Pantanali macska

emlősfaj
(Leopardus braccatus szócikkből átirányítva)

A pantanali macska (Leopardus braccatus) a ragadozók (Carnivora) rendjébe, azon belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj.

Pantanali macska
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Leopardus
Faj: L. braccatus
Tudományos név
Leopardus braccatus
(Cope, 1889)
Szinonimák
  • Leopardus colocolo braccatus
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pantanali macska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pantanali macska témájú kategóriát.

Egyes rendszerezések szerint a csíkos pampamacska (Leopardus colocolo) alfaja, Leopardus colocolo braccatus néven.

Megjelenése szerkesztés

A pantanali macska közepes méretű macskaféle, fej-testhossza 52-56 centiméter, a farok hossza pedig 23-33 centiméter, így kisebb, mint a csíkos pampamacska. Alapszíne barna, a test oldalait elmosódott ferde, kissé sötétebb barna vonalak tarkítják. Ezek a vonalak feltűnőbbek a fiataloknál, és elhalványulnak a felnőtt állatoknál. Hátvonala sötétbarna-fekete. Az alsó állkapocs és az orr alatti terület fehér vagy világosbarna. A lábak feketés színűek, a farok egyenletesen barnás, gyűrűk nélkül, a vége fekete. Vannak melanisztikus, azaz teljesen fekete példányok is.[1]

Előfordulása szerkesztés

Brazíliában és Argentína északi részén, a világ legnagyobb mocsárvidékén, a Pantanalban honos, nevét is innen kapta. Mezőgazdasági területekről is feljegyezték, ezért valószínűleg korlátozottan tűri az ember jelenlétét.[2]

Életmódja szerkesztés

A pantanali macska nappali életmódú és magányos. Földön fészkelő madarakkal, kis gyíkokkal, tengerimalacformákkal és kígyókkal táplálkozik. Területének mérete körülbelül 3 és 37 km között van.[3] Brazíliából ismertek pantanali macska-oncilla hibridek.[4]

Rendszertani helyzete szerkesztés

A fajt nem sokkal halála előtt az amerikai tudós Edward Drinker Cope írta le Felis braccata néven;[5] ezután sokáig a csíkos pampamacska alfajának számított. Rosa García-Perea spanyol zoológus 1994-ben a pampamacskát három fajra osztotta: Lynchailurus braccatus, L. colocolo, L. pajeros, és a Nyikolai Szevercov orosz természettudós által bevezetett Lynchailurus nembe kerültek.[6] A pampamacskák vizsgált mintáin belül olyan részleteket találtak, amelyek az egymáshoz közel élő macskák szorosabb rokonságát mutatják, de ezek nem estek egybe a García-Perea által leírt fajokkal.[7] A három fajra való felosztást a Mammal Species of the World, egy 2005-ben megjelent szabványos mű elfogadta, de a három fajt a Leopardus nembe sorolták be. A törzsalak mellett az Uruguayból és Dél-Brazíliából származó Leopardus braccatus munoai alfajt említették meg;[8] a Handbook of the Mammals of the World-ben, egy másik szabványos műben a Leopardus braccatus a csíkos pampamacska alfaja volt, és az IUCN/SSC Cat Specialist Group is Leopardus colocolo braccatus néven említi.[9][10] A Természetvédelmi Világszövetség macskafélék osztályozásáról szóló 2017-ben közzétett áttekintésében hangsúlyozza, hogy a csíkos pampamacska egyes alfajai esetleg a jövőben további vizsgálatok után önálló faji státuszt kaphatnak.[11] A pampamacska-csoport 2020 júniusában közzétett áttekintésében a Leopardus braccatus faji státuszát végül megerősítették, miután a csoportban öt kládot találtak, amelyek koponyájuk morfológiájában, szőrzetük színében és genomjukban különböznek, és amelyek elterjedése is eltér.[7]

Alfajok szerkesztés

Amennyiben a pantanali macska önálló faj, a következő alfajait tartják számon; a L. b. munoai talán önálló faj lehet.

  • Leopardus braccatus braccatus Cope, 1889
  • Muñoa-pampamacska (Leopardus braccatus munoai) Ximenez, 1961 - egyesek önálló fajnak tekintik[12][8]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fabio Oliveira do Nascimento, Jilong Cheng und Anderson Feijó (2020). Taxonomic revision of the pampas cat Leopardus colocola complex (Carnivora: Felidae): an integrative approach. Zoological Journal of the Linnean Society, XX, 1–37, doi:10.1093/zoolinnean/zlaa043
  2. Araujo Bagno, M. (2004). "Notes on the natural history and conservation status of pampas cat, Oncifelis colocolo, in the Brazilian Cerrado" Mammalia. 68 (1): 75–79. 10.1515/mamm.2004.011 84749514
  3. Barstow, A.L.; Leslie, D.M. (2012). "Leopardus braccatus (Carnivora: Felidae)" (PDF). Mammalian Species. 44 (1): 16–25. 10.1644/891.1
  4. Johnson, W.E.; et al. (1999). "Disparate phylogeographic patterns of molecular genetic variation in four closely related South American small cat species". Molecular Ecology. 8 (S1): S79–S94. 10.1046/j.1365-294X.1999.00796.x 10703553 34990824
  5. Edward Drinker Cope (1889): On the Mammalia obtained by the naturalist exploring expedition to southern Brazil. The American Naturalist 23: 128–150.
  6. The Pampas Cat Group (Genus Lynchailurus Severtzov, 1858) (Carnivora: Felidae), a Systematic and Biogeographic Review.
  7. a b Warren E. Johnson, Jill Pecon Slattery, Eduardo Eizirik, Jae-Heup Kim, Marilyn Menotti Raymond, Cristian Bonacic, Richard Cambre, Peter Crawshaw, Adauto Nunes, Héctor N. Seuánez, Miguael Angelo Martins Moreira, Kevin L. Seymour, Faiçal Simon, William Swansson, Stephen J. O’Brien: Disparate phylogeographic patterns of molecular genetic variation in four closely related South American small cat species. Molecular Ecology 8, 1999: S79-S94, doi: 10.1046/j.1365-294X.1999.00796.x
  8. a b Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (Hrsg.): Leopardus in Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
  9. http://www.catsg.org/index.php?id=87
  10. https://www.iucnredlist.org/species/15309/97204446
  11. Kitchener A. C., Breitenmoser-Würsten Ch., Eizirik E., Gentry A., Werdelin L., Wilting A., Yamaguchi N., Abramov A. V., Christiansen P., Driscoll C., Duckworth J. W., Johnson W., Luo S.-J., Meijaard E., O’Donoghue P., Sanderson J., Seymour K., Bruford M., Groves C., Hoffmann M., Nowell K., Timmons Z. & Tobe S. 2017. A revised taxonomy of the Felidae. The final report of the Cat Classification Task Force of the IUCN/ SSC Cat Specialist Group. Cat News Special Issue 11, 80 pp.
  12. Nascimento, F.O.D.; Cheng, J.; Feijó, A. (2020). "Taxonomic revision of the pampas cat Leopardus colocola complex (Carnivora: Felidae): an integrative approach". Zoological Journal of the Linnean Society: zlaa043. 10.1093/zoolinnean/zlaa043