Leo Esaki
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Esaki Leo (született: Esaki Reona, japánul: 江崎 玲於奈) (Oszaka, 1925. március 12. –) japán fizikus, 1973-ban Ivan Giaeverrel és Brian Josephsonnal megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A szilárdtestek és a szupravezetés vizsgálatával foglalkozik.
Leo Esaki | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1925. március 12. (99 éves) Takaida |
Ismeretes mint | fizikus |
Iskolái |
|
Szakmai kitüntetések | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Leo Esaki témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztés1947-ben végzett a Tokiói Egyetem fizikus szakán és a Kobe Kogyo vállalathoz ment dolgozni. 1956-ban a Sony vezető fizikusa lett. PhD-fokozatát 1959-ben szerezte meg a Tokiói Egyetemen. A Sonynál a szakterülete a kvantummechanika volt, elsősorban az alagúthatással foglalkozott. Kidolgozta, hogy különféle szennyeződések bevitelével miként lehet módosítani a félvezetők viselkedését, kísérletei közben fedezte fel az alagút-diódát (Esaki-dióda). 1960-ban IBM-ösztöndíjat kapott, az Egyesült Államokba ment, ahol az IBM yorktowni kutatólaboratóriumában folytatta kutatásait.
1998-ban megkapta a Japán Díjat.