Laubhaimer Ferenc
Laubhaimer Ferenc (Pécs, 1833. július 18. – Pécs, 1888. március 25.) római katolikus pap, teológiai doktor, pécsi apát-kanonok.
| Laubhaimer Ferenc | |
| Magyarország – 19. század – | |
| Élete | |
| Született | 1833. július 18. Pécs |
| Elhunyt | 1888. március 25. (54 évesen) Pécs |
| Pályafutása | |
| Iskola/Irányzat | katolikus teológia |
Élete szerkesztés
Pécsett született, ahol iskoláit is végezte; mint tanuló a pécsi növendékpapok közé vétetett fel. A négy évi teológia hallgatására a bécsi Pázmáneumba küldték; itt tanulmányait befejezvén, ugyanott a Szent Ágostonról nevezett felsőbb egyházi intézet tagja lett, ahonnét pár év mulva mint hittudományi doktor tért vissza egyházmegyéjébe és 1856-ban áldozópappá szentelték. A bécsi papnevelőintézet tanulmányi felügyelőjévé és helyettes tanárrá nevezték ki; 1858-ban a rendes teológiai tanárságot is elnyerte. 1860. október 5-től a pesti egyetem egyháztörténelmi tanszékére nevezték ki, ahol 1880. január 22-ig tanított, 1864-65-ben és 1868-69-ben a hittudományi kar dékánja, 1876-77-ben az egyetem rektora volt.[1] 1871-ben egyházmegyéje az autonómiai kongresszusra képviselőnek választotta. 1878-ban ő felsége címzetes pécsi kanonokká nevezte ki. Időközben 1882-ben a boldogságos szűzről nevezett mogyoródi apát címmel tüntették ki. A székesegyházi plébánia kormányzását is teljesítette és a templomi szószéken is hirdette az Isten igéjét. A magyaron kívül, beszélt latinul, németül, franciául és olaszul. Végrendeleteiben az egyházi megyén kívül a pesti vakok, váci siketnémák intézete, a Szent István és Szent László Társulatok részesültek adományaiban.
Mutatványt közölt P. Felix párisi hitszónok beszédeiből a Családi Lapokban (1838. II. A házasság korunkban); a Religioban (1874. I. A communio története); a Magyar Államnak munkatársa volt; beszédei a budapesti Actákban (1864. Beszéd az 1864-65. tanszaknak a m. kir. egyetemnél okt. 15. történt ünnepélyes megnyitásakor, 1869. Beszéd, melyet az 1868-1869. tanszaknak a m. kir. egyetemnél okt. 5. történt ünnepélyes megnyitásakor mondott, 1876. A theologiai kérdésekhez különösen a czélratörekvésekről a természetben; Rektori székfoglaló és zárbeszéd).
Szerkesztette az Egyetemes magyar encyclopaedia VIII. kötetét (Pest, 1870. Érczhegység czikktől Görög nyelvig); több cikket is írt e vállalatba.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
További információk szerkesztés
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
