Laskó (település)

drávaközi falu

Laskó (horvátul Lug) magyarlakta falu Horvátországban Eszék-Baranya megye északkeleti részén.

Laskó
A tökösi kastély (Dvorac Tikveš), Tito egykori vadászkastélya Tököspusztán
A tökösi kastély (Dvorac Tikveš), Tito egykori vadászkastélya Tököspusztán
Közigazgatás
Ország Horvátország
Népesség
Teljes népesség767 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laskó (Horvátország)
Laskó
Laskó
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 18° 46′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 18° 46′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Laskó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A falu Eszéktől északra, Drávaközben fekszik, ma Eszék-Baranya megye települése.

TörténeteSzerkesztés

1061-ben I. Béla a vidéket frissen alapított szekszárdi Benedek-rendi apátságnak adományozta. Egy 1212-es oklevélben Kopács adományozása kapcsán szerepel először név szerint. A baranyai királyi várbirtok részét II. Endre a Győr nembeli Póth nádornak adományozza, e birtok északi határán az oklevélben Laskó a szekszárdi apátság birtokaként szerepel: " Meta terrea ecclesie de Saxard", ill. egy mintegy évszázaddal későbbi, a szomszédos Várdaróc adományozási oklevelében Laskóról ez olvasható: "Terra ecclesie saxardiensis Logcho vocata" ("Logcsó" szekszárdi egyház tulajdona). Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Lusko alakban áll, a jegyzék az itt szolgáló papot is említi: "Joannes sacerdos de Lusko". A 15. században mezőváros.

Az 1520-as években nagyobb volt Mohácsnál, kolostori iskola működött a városban.[2]

1544-ben itt működött Sztárai Mihály prédikátor, aki a következő pár évben 120 falut térített evangélikus vallásra Szlavóniában és Baranyában, később Szegedi Kis István prédikátor működött itt.[3] 1554-es defteri összeírások szerint 256 ház állt, miközben Siklóson 73, Mohácson 239 ház volt.[4]

A falu megmaradt kevés katolikusa nem felejtette el Szűz Mária tiszteletét, és a 17. század végén Horvát András elöljáró szobrot faragott a gyermekét karján hordó Szűzanyáról.[5] A Rákóczi-szabadságharc idején azonban ezt a szobrot el kellett rejteni, és 1704. november 20-án Almás községbe vitték, ahol szintén nagy kultusza volt a Szűzanyának.[6]

A laskóiak még a 19. században is ápolták a Mária-kultuszt, annak ellenére, hogy már évszázadok óta reformátusok voltak.[7]

A 19. század folyamán a falu környéki puszták népessége is növekedésnek indult, hála a bácskertesi katolikus telepeseknek.[7]

Az 1991-es háború idején a falu komoly károkat szenvedett, több tucat lakosa elmenekült.

A budapesti XVII. kerületben utca viseli a település nevét.

Laskó szülötte Laskai Demeter. Nevéhez fűződik a második legrégibb verses magyar nyelvemlék. Címe: Úrfelmutatási imádság a kenyér színében jelen levő Jézushoz (1433).[8]

Úrfelmutatási imádság a kenyér színében jelen levő Jézushoz

Ó Istennek teste ídesség, ez világnak ótalma e ídesség,

Ó tiszteletes test, ma tégedet míltatlan imádlak,

Hogy engöümet méltass halálomnak ideín éltetni.

Óh, életnek kenyere, adj énnekem örek eremet,

Téged kérlek és uszunlak, lelkemet testemmel tisztohadd.”

– Laskai Demeter, 1433

NépességSzerkesztés

1782-1785 között a faluban 801 református, 27 katolikus és 6 görögkatolikus élt.[9]

1910-ben 1860 lakosa volt, melyből 1806 fő magyar, 42 fő német, 10 fő szerb és 2 fő horvát (legalább)4 fő egyéb (nazarénus hívők) nemzetiségű volt. A lakosok közül 1849 fő tudott magyarul.[10]

KultúraSzerkesztés

A helyi kulturális életet a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Laskói ifjúsági egyesület és a Laskói HMDK szervezi, mely a HMDK tagszervezetei.

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepüléseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. Lábadi, 214. o.
  3. Varga György: Reformáció Szlavóniában
  4. Zentai, 141. o.
  5. Lábadi, 33. o.
  6. Lábadi, 34. o.
  7. a b Lábadi, 37. o.
  8. Lábadi, 47. o.
  9. Lábadi, 37. o.
  10. Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 18.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés