Lethenyei István

Lethenyei István (Császta, 1588. – Kőszeg, 1653.) evangélikus esperes, egyházi író.

Lethenyei István
Született	1588 Császta
Elhunyt	1653 (64-65 évesen) Kőszeg
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	költő evangélikus lelkész
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Hazai tanulmányainak befejeztével 1609 novemberében beiratkozott a wittenbergi egyetemre. Hazatérése után, 1614 körül sárvári iskolamester, 1617-től lövői, 1621. júniustól 1643. novemberig (Nádasdy Ferenc megtéréséig) csepregi lelkész volt, ahol már 1628-ban egyúttal mint Sopron egyházmegye egyik esperese működött.

A dunántúli evangélikusok és reformátusok a 16. század utolsó évtizedétől kezdve éleshangú hitvitákat folytattak egymással, ezekbe ő is bekapcsolódott. Elsősorban Kanizsai Pálfi János és Samarjai Máté János kálvinista prédikátorokkal vitázott.

Munkái

• Succincta vitae Michaelis Zvonarics diatyposis metris poeticis expressa. Csepreg, 1625 (versekben.)
• A kálvinisták Magyar Harmoniájának azaz az augustana és helvetica confessiók articulusinak Samarjai János calvinista praedicator és superintendens által lett összehasonlításának meghamisítása, melyet a Szentírás-magyarázó lutheranus doctoroknak közönséges írásokból magyar nyelven világosságra kibocsátott (Csepreg, 1633).

Samarjai Máté János 1628-ban azzal a céllal nyomtatta ki Magyar Harmoniáját, hogy a kétféle hitvallás követőit a szeretet által egyesítse, egyben kimutassa, hogy az ágostai és a helvét hitvallás között nincs áthidalhatatlan ellentét. Ezt a felfogást cáfolta Lethenyei János. Végső válasza: „Mi a kálvinistákat lelki atyánkfiainak nem ismerjük és soha azoknak nem is akarjuk ismerni”.

• Az szentírásbeli hitünk ágainak rövid összeszedése (Csepreg, 1635).

Leonhard Hutter (1563–1616) wittenbergi egyetemi tanár latin nyelvű teológiai kompendiumának fordítása. A német evangélikus hittudós kézikönyvét a 17. században olyan nagyra becsülték, hogy a szász fejedelem kötelezővé tette használatát és szövegének szóról-szóra való megtanulását az ágostai hitvallású diákok között.

Írt még magyar és latin paraenesist a Zvonarics György, Rövid Felelet ... (Csepreg, 1626) c. műve olvasójához; előszót a Csepregen 1629-ben általa kiadott Imádságos könyvecskébe; latin verseket a Zvonarics Mihály, Magyar Postilla ... (Csepreg, 1627–1628) c. munkájába. Az Evangeliumok és Epistolák ... (Csepreg, 1631) szintén az ő javításaival és pótlásaival jelent meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 3. kötet: A XVII. század közérdekű irodalma / A protestáns vallásos irodalom és egyházi szónoklat c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)