Lednic (szlovákul Lednica) község Szlovákiában a Trencséni kerület Puhói járásában.

Lednic (Lednica)
Lednic látképe
Lednic látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rang község
Első írásos említés 1259
Polgármester Kamil Karas
Irányítószám 020 63
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség947 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület22,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lednic (Szlovákia)
Lednic
Lednic
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 15″, k. h. 18° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 15″, k. h. 18° 13′ 00″
Lednic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednic témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Puhótól 15 km-re nyugatra a Fehér-Kárpátok völgyében, a Lednic-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A mai község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra és a la théne-kori puhói kultúra település állt. A mai települést 1259-ben "Lednyche" alakban említik először. 1262-ben "Ledniche", 1321-ben "Lednuche", 1341-ben "Legniche", 1408-ban "Lednycze" alakban említik a korabeli források.

Várát a 13. század közepén építtette a Csák nembeli Márk ispán. Első írásos említése 1259-ben történik. Már a 13. században állt a falu első román stílusú temploma, mely a mai plébániakert nyugati részén volt. 1321 előtt Csák Máté birtoka, majd több gazdája volt, 1526 után a Podmaniczkyaké, akik rablólovagvárrá változtatták. Több tulajdonos után a Rákócziaké lett, s bár a vár már nem játszott érdemi szerepet, a fejedelmi család, így II. Rákóczi Ferenc címei között is szerepelt.

1672-ben Heister generális felégettette és leromboltatta, azóta rom. Ekkor pusztult el régi temploma is, helyette a mai iskola helyén fatemplomot építettek. A település 1465-ben Hunyadi Mátyástól szabad királyi városi rangot kapott. 1598-ban 44 háza volt. 1628-ban ide telepítette le I. Rákóczi György a fehérhegyi csata után ide menekült huszitákat. 1720-ban 35 volt az adózók száma. Mai temploma 1733 és 1735 között épült fel. 1784-ben 121 házában 132 családban 657 lakos élt. 1828-ban 112 háza volt 805 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. A 19. században uradalmi major, sörfőzde, két malom, mészégető és fűrésztelep üzemelt a településen. A mezőgazdaság mellett a kézművességnek is nagy hogymányai vannak.

Vályi András szerint "LEDNICZE. Rovne Lednicz. Besztercze Lednicze. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Pukovhoz mint egy 3/4 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, legelőjök sok, fájok is elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Lednicz, tót m. v., Trencsén vmegyében, bent a hegyek közt Morvaország felé: 780 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Emlitést érdemelnek az urasági majorság, sörfőző ház, mészégető kemencze, s egy igen szép kőris, fenyő, bikfából álló erdő. Feje egy uradalomnak, mellyhez 2 m. v. 24 falu, s egy kősziklára épült régi, már most lakhatatlan vár tartozik. Hajdan a Podmaniczkiaké volt, azután a fiskus elfoglalván Telekesy Imrének adta, később Dobó vezérnek; majd Rákóczy és Zalomér, ismét Matyasovszky birták: jelenleg gr. Erdődy György birtokában van. Ut. posta Trencsén 7 óra. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 805, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 976 lakosából 954 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

 
Lednic vára 2018-ban
  • A falu végén a házak feletti meredek szikla oldalában állnak várának romjai. A vár két részét sziklába vájt alagút köti össze.[forrás?]
  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült.
  • Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobrai 18. századiak.

ForrásokSzerkesztés

  • Velička, Drahomír 2017: Unikátne archívne dokumenty z Lednice. Archívny almanach I.
  • Jozef Trnka 1999: Lednica - pamätnica obce.
  • 1846 Domová pokladnica na rok 1847

Külső hivatkozásokSzerkesztés