Főmenü megnyitása

2011 második felében Lengyelország első alkalommal, a kelet-közép-európai országok közül negyedikként látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. A fél évig tartó lengyel EU-elnökség lebonyolítása nagyrészt Donald Tusk kormányának feladata volt, amit a 2011 októberi parlamenti választások komplikáltak;[1] végül Tusk lett a lengyel rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akinek sikerült az újrázás, így ő vihette végig a teljes elnökséget.

Lengyel EU-elnökség (2011)
Ország  Lengyelország
Időszak 2011. július 1. – december 31.
Felelős Radosław Sikorski, Mikołaj Dowgielewicz
Kronológia
Magyar EU-elnökség (2011)
Dán EU-elnökség (2012)
Hivatalos weboldal
Radosław Sikorski külügyminiszter, az elnökség ideje alatt az Általános Ügyek Tanácsának elnöke
Mikołaj Dowgielewicz, az európai ügyekért felelős államtitkár

Lengyelország Dániával és Ciprussal egy elnöki trió első tagjaként elnökölt az Európai Unió Tanácsában. Ezt a szervezetet az Európai Tanácstól, az Unió fő politikai szervezetétől a lisszaboni szerződés különböztette meg.[2] A kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöki teendőit azonban nem a lengyel miniszterelnök, hanem az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy látta el, ahogy az a 2010-es spanyol elnökség óta megszokott. Az elnökséggel kapcsolatos feladatok összehangolásáért Mikołaj Dowgielewicz felelt, akit 2008. július 15-én neveztek ki a lengyel elnökség előkészítéséért felelős kormánybiztossá, majd 2010. január 1-jétől az európai ügyekért felelős államtitkárrá. Fontos szerepe volt még a kinevezése előtt a budapesti CEU-n tanító pénzügyminiszternek, Jacek Rostowskinak.[3]

A „rövid” (a nyári üdülőszezont és a karácsonyi ünnepeket magába foglaló) lengyel elnökséggel kapcsolatban alapvetően pozitívak voltak a külföldi várakozások,[3] a lengyel politikai elit pragmatizmusa és együttműködési készsége[4] és a jól felkészült apparátus[5] miatt.

Tartalomjegyzék

Az elnökség témáiSzerkesztés

A főbb témák közé tartozott az EU és a gazdasági növekedés kapcsolatának kérdése, a bővítés fontossága és a szomszédsági politika, az EU 2014-2020 közötti költségvetésének tárgyalásai és Lengyelország ezzel kapcsolatos céljai, valamint az energiapolitika és az energiabiztonság témája, amely részét képezte a lengyel elnökség „Biztonságos Európa” szlogenjének.

A „nyitottság hasznát élvező Európa” keretében az eredetileg a magyar EU-elnökség idejére tervezett (emiatt Magyarországgal társelnökként[3]) szeptemberi Keleti Partnerség-csúcstalálkozó, tárgyalások megkezdése, szabadkereskedelmi zónák kialakítása Ukrajnával és Moldovával, valamint Fehéroroszország nyugati kötődéseinek erősítése. A soros elnökség alatt célul tűzték ki az EU-Oroszország modernizációs partnerség szerződésének megújítását is. A magyar elnökségről hátramaradt feladat volt a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, emellett a lengyelek elkötelezettségüket fejezték ki Törökország, Izland és a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz közeledésének irányában is.[6]

Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió reformjaSzerkesztés

A lengyel elnökségnek szembe kellett néznie az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak a 2010-es euróválság miatt szükségessé vált reformjával. Miután az EU állam- és kormányfői 2011. március 24–25-én már döntöttek az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmushoz is hozzányúló reformcsomagról,[7][8] a lengyelek kezdeményezték a nemzeti ratifikációs folyamat elindítását.[forrás?]

A 2014-2020-as uniós költségvetési keretSzerkesztés

EnergiapolitikaSzerkesztés

Bevándorlási politika és a schengeni megállapodásSzerkesztés

Bővítési és szomszédsági politikaSzerkesztés

Biztonsági és védelmi politikaSzerkesztés

Az európai parlamenti választások reformjaSzerkesztés

Az elnökség krónikájaSzerkesztés

Magyarország 2011. július 1-jén adta át a soros elnökséget Lengyelországnak. Varsóban Orbán Viktor magyar kormányfő átnyújtotta lengyel partnerének, Donald Tusknak az EU zászlaját és az elnökséget szimbolizáló stafétabotot, egy kis hordó tokaji bort ajándékozott Tusknak, amit a lengyel kormányfő egy karddal viszonzott. Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség alatti munkaebédeken „elsősorban magyar borokat fognak felszolgálni”.[9]

LogóSzerkesztés

A korábbi elnökségi trióval (Spanyolország, Belgium, Magyarország) ellentétben a Lengyelország, Dánia és Ciprus alkotta triónak nem terveztek közös logót.

A lengyel elnökségi logót hat színes, fölfelé mutató nyíl, a lengyel zászló és a PL2011.eu felirat alkotta; a lengyel rendszerváltás előtt a vezetéssel szemben álló legnagyobb tömegmozgalmi csoport, a Szolidaritás mozgalom logója inspirálta.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés