A letermovir (INN; Prevymis kereskedelmi név) antivirális hatóanyag a citomegalovírus (CMV) fertőzés kezelésére. Allogén őssejt-transzplantáción átesett CMV-fertőzött betegeken tesztelték, és más, károsodott immunrendszerű betegek számára is hasznos lehet, például szervátültetetteknél vagy HIV-fertőzötteknél.[1] A hatóanyagot a Merck & Co. gyógyszeripari vállalat fejlesztette ki.[2]

Letermovir
IUPAC-név
{(4S)-8-Fluor-2-[4-(3-metoxifenil)-1-piperazinil]-3-[2-metoxi-5-(trifluormetil)fenil]-3,4-dihidro-4-kinazolinil}ecetsav
Más nevek AIC246; MK-8228
Kémiai azonosítók
CAS-szám 917389-32-3
PubChem 45138674
ChemSpider 26352849
DrugBank DB12070
KEGG D10801
ATC kód J05AX18
SMILES
COC1=C(C=C(C=C1)C(F)(F)F)N2[C@H](C3=C(C(=CC=C3)F)N=C2N4CCN(CC4)C5=CC(=CC=C5)OC)CC(=O)O
InChIKey FWYSMLBETOMXAG-QHCPKHFHSA-N
UNII 1H09Y5WO1F
ChEMBL 1241951
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C29H28F4N4O4
Moláris tömeg 572,55 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 37% (becsült)
Metabolizmus glükuronidáció (UGT1A1/1A3)
Biológiai
felezési idő
12 óra
Fehérjekötés 98,2%
Kiválasztás 93,3%-a széklettel, <2% vesén keresztül
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only
S4
Terhességi kategória N (US)
B3 (AU)
Alkalmazás Szájon át, intravénásan

A gyógyszert az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) gyorsított eljárásban engedélyeztette, az Európai Gyógyszerügynökség által pedig ritka betegségek státuszát kapta.[1] Ma már engedélyezték CMV-fertőzés kezelésére és a betegség megelőzésére allogén őssejt-transzplantációban részesülőknél.[3]

Az FDA ún. first-in-class gyógyszernek (azaz egy új gyógyszercsoport első tagjának) minősítette.

Orvosi felhasználás szerkesztés

A letermovirt az USA-ban és az EU-ban is a citomegalovírus fertőzés és a betegségek megelőzésére használják felnőttkori CMV-szeropozitív allogén őssejt-transzplantált betegeknél. A terápiát röviddel a transzplantációt követő 28 napon belül kezdik el, és általában 100 napig tart.[4] A letermovir engedélyezett dózisa 480 mg (ciklosporinnal együtt alkalmazva 240 mg) napi egyszer.[5]

Ellenjavallatok szerkesztés

A gyógyszer kombinációja pimoziddal vagy ergot-alkaloidokkal (például ergotamin vagy metilergometrin) ellenjavallt, mivel ezeket a hatóanyagokat is a CYP3A4 májenzim metabolizálja, akárcsak a letermovirt, ami gátolja ezt az enzimet. Azokban az egyénekben, akik ciklosporint is szednek amely növeli a szervezet letermovir-koncentrációját kontraindikált. Emellett, a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekkel, a szimvasztatinnal és a pitavasztatinnal kombinálva is ellenjavallt. Kanadában további hatóanyagokkal együtt alkalmazva ellenjavallt, melyek a boszentán, a lovasztatin és a rozuvasztatin; az EU-ban pedig a dabigatrán, az atorvasztatint és a rozuvasztatin.[6]

Mellékhatások szerkesztés

A letermovir alkalmazásának mellékhatásai nem gyakoriak, de a gyomor-bélrendszeri tünetek, mint például gyomorhurut és hányinger (1-ből 10 embert érint),[7] valamint előfordulhatnak légszomj (légzési nehézségek) és hepatitis. [8] Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszer mellékhatásai összehasonlíthatók a placebóval kezeltekkel. [9]

Túladagolás szerkesztés

Vizsgálatok során a terápiás dózis háromszoros mennyiségét alkalmazva 14 napon át nem eredményezett további káros hatásokat. Nem ismert, hogy a hatóanyag eltávolítható-e a szervezetből hemodialízissel. [9]

Gyógyszertan szerkesztés

Hatásmechanizmus szerkesztés

A letermovir egy virális termináz inhibitor. Specifikusan gátolja a CMV virális termináz komplexet, amelyet az UL56 ,[10] UL51 és UL89 CMV gének kódolnak. A gátlásnak azon alapul, hogy megakadályozza a CMV DNS konkatamerjeinek hasítását, ami hosszan hasítatlan DNS-t és nem fertőző vírusrészecskéket eredményez.  Letermovir csak akkor a CMV ellen aktív, és nincs hatással más herpeszvírusokra. [8]

Farmakokinetika szerkesztés

A letermovir gyorsan felszívódik a bélből, a legmagasabb koncentrációt a vérplazmában 1,5-3 óra elteltével éri el. Biohasznosulása a becslések szerint 37%. A ciklosporin ezt a biohasznosulást körülbelül 85% -ra növeli. A véráramba kerülve az anyag szinte teljesen (98,2%) kötődik a plazmafehérjékhez. Leginkább (96,6%) eredeti formájában kering; csak kis részét metabolizálják az UGT1A1 és az UGT1A3 májenzimek, ami glükuronid-konjugátumot eredményeznek.[9][11]

A gyógyszer főleg a széklettel ürül (93,3%). Kevesebb, mint 2%-a található a vizeletben.[9]

 
A glükuronid-konjugátum, amely a letermovir fő metabolitja

Kémia szerkesztés

A letermovirot szabad savként alkalmazzák. Ez egy fehér vagy csaknem fehér, amorf por, amely enyhén higroszkópos, vízben nagyon kevéssé oldódik, és nagyon jól oldódik acetonitrilben, acetonban, dimetil-acetamidban, etanolban és 2-propanolban.[12]

A molekulának egy aszimmetrikus szénatomja van, amely S-konfigurációban van.[12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Neues Virostatikum Letermovir”, Deutsche Apothekerzeitung, 2011. augusztus 29. (german nyelvű) 
  2. Masangkay: Merck Kicks Off Phase 3 Study Of CMV Drug Letermovir, 2014. július 29. (Hozzáférés: 2014. október 8.)
  3. FDA Approves Letermovir for CMV Prophylaxis Post-Transplantation”, onclive.com, 2017. november 9. 
  4. (2019. június 4.) „Letermovir for the prevention of cytomegalovirus infection and disease in transplant recipients: an evidence-based review”. Infection and Drug Resistance 12, 1481–1491. o. DOI:10.2147/IDR.S180908. PMID 31239725.  
  5. Shigle, Terri Lynn, Roy F. (2020. január 1.). „Letermovir and its role in the prevention of cytomegalovirus infection in seropositive patients receiving an allogeneic hematopoietic cell transplant” (angol nyelven). Therapeutic Advances in Hematology 11, 204062072093715. o. DOI:10.1177/2040620720937150. ISSN 2040-6207. PMID 32637057.  
  6. Prevymis: EPAR – Product Information. European Medicines Agency, 2021. február 1.
  7. Prevymis
  8. a b (2019. június 4.) „Letermovir for the prevention of cytomegalovirus infection and disease in transplant recipients: an evidence-based review”. Infection and Drug Resistance 12, 1481–1491. o. DOI:10.2147/IDR.S180908. PMID 31239725.  
  9. a b c d Prevymis: EPAR – Product Information. European Medicines Agency, 2021. február 1.
  10. Helou, Guy El: Letermovir for the prevention of cytomegalovirus infection and disease in transplant recipients: an evidence-based review (english nyelven). Infection and Drug Resistance, 2019. június 4. DOI:10.2147/idr.s180908. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
  11. Lin, Andrew, Yiqi (2019. április 3.). „Letermovir for primary and secondary cytomegalovirus prevention in allogeneic hematopoietic cell transplant recipients: Real-world experience” (angol nyelven). Transplant Infectious Disease 21 (6), e13187. o. DOI:10.1111/tid.13187. ISSN 1399-3062.  
  12. a b Prevymis: EPAR – Public assessment report. European Medicines Agency, 2018. január 17.

Külső hivatkozások szerkesztés