Leo Esaki

japán fizikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2015. október 30.

Esaki Leo (született: Esaki Reona, japánul: 江崎 玲於奈) (Oszaka, 1925. március 12. –) japán fizikus, 1973-ban Ivan Giaeverrel és Brian Josephsonnal megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A szilárdtestek és a szupravezetés vizsgálatával foglalkozik.

Leo Esaki
Életrajzi adatok
Született1925. március 12. (99 éves)
Takaida
Ismeretes mintfizikus
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • IBM Fellow
  • Order of Culture (1974)
  • fizikai Nobel-díj (1973, Ivar Giaever, Brian David Josephson, 127 500 kr)
  • Stuart Ballantine Medal (1961)
  • Harold Pender Award (1989)
  • IEEE Medal of Honor (1991)
  • Order of the Rising Sun, 1st class (1998)
  • IEEE Morris N. Liebmann Memorial Award (1961)
  • Person of Cultural Merit (1974)
  • Aszahi-díj (1959)
  • Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Japán Díj (1998)
  • Nishina Memorial Prize (1959)
  • James C. McGroddy Prize for New Materials (1985)
A Wikimédia Commons tartalmaz Leo Esaki témájú médiaállományokat.

1947-ben végzett a Tokiói Egyetem fizikus szakán és a Kobe Kogyo vállalathoz ment dolgozni. 1956-ban a Sony vezető fizikusa lett. PhD-fokozatát 1959-ben szerezte meg a Tokiói Egyetemen. A Sonynál a szakterülete a kvantummechanika volt, elsősorban az alagúthatással foglalkozott. Kidolgozta, hogy különféle szennyeződések bevitelével miként lehet módosítani a félvezetők viselkedését, kísérletei közben fedezte fel az alagút-diódát (Esaki-dióda). 1960-ban IBM-ösztöndíjat kapott, az Egyesült Államokba ment, ahol az IBM yorktowni kutatólaboratóriumában folytatta kutatásait.

1998-ban megkapta a Japán Díjat.