Leopold Kronecker

német matematikus

Leopold Kronecker (Liegnitz, 1823. december 7.Berlin, 1891. december 29.) német matematikus, aki szerint „Isten teremtette az egész számokat; minden egyéb az ember műve”.

Leopold Kronecker
Született 1823. december 7.[1][2][3][4][5]
Legnica[3]
Elhunyt 1891. december 29. (68 évesen)[1][2][3][4][5]
Berlin[6]
Állampolgársága porosz
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései Foreign Member of the Royal Society (1884. január 31.)[7]
Sírhelye Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Kronecker témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

A gimnáziumba szülőhelyén járt, ahol akkor Ernst Eduard Kummer adta elő a matematikát. Egyetemi tanulmányait Berlinben, Bonnban és Boroszlóban végezte, és 1845-ben Berlinben doktorrá avatták. Doktori értekezését 1845-ben számelméletből írta a Berlini Egyetemen, a tanárai Peter Gustav Lejeune Dirichlet és Johann Franz Friedrich Encke voltak. Disszertációjának címe: De unitatibus complexis. A következő tíz év során gazdasággal foglalkozott Liegnitz környékén. 1850-ben írt cikke az ötödfokú egyenletek általános megoldásáról a csoportelmélet alkalmazása. 1853-ban az egyenletek algebrai megoldhatóságáról írt művében Kronecker kiterjesztette Évariste Galois elméletét az egyenletek elméletére is. 1855-ben Berlinbe költözött, ahol 1861-ben az akadémia rendes tagjává választották. Mint akadémikus egyszersmind az egyetemen is tartott előadásokat, de tanár csak 1883-ban lett. Számos éven át Weierstrass és mások társaságában részt vett a Crelle által alapított Matematisches Journal szerkesztésében. Tudományos vizsgálatai a számelméletre, algebrára és analízisre vonatkoznak. Már doktori értekezése: De unitatibus complexis is számottevő alkotás. Kummer 50 éves doktori jubileumára írt Grundzüge einer arithmetischen Theorie der algebraischen Grössen című értekezésében (Crelle-Journ. 92. kötet) az algebrai mennyiségek elméletének első rendszeres összefoglalását nyújtotta. Igen nevezetesek továbbá az elliptikus függvények elméletének a számelméletben való alkalmazására vonatkozó vizsgálatai. Összegyűjtött értekezéseit és felolvasásait Kurt Hensel adta ki. Kronecker a Magyar Tudományos Akadémiának is külső tagja volt.

Nevét viseli a Kronecker–Capelli-tétel a lineáris algebrában, a Kronecker-szimbólum (vagy „Kronecker-delta”), a Kronecker–Weber-tétel, a Kronecker-tétel a számelméletben, a Kronecker-szorzat, illetve a Kronecker-lemma.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b c Kronecker, Leopold
  4. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кронекер Леопольд, 2015. szeptember 28.
  7. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  8. http://www.stadtentwicklung.berlin.de/cgi-bin/egab/eg.pl?fieldname=grab&search=messel&Search=Start

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Rados Gusztáv: Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról; Akadémia, Bp., 1898 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)