Főmenü megnyitása

Lenz József (nagykereskedő)

magyar nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, földbirtokos, tartalékos huszárszázados

Lenz József, Lenz József János (Budapest, 1897. március 18.Bogotá, Kolumbia, 1965. március 14.) magyar nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos,[1] tartalékos huszárszázados,[2] a „Pro Ecclesia et Pontifice érdemrend” tulajdonosa,[3] a "Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-kereskedők Országos Egyesülete" elnöke,[4] a "Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete" elnöke,[5] a "Magyar Kereskedelmi Statisztikai és Értékmegállapító bizottság" tagja, a "Déligyümölcskereskedők Egyesülete" alelnöke, a "Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés” intéző bizottságának a tagja, bérpalota-tulajdonos, nyékládházi, bükkaranyosi és kesznyéteni földbirtokos, műkincsgyűjtő.

Lenz József
Az 1940-es években
Az 1940-es években
Született 1897. március 18.
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Budapest
Elhunyt 1965. március 14. (67 évesen)
Flag of Colombia.svg Bogotá, Kolumbia
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa Topits Klára (1901–1993)
Gyermekei
Foglalkozása nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, tartalékos huszárszázados
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenz József témájú médiaállományokat.

Lenz József híres volt a két világháború között Magyarországon, de nemcsak a vagyona miatt, hanem a magyar termékek védelme érdekében, a nagy gazdasági világválság alatt folytatott, kitartó küzdelme és tevékenysége miatt is. Neki köszönhetően ismertebbek lehettek a magyar termékek Közép-Európában, és tevékenysége eredményeként a gazdasági válság elviselhetőbb lett hazánkban.

ÉleteSzerkesztés

Családja és fiatal koraSzerkesztés

 
Lenz család címere
 
Lenz Gyula (1848-1910), nagykereskedő, a Lenz testvérek déligyümölcs kereskedő cég társtulajdonosa, bérház tulajdonos, Lenz József (1897-1965), nagykereskedő édesapja.

Budapesten született a IV. kerületben a jómódú régi nagypolgári patricius Lenz családban, amely a családi legendárium szerint a svájci Lenzburgból vándorolt ki az újkor hajnalán. Apja, a pozsonyi születésű, római katolikus Lenz Gyula (18481910), nagykereskedő, bérpalota-tulajdonos, aki a IV. kerületi Ferenc József rakpart 2-es szám alatt lakott, anyja, az evangélikus, Gömöry Anna Mária Etelka (18741946) volt, aki egy régi dobsinai kispolgári családból származott, amelynek a tagjai már 17. század végén bírói tisztséget töltöttek be a településen.[6] Apai nagyszülei idősebb Lenz József (18191863), római katolikus pozsonyi polgár, kőfaragó mester, háztulajdonos, és az osztrák római katolikus polgári származású Skoff Jozefa (18241898) voltak. Anyai nagyszülei Gömöry Gottlieb (18381908), cserzővarga, vadászhadnagy, evangélikus dobsinai származású, és Stranszky Hermina (18471939), pesti polgári római katolikus voltak. Gömöry Gottlieb az 1864-67. évi mexikói önkéntes hadtest magyarországi résztvevői között vett részt, amikor Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceg a mexikói trón elfoglalásáért utazott Amerikába vadászhadnagyként. Lenz József két nagybátyja, Lenz János Nepomuk (1843-1913), nagykereskedő, a Ferenc József-rend lovagja, és Lenz Ferenc (18511926), nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos volt. Lenz Gyuláné Gömöry Anna húga, Gömöry Irén (18881958),[7] akinek a férje, dr. Lux Gyula (1884-1957) tanügyi főtanácsos, tanár, nyelvész volt.

Az Deák Téri Evangélikus elemi iskola[8] után a pesti piarista gimnázium jeles diákja lett. Különösen a latin és az ógörög nyelv tanulásában múlta felül társait. Nyelvi tehetségét az is mutatja, hogy nyolc nyelven tudott írni és beszélni. Felsőfokú jogi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem abszolutóriumával fejezte be, mert ekkor háromévi harctéri szolgálatra jelentkezett. Géppuskás alakulatnál szolgált századparancsnokként, és számos hadi kitüntetést is kapott. Az első világháború során elszenvedett sebesülése (1918) miatt később leszerelték. Ezután a Honvédelmi Minisztériumba került mint segédfogalmazó. 1919. januárban miniszteri fogalmazó lett, de a kommün alatt Olaszországba ment, és csak a Tanácsköztársaság bukása után érkezett vissza Magyarországra.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

 
Lenz Gyuláné Gömöry Anna Mária Etelka (1874-1946), Lenz József nagykereskedő édesanyja. Férje halála után hosszú évekig a Lenz Testvérek cégvezetője volt
 
Lenz József nagykereskedőné Topits Klára (1901-1993) és fia, vitéz Lenz József (1922-1942)

1920. május 8-án, Budapesten, a VII. kerületben, feleségül vette Topits Klára Máriát (*Budapest, 1901. november 21.–†Bogotá, 1993. június 17.), akinek a szülei Topits Alajos József (18551926), a „Topits József fia” nevű Első Magyar gőztésztagyár tulajdonosa, Ferenc József-rend lovagja, és Eckstein Franciska Otília (18701945) úrnő voltak.[9][10] A tanúk a házasságkötéskor dr. Temple Rezső (1874–1947), ügyvéd, belügyminiszteri államtitkár, or­szággyűlési képviselő, és Lenz Ferenc (18511926), kereskedelmi tanácsos, bérpalota tulajdonos, voltak. A frigyből született:

Feleségével és gyermekeivel a Városmajor utca 22-es szám alatti kétszintes házban éltek, egy tágas, első emeleti, ötszobás lakásban, amely anyjáé, özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Annáé volt.[11]

A „Lenz Testvérek” cég élénSzerkesztés

Az első éveiSzerkesztés

 
Lenz József az első világháború alatt
 
Lenz Józsefné Topits Klára (1901-1993)

Az 1877. október elsején megalapított „Lenz Testvérek” déligyümölcs- és fűszerkereskedő családi cég 69 évig tevékenyen működött. Lenz József nagybátyjai, Lenz János Nepomuk és Lenz Ferenc utód nélkül haltak el, és így a harmadik testvér özvegye, Lenz Gyuláné Gömöry Anna lett az egyetlen tulajdonosa és vezetője a családi vállalkozásnak. Az asszony továbbvitte a cég irányítását, hiszen gyermekei, Lenz József (18971965) és ifjabb Lenz Gyula (18981968) még fiatalok voltak, de hamarosan Gyula lépett az anyja helyébe. Lenz József 1920-ban a Honvédelmi Minisztériumtól megvált és belépett a „Lenz Testvérek” cégbe, látván, hogy Gyula öccsének nehézségei támadtak a cég irányításával. Ifjabb Lenz Gyulán kívül, Lenz Józsefnek volt egy leánytestvére is: tolcsvai dr. Nagy Barnáné Lenz Hildegard, a honvédelmi minisztérium miniszteri tanácsosának, minisztériumi osztályfőnöknek a felesége. Lenz József öccse, ifjabb Lenz Gyula viszont titokban házasodott össze Mariazellben a grünburgi születésű Maria Blodererrel (19061973),[12][13] a művelt osztrák származású nevelőnővel, aki Lenz József és János unokaöccseit, valamint Lenz Klára unokahúgát tanította.

Lenz József irányítása alatt az első helyre ugrott fel a cég importforgalma Magyarországon. Nehéz küzdelem volt, mert az importőrök meg nem engedett eszközökkel is dolgoztak a Lenz-céggel szemben, rendkívül éles versenyt kifejtve. Mindezek dacára a szakmában elfoglalt helyét a vállalkozás megtartotta egészen 1944-ig. 1922-ben a Lenz testvérek a cég főüzletét már a Ferenc József (ma Belgrád) rakparti bérházba helyezték át, azonban a Petőfi téri bérpalotát továbbra is üzemeltették.[14] A Lenz Testvérek cég a narancs, citrom és banán forgalmazásáról volt híres, amelyek ritkaságnak számítottak a háború előtt és alatt Magyarországon. A hazai barackokat, körtéket és almákat viszont nagy mennyiségben külföldre exportálták nagy sikerrel. Magyarországon viszonylag kevés reklámmal élt a cég, mivel a darabonként sötétkék papírba csomagolt, aranyszínű szalaggal átkötött gyümölcsei, igen magas minőségükről közismertek voltak. A 1920-as évek során, Lenz József vásárolt egy földbirtokot Mezőnyéken, a majdani Nyékládházán, amelyen gyümölcstermeléssel és állatartással foglalkozott; később, bükkaranyoson, Kesznyétenen is szerzett földeket.

Az 1930-as évek elején bankzárlat következtében nehéz helyzetbe került az importkereskedelem az országban. Török és görög viszonylatban, súlyos kompenzációkat kellett lebonyolítani. Az import 95%-át a Lenz cég bonyolította le. Négy éven keresztül, évente átlag ezer lovat exportált Török- és Görögországba. 1933-ban a Török Fügetermelők Szövetsége megállapodást kötött a Lenz Testvérek déligyümölcs import céggel, hogy a füge és egyéb déligyümölcs-szállítmányok ellenértékeképpen a hazai cég 1500 lovat exportáljon Törökországba.[15] Később viszont, 1934-ben a Lenz Testvérek cég kapta meg a török hadsereg tüzérségi lovainak beszállítói jogát.[16] 1934-ben Lenz József rendelte a Régiposta utca 6-os bérpalota eklektikus stílusúra való újraépítését és egy emelet ráépítését, amit Möller Károly végzett Medek Vince tervei alapján. Lenz József megvásárolta a Lónyay utca 24-es szám alatti épületet és teljesen átépíttette 1927-ben Möller Károly építész tervei szerint, több emeletet ráépíttetett, 7 emeletes, ötszintes bérházat létrehozva. A földszintjére helyezte át a családi cég székhelyét, ahol raktárak is voltak. Az U-alakú, "cour d’honneur"-ös elrendezésnek köszönhetően a szűk utcában is viszonylag sok napfényt tudtak az egyes lakásokba juttatni; a homlokzaton antik motívumok keveredtek egzotikus sáslevél motívumokkal.[17] 1936. júniusában Lenz József déligyümölcs nagykereskedőt a "Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmi- szerkereskedők Országos Egyesülete" elnökévé választották meg. 1936. szeptemberében megalakult Budapesten a "Déligyümölcskereskedők Egyesülete", melynek az alelnöke Lenz József lett.[18]

1938. január végén pedig megvásárolta a Németvölgyi út 6-os számú, ötemeletes bérpalotát; a háború végére pedig a Corvin tér 3-as és a Corvin tér 5-ös számú bérpaloták is a tulajdonát képezték.[19] Az 1938. június 22-én megalapított „Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés” hatfős intéző bizottsága tagjává választották Lenz Józsefet.[20] 1940. március 2-án megválasztották a „Magyar Kereskedelmi Statisztikai és Értékmegállapító bizottság” tagjává.[21] 1941. július 1-jén Lenz József átvette a volt Wolf Lipót és fiai cégtől megvásárolt, a Debrecen-Pacon levő kastélyt, 281 kataszteri holdas földjét és szőlőjét, amelyet onnantól fogva Lenz-kastélyként ismertek, és a család egyik kedvenc pihenőhelyé vált.

Termékei és a hazai termelés védelmeSzerkesztés

Ez a lóexport a Földművelésügyi Minisztérium kívánságára és ellenőrzése mellett történt, minden haszon nélkül, sőt, sokszor erős ráfizetéssel. Ennek dacára az importált mazsolát, hihetetlen olcsón, a fényűzési adót is beleértve kilogrammonként 70–90 fillérért hozta a cég forgalomba. Erős exporttevékenységet folytatott a cég, amit összekapcsolt a saját Borsod vármegyei birtokán folytatott gazdálkodással, főleg gyümölcs- és szőlő értékesítésével is. Amellett intenzíven folytatott egyéb mezőgazdasági termelést is. A gyümölcs- és szőlőtelepítést még az 1920-as évek elején kezdte meg. Rengeteg kísérletet folytatott amerikai, olasz és francia gyümölcsféleségekkel és értékes eredményeket ért el honosításukban. Mezőgazdasági exportot főleg lencsében bonyolított le a cég, a húszas évek derekától kezdve, mindaddig erős importja volt az országnak lencséből, amely vámmentesen jött be. Lenz József a földművelésügyi minisztériumban vámvédelmet kért a magyar lencsetermelésre. Az általa javasolt vámtételt el is fogadták. A cég igen sok olasz lencsevetőmagot hozott be és osztott szét, így az eredmény rövidesen megmutatkozott. A második évben már 600 vagonnal több volt az export, jóllehet korábban magyar lencseexport nem is létezett. Később a köménytermelésben értek el szép eredményt, erre a termékre is behozatali vámemelést kért a cég a hazai termelés védelme érdekében.[22] A holland behozatal megszűnése után ebből az árucikkből is a hazai termelés látta el az országot. A borspótlóhoz szükséges fűszernövények termelését is folytatta a Lenz-gazdaság. A gyümölcsexport terén igen értékes eredményeket ért el a cég. Lenz József londoni és stockholmi tanulmányai után, 1935-ben megkezdte az angol exportot, amelyre a cég az első évben nagy összegeket áldozott, később azonban ebben is megtalálta a számítását. Az 1935. téli adókivetések szerint, özvegy Lenz Gyuláné Gömöry Anna, a cég tulajdonosa, a „mammutjövedelmüek” közé tartozott, méghozzá a 6. legtehetősebb budapesti személy volt.

1937-ben megépíttette a budaörsi hűtőházat,[23] főleg a magyar őszibarack tárolására. Nyáron a kajszibarack-, szilva- stb. export előhűtésére szolgált. Télen viszont almát tároltak benne, évente átlag 100 vagon mennyiségben. 1939-ben, közvetlenül a második világháború kitörése után a Lenz-cég számos fontos gyarmatárut, mint kakaóbabot, borsot, kávét, teát importált nagyobb mennyiségben. Ezzel hosszú hónapokig biztosította az ellátást. A készletek fogytával, 1941 végén pedig deviza nélkül olyan kompenzációkat bonyolított le e cikkek behozatalának érdekében, amilyeneket mások hasonló elvi engedély birtokában sem tudtak lebonyolítani. Ugyanakkor biztosította az ország réz-szulfát ellátásának jelentős részét is. 1941-ben a Nemzeti Banknak egymillió svájci franknál több, tiszta devizában mért hasznot produkált a Lenz-cég, török déligyümölcsöknek Svájcban történt értékesítésével, például a csokoládégyáraknak szállítva mazsolát. Nyékládházán lévő 205 kataszteri holdas gazdasága éveken át, havonta két vagon hízott szarvasmarhát exportált; 1926-ban már reklámozták az újságban a yorkshire fajta kocák eladását.[24] Lenz József szintén birtokos volt bükkaranyoson, ahol 54 kataszteri holdas, Kesznyétenen, ahol 935 kh-as és Debrecen-Pacon, ahol 281 kh-as földje volt. Összesen Lenz József 1 475 kataszteri holdja volt négy településen.

AdományozásaiSzerkesztés

 
Lenz József (1897–1965), megkapja Czapik Gyula egri érsektől a Pro Ecclessia et Pontifice érdemrendet 1943-ban

Az említett gazdaságban a cselédség jóléti helyzete példaszerű volt. Például Nyékládházán 25 modern lakást építtetett számukra emeletes, vasbeton házakban, amelyeket végül tulajdonba megkaphattak, ha hosszú éveket leszolgáltak a vállalatnál. A falu 1943-ban felszentelt római katolikus neogótikus templomát ő építtette és maga Czapik Gyula egri érsek szentelte fel személyesen, aki a szertartás után átadta Lenz Józsefnek a Pro Ecclesia et Pontifice érdemrendet és tolmácsolta a Szentatya elismerő köszönetét.[3][25] Másrészt, a Budapesti Piarista Gimnázium több diákjának adott ösztöndíjat. (Ezt a kezdeményezést Lenz József-alapítványként ismerték).[1] Kedves barátja volt Tomek Vince, a piarista rend generálisa, magyarországi tartományfőnöke volt. Lenz József 1921-ben a statisztikai értékmegalapító bizottság tagja lett, így a kereskedelmi tanácsosi címet is megkapta. XII. Piusz pápa kitüntetést küldött neki az egyháznak való adományok elismeréseként.[26] Az ország legfontosabb exportcége volt, de érdekesség, hogy soha nem volt fizetett reklámja; nem volt rá szüksége. Az ehhez szükséges pénzt inkább eladományozta, vagy segített vele az államnak. A reklámhordozóit mégis sokfelé lehetett látni, hiszen az utcákon menve úton-útfélen előfordultak azok a teherautók, melyekre rá volt festve a cég neve, „Lenz testvérek”. 1942-ben, idősebb fia vitéz Lenz József halála után a második világháború alatt, Lenz József ingatlanvagyonnal fedezett alapítványt létesített, fia áldozatos viselkedésének megörökítésére, amelyből több mint tíz szegény sorsú gimnazista diákot támogatott konviktusi nevelésében, tanításában és teljes ellátásában.

Kivándorlása és utolsó éveiSzerkesztés

 
Lenz József és felesége, Topits Klára
 
Lenz József (1897–1965) sírköve a családi magántemetőben, a Lenz család sotaquirai földbirtokán, Kolumbiában

A második világháborúban nem vett részt, azonban 1943. január 1-jén Lenz József tartalékos huszárfőhadnagyot tartalékos századossá léptették elő.[2] A háború után kiköltözött családjával Svájcba, ahol négy évig élt. Ottani tartózkodása alatt született legkisebb fia, Franz, és egyetlen lánya, Klára, aki érdeklődött a spanyol nyelv iránt, ami később Dél-Amerikába vezette az egész családot. Zürichben tartózkodott a Leonhardstrasse 1-es szám alatti Leoneck szállodában; onnan, Lenz József, tovább tevékenykedett a kereskedelemben és folyamatosan küldött „szeretetcsomagokat” magyar rokonainak, barátainak azok ismerőseinek. Ilyen módon nagy mennyiségű kávét és más árut küldtek, amit Magyarországon a címzettek eladhattak és ez a mindennapi megélhetésüket is szolgálta. Az első szeretetcsomag 1946. március 1-jén indult el, ezt Mindszenty József hercegprímásnak küldte.[27] Lenz József, vején, boldogfai Farkas Endrén keresztül, gróf széki Teleki Jánossal (18931946), egykori országgyűlési képviselővel, közeli barátságot kötött. Miután ő is Lausanne-ba került ki családjával együtt, Lenz segítette őket. A Kispéteri Jenő Péter üzletszerző féle Transcommerce nevű nemzetközi szállítmányozási vállalattal bonyolította le a szeretetcsomagok hazajuttattatását, amivel sok rokonának, valamint több barátjának is segített, például gróf Hoyos Bélának (19001977) és fivérének gróf Hoyos Józsefnek (19011978) is.

A magas adók és a nehéz körülmények miatt a háború után a fiatal Lenz Klára eldöntötte, jobb lenne tovább emigrálni Dél-Amerikába. Édesapjával, Lenz Józseffel, férjével, boldogfai Farkas Endrével és öccsével, Lenz Jánossal, 1946. szeptember 20-án elindultak az M.S. Bolivia nevű hajóval a svédországi Göteborgból, majd október 6-án megérkeztek a venezuelai La Guaira kikötőbe. Ekkor apjukkal először ott próbáltak letelepedni.

Hamarosan csatlakozott hozzájuk a család többi tagja Európából. A devizakorlátozás miatti hiány és Venezuelában a kiváló kőolajbányászat együtt elég kecsegtető lehetőségnek bizonyult. Hamarosan óra- és ékszerboltot nyitottak (Comercial Helvetia C.A.), amelynek a központja Caracasban volt, amelyet leányára és vejére bízott meg; az üzletnek még egy székhelyet is hozott létre Kolumbiában, Svájccal kereskedve. Rövid idő után, 1948-ban Farkas Endréné Lenz Klára és János öccse Kolumbiába utazott az ottani ékszerboltjukat felügyelni és a bogotái Regina Hotelben laktak. Azonban áprilisban a kolumbiai elnök, Jorge Eliécer Gaitán halála után forradalom tört ki. Mivel a hotelt (miként számos más épületet is a városban) felgyújtotta a csőcselék, visszamentek Venezuelába. Azzal a hírrel fogadták őket, hogy ottani ékszerboltjukat is kifosztották. Az 1950-es évek végén a Lenz család véglegesen elhagyta Venezuelát és továbbköltözött Kolumbiába, ami jó hírben állt mint kulturált ország, és alkalmas helynek látszott gyümölcs termesztésére és kereskedelmére. Farkas Endre Caracasban tovább dolgozott a család ottani ékszerboltját irányítva, amely rövid időn belül szintén összeomlott a kolumbiai csőd miatt. lenz József sűrűn utazott Bogotából caracasban az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején mind kereskedelmi, mind családi okok miatt.

Bogotában Lenz József nevelte fel János, István és Franz gyermekeit, valamint Kláráéit, Farkas Ákost és Teodórát is úgy mint a sajátjait. Földbirtokot vásárolt a kolumbiai vidéken, a magyar tájakhoz hasonló környéken a Boyacá megyei Sotaquirá mellett. Itt megalkotta azt, amitől élete megfosztotta: a Nueva Debrecen (Új Debrecen) nevű kolumbiai majorságát. Az 1950-es évek második felében egészségi állapota hirtertelen romlott: agydaganatot diagnosztikáltak, amelyet egy I. világháború alatti sérülés okozhatta. Hosszú betegsége miatt a vagyona meglehetősen leapadt, majd 1965. március 14-én, 68 évesen halt meg hunyt el az agydaganat következtében.

EmlékezeteSzerkesztés

  • 2013. november 26-án a budaörsi vasútállomás melletti névtelen tér megkapta hivatalosan a "Lenz József tér" nevet.[28]
  • Debrecenben a „Lencz-telep” tévesen gondolták, hogy Lencz Géza (18701932) egyháztörténész, egyetemi tanár nevét viseli, azonban, a Lenz-telep a valójában a paci Lenz kastély melletti hatalmas parkjában épült.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1942: Lenz József alapítvány
  2. a b Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza
  3. a b Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)1943-11-04 / 249. szám
  4. Az Est, 1936. június (27. évfolyam, 126-146. szám)1936-06-19 / 139. szám
  5. Ujság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)1927-08-18 / 187. szám
  6. Dobsina. Írta Szontagh Béla. In:GÖMÖR-KISHONT VÁRMEGYE. Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monografiája) Borovszky Samu.
  7. familysearch.org: Dr. Lux Gyuláné Gömöry Irén gyászjelentése
  8. Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1906
  9. http://urbface.com/budapest/a-volt-topits-tesztagyar-2--es-a-tafler-berhazak
  10. familysearch.org - VII. kerület - házasságok - 1920 - Lenz József és Topits Klára házassága
  11. HU BFL IV.1420.r - XII. kerület - Városmajor utca - 22
  12. familysearch.org ifjabb Lenz Gyuláné Bloderer Maria gyászjelentése
  13. familysearch.org Lenz Gyuláné Bloderer Mária halála - V. kerület. 1973
  14. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1922-1923 (28. évfolyam) • 1. rész • D) Törvényszékileg bejegyzett közkereseti és betéti társaságok és egyéni czégek
  15. Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)
  16. Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám
  17. http://www.belvaros-lipotvaros.hu rendeletek: 2009-45 építészeti örökség 1 sz mell.pdf. [2016. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  18. Pesti Napló, 1936. szeptember (87. évfolyam, 199–223. szám)1936-09-11 / 207. szám
  19. Magyar Országos Tudósító, 1938. január/21938-01-24 [173]
  20. Napi Hírek, 1938. június/21938-06-23 [0420]
  21. MNL. MTI „kőnyomatos” hírek. Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1940. március 2. szombat / 37. oldal
  22. Budaörsi napló: Lenz József emléknap lesz. [2013. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  23. Budaörsiinfo: Lenz József emléknap a Heimatmuseumban
  24. Köztelek – 1926. 54-103. szám1926-09-26 / 77. szám
  25. Archivált másolat. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  26. Archivált másolat. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  27. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1945 4.pallium 7 darab 2.Lenz József magánlevelei 1946 (9 oldal)
  28. 4071/12 hrsz-ú ingatlan, jelenleg névtelen közterület elnevezése – Lenz József tér. Weboldal megtekintve: 2018.08.16

További információkSzerkesztés