Wikipédia

Leber-féle veleszületett vakság

a szem betegsége
Nem tévesztendő össze a következővel: Leber-féle optikai neuropátia.

A Leber-féle veleszületett vakság vagy Leber-féle amaurózis (LCA) egy ritka örökletes szembetegség, amely születéskor vagy az élet első néhány hónapjában jelenik meg. 40 000 személyből 1 beteg.[1] 2008-ban sikerült sikeresen kezelni a betegséget génterápiával.[2][3][4][5]

Leber-féle vakság
AngolulLeber's congenital amaurosis
Osztályozás
BNO-10H35.5
BNO-9362.76
Epidemiológia
Prevalencia
Világszerte0,00125%
Halálozási arány
Világszerte0%
Leírás
Etiológiagénmutáció
Főbb tüneteklátásromlás vagy vakság, lassú vagy hiányzó pupillareakciók, szemtekerezgés
Kezelésgénterápia
Adatbázisok
OMIM204000 204100 604232 604393 604537 605446 602225 604210 608553
DiseasesDB33192
A Wikimédia Commons tartalmaz Leber-féle vakság témájú médiaállományokat.

A betegséget először Theodor Leber írta le,[6][7] 1869-ben, a retinitis pigmentosa egyik változataként.[8] Nem tévesztendő össze a Leber-féle örökletes optikai neuropátiával, melyet szintén Theodor Leber fedezett fel.

100 000 ember közül 2-3 szenved Leber-féle veleszületett vakságban, amiből a betegek számára világszerte 180 000-nek adódik.[8] A betegség a gyermekkori vakság gyakori oka; a vak gyerekek iskoláiban a tanulók 20%-a ettől a betegségtől vesztette el látását.[9]

Jelei és tünetei szerkesztés

A veleszületett kifejezés olyan vakságra vonatkozik, amely születéstől fogva jelen van (nem szerzett), a vakság pedig látáscsökkenésre.[10][11]

A betegség gyakran társul szemtekerezgéssel, lassú vagy hiányzó pupillareakciókkal, súlyos látásromlással vagy vaksággal.[10][11] Előfordul kancsalság (habár kisbabáknál ez élettani is lehet), fényérzékenység, a szem nyomogatása és dörzsölgetése (Franceschetti-féle okulodigitális jel).[12] A beteg gyerekek állandó látászavart tapasztalnak, és kevésbé reagálnak a látott objektumokra. A látásélesség erősen csökkent, a betegek látásélessége jellemzően 20/400 és 20/200 közötti. A betegek egyharmada még a fényérzékenységet is elveszti.[13]

A pupillák nem biztos, hogy normálisan reagálnak a fényre. Néhány beteg szeme ködös, ez szürke hályogot jelent. Előfordul szabálytalan alakú szaruhártya, keratokónusz miatt.[12] A retina tipikusan normálisan néz ki, különösen gyerekeknél és fiataloknál; később ott is megjelenhetnek rendellenességek.[13]

A betegség a látászavaron kívül további problémákat nem okoz.[14]

Genetika szerkesztés

Ez a rendellenesség megakadályozza a fotoreceptor sejtek egészséges fejlődését. Az OMIM jelenleg az LCA 28 fajtáját ismeri.[15] Ezek közül három autoszomális domináns öröklődésű: IMPDH1, OTX2, és CRX. Ez azt jelenti, hogy egy beteg allél már elég a betegség kifejlődéséhez. A többi gén esetén a beteg allél autoszomális recesszív, ami azt jelenti, hogy a betegség akkor jelentkezik, ha a gyerek mindkét szülőtől beteg allélt örökölt;[15] így egészségesek is lehetnek tünetmentes hordozók.

Típus OMIM Gén Lokusz[10]
LCA1 204000 GUCY2D 17p13.1
LCA2 204100 RPE65 1p31.3-p31.2
LCA3 609868 SPATA7 14q31.3
LCA4 604393 AIPL1 17p13.2
LCA5 604537 LCA5 6q14.1
LCA6 605446 RPGRIP1 14q11.2
LCA7 602225 CRX 19q13.3
LCA8 604210 CRB1 1q31-q32.1
LCA9 608553 NMNAT1 1p36.22
LCA10 610142 CEP290 12q21.32
LCA11 146690 IMPDH1 7q32.1
LCA12 180040 RD3 7q32.1
LCA13 608830 RDH12 1q32.3
LCA14 604863 LRAT 14q24.1
LCA15 602280 TULP1 4q31
LCA16 603208 KCNJ13 2q37
LCA17 601147 GDF6 8q22
LCA18 179605 PRPH2 6p21

A betegséggel kapcsolatban álló gének mindegyikének a szem fejlődéséhez van valami köze:

Mindezeknek a géneknek az adott feladat ellátására az egészségesnél kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas változatai zavart okoznak az adott funkcióban, így súlyos látásvesztést okoznak. A DTHD1 és az NMNAT1 bizonyos változatai szintén Leber-féle veleszületett vakságot okoznak, azonban ezeknek a géneknek a szerepe még nem tisztázott a látásban.[16]

A leggyakoribb típusok a CEP290 és GUCYD génekhez kapcsolódnak, amelyek egyenként az esetek 20-20%-áért felelősek. További gyakori típusok a CRB1 (10%), RPE65 (10%), AIPL1 (8%), RDH12 (5%), RPGRIP1 (5%).[17] Az esetek 25%-át még ismeretlen gének alléljai okozzák.[15]

Vizsgálata szerkesztés

A genetikai és a kapcsolódó vizsgálatok jelenleg a Centogene AG-ban (Rostock, Németország), az Iowai Egyetemen, a Marcia Carver Nonprofit Genetic Testing Laboratoryban (Iowa, Egyesült Államok), a GENESIS Center for Medical Geneticsben (Poznan, Lengyelország), a Baylor College of Medicine Miraca Genetics Laboratoriesban (Houston, Egyesült Államok), az Asper Biotech-ben (Aston, Észtország), a CGC Geneticsben (Porto, Portugália), a CEN4GEN Institute for Genomics and Molecular Diagnosticsban (Edmonton, Kanada) és a Reference Laboratory Geneticsben (Barcelona, Spanyolország) folyik.[18]

Klinikailag is diagnosztizálható, látásvesztés, a pupillák abnormális fényre adott reakciója és elektroretinográfiával, ami a retina fényre adott elektromos válaszát méri.[13]

Kezelése szerkesztés

Az LCA2-es betegeket már sikeresen kezelték génterápiával. Három korai klinikai vizsgálatot tettek közzé 2008-ban a látás visszaállítására, és mindhárom esetben mellékhatások nélkül visszakapták a funkcionális látásukat. Ezeknél a kezeléseknél adeno-asszociált vírusokat használtak, amelyek számos új génterápiás megoldást nyújtanak. Mindhárom beteg bizonyos mértékig visszanyerte látását.[2][3][4][5] E vizsgálatokon felbuzdulva a génterápia további lehetőségeit keresik. 2017 december 17-én az Amerikai Egyesült Államokban klinikai használatra engedélyezték a génterápiát.[19]

Akik nem profitálhatnak a génterápiából, azokat nem tudják meggyógyítani. Nekik marad a szokásos eszközkészlet (mint szemüvegek, nagyítók, képernyőolvasók, beszélő eszközök, fehér bot, segítő állatok), ami magában foglalja a gyógypedagógiai nevelést is.[20]

Popkultúrában szerkesztés

  • A Dr. Csont Összezárva (6. évad, 16. rész) című részében kiderül, Dr. Jack Hodgins és terhes felesége, Angela Montenegro is tünetmentes hordozók, és így 25% esély van rá, hogy a baba vak lesz.
  • A Vészhelyzet című sorozat Abby újra köztünk (14. évad, 12. rész) című részében Dr. Abby Lockhart Leber-féle veleszületett vaksággal diagnosztizált egy fiatal lányt.
  • A 4 éves Gavin, aki LCA-ban szenved, egy YouTube-videóban tette híressé a betegséget 2013-ban, amikor először használt fehér botot.[21]
  • A The King of Dramas koreai drámában Anthony Kimet Leber-féle veleszületett vaksággal diagnosztizálják, amitől az ő anyja is megvakult.

Hírességek szerkesztés

  • Akbar Khan, indiai zenész és fogyatékosügyi aktivista
  • Alexandre Lloveras, francia parakerékpáros, aki 2020-ban képviselte Franciaországot a paralimpián
  • Jason Dunkerley, kanadai atléta, paralimpikon
  • Kelvin Tan, szingapúri Mandopop énekes
  • Kim Umback, kanadai síelő
  • Kody Keplinger, amerikai író
  • Letticia Martinez, amerikai úszó, paralimpikon, rekordok felállítója rövid és hosszú távon
  • Scott Douglas MacIntyre, amerikai zongorista, énekes, dalszerző

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Leber congenital amaurosis (angol nyelven). Genetics Home Reference , 2010. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  2. ↑ a b (2008. május 1.) „Safety and efficacy of gene transfer for Leber's congenital amaurosis”. The New England Journal of Medicine 358 (21), 2240–8. o. DOI:10.1056/NEJMoa0802315. PMID 18441370.  
  3. ↑ a b (2010. március 1.) „Gene therapy for Leber's congenital amaurosis is safe and effective through 1.5 years after vector administration”. Molecular Therapy 18 (3), 643–50. o. DOI:10.1038/mt.2009.277. PMID 19953081.  
  4. ↑ a b (2009. augusztus 1.) „Vision 1 year after gene therapy for Leber's congenital amaurosis”. The New England Journal of Medicine 361 (7), 725–7. o. DOI:10.1056/NEJMc0903652. PMID 19675341.  
  5. ↑ a b (2008. május 1.) „Effect of gene therapy on visual function in Leber's congenital amaurosis”. The New England Journal of Medicine 358 (21), 2231–9. o. DOI:10.1056/NEJMoa0802268. PMID 18441371.  
  6. ↑ Whonamedit - dictionary of medical eponyms. www.whonamedit.com. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)
  7. ↑ Leber T (1869). "Über Retinitis pigmentosa und angeborene Amaurose". Archiv für Ophthalmologie. 15 (3): 1–25. doi:10.1007/BF02721213.
  8. ↑ a b Kondkar & Abu-Amero 2019, "Epidemiological, historical and clinical perspective of LCA".
  9. ↑ Leber Congenital Amaurosis. American Association for Pediatric Ophthalmology and Strabismus, 2023. április 1. (Hozzáférés: 2023. május 1.)
  10. ↑ a b c OMIM Entry - # 204000 - LEBER CONGENITAL AMAUROSIS 1; LCA1. omim.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)
  11. ↑ a b Weleber RG, Francis PJ, Trzupek KM, Beattie C. "Leber Congenital Amaurosis.". GeneReviews. PMID 20301475
  12. ↑ a b Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Introduction".
  13. ↑ a b c Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Diagnosing LCA".
  14. ↑ Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Etiology of LCA".
  15. ↑ a b c d Kondkar & Abu-Amero 2019, "Genetic basis of LCA".
  16. ↑ a b Kondkar & Abu-Amero 2019, "Table 1. Overview of causal genes implicated in Leber congential amaurosis".
  17. ↑ Kondkar & Abu-Amero 2019, "Table 2. Commonly affected genes in LCA and their associated phenotypes.".
  18. ↑ GeneTests.org. GeneTests.org. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  19. ↑ (2019. április 5.) „Approved Products - LUXTURNA”. FDA.  
  20. ↑ Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Treatment of LCA".
  21. ↑ 4 yr old Gavin using his white cane to navigate down a curb independently. YouTube . [2021. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források szerkesztés

  • (2019. december 1.) „Leber congenital amaurosis: Current genetic basis, scope for genetic testing and personalized medicine”. Exp Eye Res 189, 107834. o. DOI:10.1016/j.exer.2019.107834. PMID 31639339.  
  • (2023. május 1.) „Leber Congenital Amaurosis: Leading Cause of Inherited Blindness in Children”. Journal for Nurse Practitioners 19 (5). DOI:10.1016/j.nurpra.2023.104560.  

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leber congenital amaurosis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Leber-féle_veleszületett_vakság&oldid=26125941”