Lars Peter Hansen

Nobel-díjas amerikai közgazdász

Lars Peter Hansen (Urbana, Illinois, 1952. október 26. –) amerikai közgazdász. 2013-ban közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott Eugene Famával és Robert J. Shillerrel „az eszközárak empirikus vizsgálatában elért eredményeiért”.

Lars Peter Hansen
Lars Peter Hansen photo in 2007.jpg
Életrajzi adatok
Született1952. október 26. (67 éves)
Champaign
Ismeretes mint
Állampolgárság amerikai
Iskolái
Tudományos fokozat doktorátus
Szakmai kitüntetések
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • közgazdasági Nobel-emlékdíj (2013, Robert J. Shiller, Eugene Fama)
  • Erwin Plein Nemmers Prize in Economics (2006)
  • Frisch Medal (1984)
  • BBVA Foundation Frontiers of Knowledge Award (2010)
  • Fellow of the Econometric Society
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Lars Peter Hansen témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Hansen dán és svéd származású felmenőkkel rendelkezik. Édesapja, R. Gaurth Hansen a biokémia területén dolgozott, édesanyja, Anna Lou Rees Hansen egy egyetemre járt az apjával. Hansennek két idősebb fivére van, Roger, aki mérnök és Ted, aki genetikus.[1]

Hansen az Utah-i Egyetemen diplomázott matematikából és politológiából, majd doktorit tett le közgazdaságtanból a Minnesotai Egyetemen 1978-ban. Ezután segédasszisztens volt a Carnegie Mellon Egyetemen, ahol első ízben kóstolt bele az eszközök árazási elméletébe. 1981-től a Chicagói Egyetem állandó professzora, ahol olyan neves közgazdászokkal dolgozott együtt, mint Gary Becker, Jim Heckman és Robert Lucas Jr.. 1984-ben feleségül vette Grace Tsiangot, aki vietnámi származású közgazdász. Egy fiuk született, Peter 1992-ben, aki 2014-ben matematikából diplomázott.[2]

Generalized Method of Moments avagy GMMSzerkesztés

Hansen kifejlesztett egy olyan statisztikai módszert, amely segítette jobban megérteni a pénzügyi piacok eszközeinek és a makroökonómiai mutatószámoknak a kapcsolatát. A GMM (Generalized Method of Moments) vagy magyarul a momentumok általánosított módszere egy nagyon rugalmas ökonometriai technika, amellyel egy összetett ökonómiai modell egy részével is lehet kísérletezni, anélkül, hogy az egész modellt igénybe vennénk.

Hansen jelenleg a kockázatot és a bizonytalanságot vizsgálja a hosszú távú döntéseknél, és a modelleket fejleszti tovább. 2008-ban Thomas J. Sargenttel, akivel a Minnesotai Egyetem óta együtt dolgozik, egy olyan modellt fedtek fel, ami segítséget nyújthat a döntéshozatalban a bizonytalanság magas foka mellett.[3]

2013-ben Hansen Nobel-díjat kapott.

JegyzetekSzerkesztés

  1. nobelprize.org
  2. nobelprize.org
  3. Chicago Booth

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés