholdat az Orbital Sciences Corporation, mint fővállalkozó tervezte és építette. Érzékelőit és műszereit a NASA Goddard Space Flight Center és a Ball Aerospace & Technologies készítette. 2013. február 11-én a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontból, az LC–3E (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas V (401 AV-035) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). A Landsat 8 műhold napszinkron, közel-poláris, 98,18 fokos hajlásszögű pályán 705 km magasságban halad, és 98,8 percenként kerüli meg a Földet.[1] Az elliptikus pálya perigeuma 708 km, az apogeuma pedig 710 km. A felbocsátást követő 108 napban a műhold átesett a NASA ellenőrzési fázisán, majd 2013. május 30-án átkerült az üzemeltetése az Amerikai Geológiai Szolgálathoz (US Geological Survey).[2]
Jellemzői szerkesztés
A műholdat 5 éves életciklusra tervezték, de a rajta lévő hajtóanyag mennyiség elegendő 10 évre is. Naponta több, mint 700 képet tud készíteni, ami jóval meghaladja a Landsat 7-es napi 250 db felvételét. A felvételek 185 km × 180 km-es területről készülnek egyidejűleg, és 16 naponta van ismételt fedés ugyanarról a területről.
A küldetés tudományos céljai:
- Közepes felbontású (30 m térbeli felbontású) multispektrális képek készítése, amelyek segítségével szezonális lefedettség biztosítható globális léptékben.
- Biztosítani, hogy a Landsat program korábbi műholdjainak képeivel konzisztens legyen a geometriája, kalibrációja, lefedettsége, spektrális karakterisztikája és a termék minősége. Ezáltal lehetővé teszi a hosszútávú felszínborítás- és területhasználat térképezését.
- Ingyenesen elérhetővé tenni a műholdképeket a nagyközönség és a felhasználók számára.[3]
Tömege 2623 kg, hasznos tömege 1512 kg. A kamerákat összefogó test egy keskeny henger, ami felett a működést biztosító berendezéseket, az üzemanyagtartályt, a TDKR antennát, a telemetrikus rendszereket – széles sávú modult (WBM), a helyzetstabilizáló egységet és a globális helymeghatározó rendszert (GPS) helyezték el. A stabilizálást, a pályakorrekciók végrehajtását gázfúvókák biztosítják.
Szenzorok szerkesztés
A Landsat 8 műholdon az Operational Land Imager (OLI) és Thermal InfraRed Sensor (TIRS) névre hallgató, tudományos vizsgálatokra alkalmas szenzorokat helyezték el.
Operational Land Imager szerkesztés
Az OLI szenzor a látható fény, a közeli infravörös és a közepes infravörös spektrális sávokban valamint a pánkromatikus sávban felvételez. A Landsat korábbi szenzoraihoz képest két új spektrális tartományban gyűjt információkat, az egyik célja kifejezetten a cirrus felhők detektálására, a másik pedig a tengerpart menti övezetek megfigyelése. Nagy fejlesztés a program korábbi tagjaihoz képest, hogy már 12 bites radiometrikus felbontásban gyűjti az adatokat (a korábbi 8 biteshez képest), amivel 4096 szürkeségi értéket képes megjeleníteni a korábbi 256-hoz képest.
Az alábbi kilenc spektrális sávban, beleértve a pánkromatikust felvételez:
| Spektrális sáv | Hullámhossz | Térbeli felbontás |
|---|---|---|
| Sáv 1 - Coastal/Aerosol | 0,435 – 0,451 µm | 30 m |
| Sáv 2 - Kék | 0,452 – 0,512 µm | 30 m |
| Sáv 3 - Zöld | 0,533 – 0,590 µm | 30 m |
| Sáv 4 - Vörös | 0,636 – 0,673 µm | 30 m |
| Sáv 5 - Közeli infravörös | 0,851 – 0,879 µm | 30 m |
| Sáv 6 - Közepes infravörös | 1,566 – 1,651 µm | 30 m |
| Sáv 7 - Közepes infravörös | 2,107 – 2,294 µm | 30 m |
| Sáv 8 - Pánkromatikus | 0,503 – 0,676 µm | 30 m |
| Sáv 9 - Cirrus | 1,363 – 1,384 µm | 30 m |
Thermal InfraRed Sensor szerkesztés
A TIRS a termális tartomány további két keskeny sávjában gyűjti az adatokat, amelyet korábban a Landsat 4-7 esetén egy szélesebb spektrális sáv biztosított. A két keskeny sáv előnye, hogy mindkettő atmoszférikus ablakba esik, ezzel lehetővé teszik a földfelszín hőmérsékletének pontosabb meghatározását.[5]
| Spektrális sáv | Hullámhossz | Térbeli felbontás |
|---|---|---|
| Sáv 10 - Termális infravörös | 10,60 – 11,19 µm | 100 m |
| Sáv 11 - Termális infravörös | 11,50 – 12,51 µm | 100 m |
Az űrfelvételek letöltése szerkesztés
A képek bárki számára ingyenesen elérhetők és letölthetők több különböző honlapról is, mint az USGS Earth Explorer,[6] az USGS GloVis[7] vagy a LandsatLook Viewer[8] adatbázisaiból. Ezek az adatok különböző feldolgozottsági szinten állnak a felhasználók rendelkezésére:[9]
- Level-1 képek (globális lefedettség): radiometrikusan kalibrált, felszíni illesztőpontok (GCP) alkalmazásával ortorektifikált képek, amelyeken a domborzati elcsúszásokat domborzatmodell segítségével korrigálták. A pixelértékek intenzitásértékben (Digital Values) vannak megadva. A képek GeoTIFF fájlformátumban és UTM WGS84 vetületi rendszerben tölthetők le.[10]
- Level-2 képek (globális lefedettség): a pixelértékeket felszíni reflektanciává konvertálják. Ami megadja, hogy a földfelszínre beérkezett elektromágnese sugárzás hány százaléka verődött vissza a műhold szenzorához. A Landsat 4-7 esetén a LEDAPS, a Landsat 8 esetén pedig LaSRC algoritmus korrigálja az atmoszférikus gázok, aeroszolok és vízgőz okozta visszaverődések és elnyelődések időbeli, térbeli és spektrális hatásait. Továbbá a Level-2 termékhez tartoznak a TIRS sávokból Kelvinben számított felszíni hőmérsékleteket tartalmazó sávok.
- US. Landsat Elemzésre Alkalmas Adatok (Analysis Ready Data, csak az USA-ra)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Landsat 8 (USGS). (Hozzáférés: 2021. április 6.)
- ↑ Landsat 8 Satellite Begins Watch. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
- ↑ U.S. Geological Survey (July 2012). "Landsat Data Continuity Mission" (PDF). Rolla Publishing Service Center.
- ↑ a b Landsat OLI bands. [2021. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ Landsat Data Continuity Mission Brochure. [2021. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ USGS Earth Explorer honlapja. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ USGS GloVis honlapja. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ LandsatLook Viewer honlapja. [2021. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ Landsat Data Access. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ Landsat Level-1 Product Information (USGS). (Hozzáférés: 2021. április 11.)
Források szerkesztés
- NASA Landsat oldal. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- Landsat–8. n2yo.com. (Hozzáférés: 2014. március 21.)
