Leutschach an der Weinstraße

község Ausztriában

Leutschach an der Weinstraße osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 3735 lakosa volt.

Leutschach an der Weinstraße
Leutschach an der Weinstraße címere
Leutschach an der Weinstraße címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás (2015. január 1. – )
Alapítás éve2015
Irányítószám8463, 8452, 8453, 8454, 8462
Körzethívószám03454
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség3723 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság352 m
Terület75,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 01″, k. h. 15° 28′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 01″, k. h. 15° 28′ 04″
Leutschach an der Weinstraße weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leutschach an der Weinstraße témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Leutschach an der Weinstraße a Leibnitzi járásban
 
A Szt. Miklós-templom
 
A Trautenburg-kastély

Leutschach an der Weinstraße Stájerország déli részén fekszik (itt található a tartomány legdélebbi pontja), a Nyugat-Stájerország régióban, közvetlenül a szlovén határ mentén. Leutschach a délstájer borút borvidékének része. Az önkormányzat 10 falut fog össze (valamennyit saját katasztrális községében): Eichberg-Trautenburg (579 lakos), Fötschach (623), Glanz (190), Großwalz (129), Kranach (191), Langegg (96), Leutschach (551), Pößnitz (477), Remschnigg (248), Schloßberg (651).

A környező települések: nyugatra Oberhaag, északnyugatra Arnfels és Sankt Johann im Saggautal, északra Großklein, északkeletre Gamlitz, keletre Kungota (Szlovénia), délkeletre Maribor (Szlovénia), délre Selnica ob Dravi (Szlovénia), délnyugatra Podvelka (Szlovénia).

Története szerkesztés

A Leutschach közelében talált római sír arról tanúskodik, hogy a Pößnitz-völgy már az ókorban is lakott volt.

A település nevét először 1250-ben említik "Liubschach" formában. Ekkor már önálló egyházközség volt, (korábban Leibnitz plébániájához tartozott). Szent Miklósnak szentelt temploma 1200 körül már állhatott. 1458-ban III. Frigyes császár mezővárosi és ítélkezési jogokat adományozott Leutschachnak. Az egyházközség 1786-ban átkerült a salzburgi érsekségtől a Graz-Seckaui püspökséghez.

Az első világháború után Alsó-Stájerország Jugoszláviához került és Leutschach (a régió többi településével együtt) a határ mentén találta magát, elvágva korábbi kereskedelmi partnereitől. A második világháború után a kommunista Jugoszlávia határán feküdt, bár itt soha nem volt a magyar vagy a csehszlovák határhoz hasonló vasfüggöny.

Az önkormányzat 1850-ben alakult és területe nagyjából megegyezett a maival. 1882-ben felosztották Leutschach, Glanz, Schloßberg és Eichberg-Trautenburg községekre, illetve mezővárosra. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a négy községet újra egyesítették.

Lakosság szerkesztés

A Leutschach an der Weinstraße-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3735 fő élt. A lakosság 1951 óta (akkor 5568 lakos) folyamatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,1%-os volt.

Látnivalók szerkesztés

 
Vízesés a Szentlélek-szurdokban
  • a leutschachi Szt. Miklós-plébániatemplom
  • az 1700 körül épült Kniely-ház, ma kultúrcentrum
  • a Szentlélek-szurdok (Heiligengeistklamm) kedvelt kirándulóhely
  • a szlovén határon fekvő Szentlélek-templom
  • a schloßbergi Tautenburg-kastély
  • a schloßbergi Szűz Mária-kápolna
  • Schmirnberg várának romjai

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leutschach an der Weinstraße című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés