Főmenü megnyitása

A nyelvészetben a lexikalizálódás terminusnak több jelentése van. Pszicholingvisztikai értelemben azt a folyamatot nevezi meg, amely során egy fogalom nyelvi kifejezést kap szó vagy egyéb lexikális, azaz szókészleti egység alakjában.[1]

Más nyelvekben a „lexikalizálódás” megfelelője „lexikalizálás”-t is jelent (angol lexicalization, francia lexicalisation stb.), és ebben az értelemben szó (beleértve tőszó is) vagy szókapcsolat bevonását értik alatta a szókészletbe mint olyan tárba, amelyből elővehető használat céljából.[2]

Szűkebb nyelvészeti értelemben lexikalizálódás annak a folyamatnak a neve, amely következtében egy morfémasor, beleértve szócsoport, lexikális egységgé válik.[3]

Tartalomjegyzék

A lexikalizálódás útjaiSzerkesztés

A lexikalizálódásnak szoros kapcsolata van a szóalkotással. Ennek egyik módszere a szóképzés, mely a lexikalizálódás egyik útja is. Olyan képzett szavak lexikalizálódnak, amelyek idővel új jelentéselemekkel gazdagodnak, és végül a jelentésük már nem kompozicionális,[4] azaz nem vezethető le az alkotóelemeik jelentéséből. Az ilyen képződmények szótári szavak lesznek, például a magyar nyelvben mosogat, szemes,[5] rendelet, rendeltetés, rendelkezik.[6] Hasonló angol példák writer ’író’ (írott műveket alkotó) vagy gambler ’szerencsejátékos’.[7]

Szóösszetétel útján is történik lexikalizálódás, ez esetben is akkor, amikor az összetett szó jelentése már nem kompozicionális. A magyarban többféle szóból keletkezhet lexikalizált összetett szó, például:

A magyarban ezeket egybeírják, esetleg kötőjellel, de nem minden nyelvben van így. Az angolban egy részüket egybeírják (pl. postman ’postás’, cupboard ’szekrény’), más részüket nem: domino theorydominóelmélet’, domino effect ’dominóeffektus’.[7]

Egyes nyelvekben, mint például a francia, amelyekben a szóösszetétel nem olyan elterjedt, mint a magyarban, vannak ugyan összetett szavak, de egyes grammatikáik úgy tekintik, hogy a szófajokhoz nemcsak elszigetelt szavak tartoznak, hanem ún. ilyen vagy olyan szófaji értékű szókapcsolatok is (franciául locution), amelyeket más grammatikáik összetett szavaknak tekintenek.[10] A franciában összetett szó lehet egybeírt (pl. malheureux ’szerencsétlen, boldogtalan’), kötőjellel elválasztott (chou-fleur ’karfiol’) vagy különírt összetevőkből álló (pomme de terre ’burgonya’).[11] Általában azokat tartják locution-oknak, amelyeknek van egyetlen szóból álló szinonimájuk, pl. tout à fait (határozószói értékű szókapcsolat) = complètement ’teljesen’. Mindezek lexikalizálódott egységek, mivel nincs kompozicionális jelentésük.[3]

A szóösszetétellel analóg módon egy szó kezdőbetűjéből és szóból is keletkeznek lexikalizált képződmények: (németül) U-Bahn (U mint Untergrund „altalaj”) ’metró’, S-Bahn (S mint Schnell „gyors”) ’villamos’. A betűelőtag lehet ikonikus is: (angolul) U-turn ’U-kanyar’, képletesen ’hírtelen fordulat’; (németül) S-Kurve ’S-görbe’.[7]

A mozaikszók, azaz a betűszók és a szóösszevonással létrejött szavak esetében is lexikalizálódásról van szó. Példák:

  • (magyarul): MÁV (mint Magyar Államvasutak), ELTE (mint Eötvös Loránd Tudományegyetem), Mahart (mint Magyar Hajózási Részvénytársaság), gyed (mint gyermekgondozási díj);[12]
  • (angolul): USA (mint United States of America ’Amerikai Egyesült Államok’), YMCA (mint Young Men's Christian Association ’fiatal férfiak keresztény egyesülete’), radar (mint Radio Detection And Ranging ’rádióérzékelés és távmérés’) ’radar’, laser (mint Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation ’fény erősítése stimulált sugárzáskibocsátással’) ’lézer’;[7]
  • (németül): Gestapo (mint Geheime Staatspolizei „titkos államrendőrség”), Stasi (mint Staatssicherheit ’állambiztonság’);[7]
  • (franciául): O.N.U. (mint Organisation des Nations UniesENSZ’, S.D.F. (mint sans domicile fixe ’hajléktalan’).[7]

A mozaikszók lexikalizálódása nyilvánvaló, amikor névelőt kapnak, jeleket és ragokat vesznek fel, valamint szóképzés útján új szavak jönnek létre tőlük kiindulva:

A szóösszerántással keletkezett szavak is lexikalizálódottak. Ezzel a módszerrel az egyik szó elejéhez a másik szó végét vagy egészét teszik hozzá. Példák:

  • (magyarul) citrancs (< citrom + narancs), csalagút (< csatorna + alagút);[16]
  • (franciául) informatique (< informationinformáció’ + automatique ’az önműködő vezérlés tudománya’) ’informatika’,[17] tapuscrit (< taper ’írógépen/számítógépen írni’ + manuscritkézirat’) ’gépelt kézirat’;[18]
  • (angolul) motel (< motor + hotel) ’motel’,[19] smog (< smoke ’füst’ + fog ’köd’) ’szmog’.[20]

A magyarban igekötős igék is lehetnek lexikalizálódottak, amenyiben elveszítették kompozicionális jelentésüket, pl. megárt, kikopik.[21]

Más esetekben szóalakok lexikalizálódnak A magyarban ez történt egyes igék alakjával, melyek főnevek vagy határozószók lettek: mehetnékje, jöttöd, félsz, mersz, találomra.[9] Egy olyan nyelvben, mint a francia, van példa főnév többes számú alakjából és hímneműből képzett nőnemű alak lexikalizálódására. Ilyen az émail ’zománc’, melynek két többes számú alakja volt. Ma az émails alak ’zománcok’ az anyag féleségeire használt, az émaux pedig zománcozott dísztárgyakra. Lexikalizálódott nőnemű alak példája a perforatrice. A perforateur hímnemű ’lyukasztással jegyet kezelő férfi’ jelentésű szóból képzett perforatrice ’jegykezelő nő’ a ’lyukasztó (eszköz)’ jelentéssel lexikalizálódott.[3]

A lexikalizálódás egy másik útja a tulajdonneveket illeti. Ezek lexikalizálódása antonomáziában való használatuktól indul el, pl. a Kárpátok MaradonájaGheorghe Hagi’),[22] (franciául) un Picasso ’egy Picasso(-festmény)’,[23] (angolul) és (franciául) sandwichszendvics’.[24]

A lexikalizádólás fokaiSzerkesztés

A lexikalizálódásnak vannak előrehaladottsági fokai elsősorban abból a szempontból, hogy fogalom nyelvi kifejezését jelenti. Ez észrevehető abban, ahogy egyazon fogalom van kifejezve különböző nyelvekben. Ilyen értelemben lehet beszélni gyenge, közepes és erős lexikalizálódásról, amely különböző módon valósul meg. Például véve a „férfi” és „nő” fogalmak esetét:[1]

Lexikalizálódási fok Nyelvi kifejezés Nyelv ’Férfi’ ’Nő’
gyenge szókapcsolat japán otoko no hito onna no hito
közepes összetett szó kínai nán-rén nǚ-rén
erős egyszerű szó angol man woman

A japánban és a kínaiban az első szó jelzi a nemet, az utolsónak pedig ’emberi lény’ a jelentése.

Lexikalizálódási fokokról lehet beszélni egyazon nyelvben is többféleképpen kifejezett fogalom kapcsán. Például a franciában az ’elszaladni’ jelentést ki lehet fejezni a teljesen lexikalizált s’enfuir igével, amely a ’-ban/-ben’ alapjelentésű előképzővé vált en elöljárószóból, és a fuir ’szaladva menekülni’ igéből állt össze. Ugyanaz a jelentése a kevésbé lexikalizálódott prendre la fuite igei értékű szókapcsolatnak, amely az ’(el)venni’ alapjelentésű prendre igéből, és a la fuite ’a szökés’ főnévből tevődik össze. Ebben a prendre ige teljesen elveszítette eredeti jelentését. Ennél még kevésbé lexikalizálódott a hasonló jelentésű se mettre à fuir szókapcsolat, amelyben a se mettre à sok igével társítható, mivel általában cselekvés kezdetét fejezi ki.[3]

Nyelvtörténeti szempontból lexikalizálódási fokok jellemzik egyazon szókapcsolatot is. Az angolban például a woman szó wo része a óangol wif ’nő’-ből származik, amely nyelvben man ’ember’-t jelentett. A wif jelentése ’feleség’ lett (a mai angolban wife), a man-nek megmaradt a ’férfi’ jelentése is, a ’nő’ jelentést pedig a wifman összetett szó vette fel, majd a benne keletkezett változások nyomán egyszerű szó lett.[1]

A lexikalizálódas foka különbözik a tulajdonnevek esetében is. Ez attól is függ, hogy az antonomázia metaforaszerű-e vagy metonímiaszerű. A metaforikus antonomáziában használt tulajdonnév soha sem veszíti el tulajdonnévi jellegét, csak különleges jelentést kap, ami magába foglalja azt, ami a beszélők tudatában él róla. Például a fentebb említett Kárpátok Maradonája antonomáziában Maradona a virtuozitást jelenti, és labdarúgók egész olyan kategóriáját képviseli, akiknek megvan ez a minőségük.[25]

A metonimikus antonomáziában köznév helyett használt tulajdonnevek esetében jobban látszanak a lexikalizálódás fokai. Olyanok jelentése, mint a Mohács ’a mohácsi csata’ (átvitt értelemben ’megsemmisítő vereség’, általánosabb jelentésként pedig ’megszégyenülés’), Háry János ’hazudós, dicsekvő ember’; quislingek ’kollaboránsok, hazaárulók’; figaró ’borbély’,[26] kötődik a tulajdonnévhez, bár egyesek, mint az utóbbi kettő, lexikalizálódottabbak az előbbieknél, ugyanis köznevek lettek. Ez a kötődés megmarad a művek neve helyett használt azok alkotóinak a neve esetében is, mint a fentebb említett ’egy Picasso’ példában.

Ezekkel ellentétben vannak olyan, a nyelvtörténetben viszonylag régen keletkezett antonomáziák, amelyek teljesen lexikalizálódtak, semmiféle kötődésük sem lévén már a beszélők tudatában az eredeti tulajdonnévvel. Például a francia ajkúak többsége nem tudja, hogy a ’róka’ francia megfelelője, renard, a középkori Róka-regény-nek Renart főhőse nevéből származik, amely helyettesítette az előtte használt ófrancia goupil szót.[3]

Ugyancsak teljesen köznévvé vált számos olyan közhasználati cikk neve, amely személynévből, helységnévből vagy kereskedelmi márka nevéből származik: (franciául) poubelle ’szemétgyűjtő’ [Eugène René Poubelle (1831-1907), Párizs prefektusa nevéből, aki elrendelte a használatát], camembert (Camembert helység nevéből, ahol ezt a sajtfélét készítik), (angolul) és (franciául) jersey (Jersey szigetéről származó szövetféle neve), sandwichszendvics’ (John Montagu, Sandwich negyedik grófja nevéből, akiről az a hiedelem terjedt el, hogy ő találta fel),[24] (románul) drujbă (a láncfűrész köznyelvi neve, az orosz Družba márkanévből).[27]

A lexikalizálódással járó jelenségekSzerkesztés

Mivel a lexikalizálódás diakrón, azaz a nyelvtörténet során történő folyamat, a benne részt vevő szavak többféle kisebb vagy nagyobb változásokon mennek át, amelyek a lexikalizálódás fokát jelzik.[28] Egyes változások prozódiaiak és hangtaniak. Ilyen például az angol blackbirdfekete rigó’ (eredetileg black bird ’fekete madár’) szóban a második összetevő hangsúlyának az elvesztése. Egy változással több tapasztalható a postman ’postás’ szóban (eredetileg post ’posta’ és man ’ember, férfi’), amelyben a második tag kiejtése is megváltozott a hangsúlyvesztés miatt: [ˈpəʊst] + [ˈmæn] > [ˈpəʊstmən]. Az első összetevő kiejtése is megváltozott az angol cupboard [ˈkʌbəd] (< [ˈkʌp] + [ˈbɔːd]) ’szekrény’ szóban.

Az első két példában a szavak jelentésének még van motivációja, de a harmadikban már nincs, ugyanis az összetett szó keletkezésekor a cup szónak ’serleg’, a board szónak pedig ’deszka’ volt a jelentése, és az összetétel olyan deszkát nevezett meg, amelyre serlegeket tettek. Mára ennek a szónak a jelentése elvesztette motivációját nyelven kívüli okok, vagyis a jelzett tárgy megváltozása miatt.

Az előző három példa írása megőrzi az összetevők írását, de a még erősebb lexikalizálódás az írásmód változásával is járhat. Ez lehet részleges, mint a fentebbi woman szóé, vagy teljes, amely esetben az eredeti alakok egyike sem ismerhető már fel. Ilyen például az angol bosun ’fedélzetmester’ szó, melyet egy ideig boatswain-nek írtak, mivel a boat [bəʊt] ’hajó’ és swain [sweɪn] ’lovag fiatal szolgája’ szavakból tevődött össze. Idővel az összetett szó kiejtése [bəʊsn] lett, és erre alkalmazták az írását.

A lexikalizálódott tulajdonnevek esetében is történik változás az írásukban, ugyanis amikor lexikalizálódási fokuk viszonylag magas, vagy ha teljesen lexikalizálódottak, kis kezdőbetűvel írják őket: figaró, quislingek, poubelle, sandwich.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Eifring, 2. fejezet, 8. o.
  2. Bussmann 1998, 681–682. o.
  3. a b c d e Dubois 2002, 277–278. o.
  4. Kiefer 2006, 36. o.
  5. Cs. Nagy Lajos 2007, 304. o.
  6. Gyuris – Kiefer 2006, 128. o.
  7. a b c d e f Lipka 1992, 8–11. o.
  8. a b Kiefer 2006, 43–44. o.
  9. a b Bokor 2007, 210. o.
  10. Dubois 2002, 289. o., grammatikák megnevezése nélkül.
  11. Dubois 2002, 105. o.
  12. Gerstner 2006, 330. o.
  13. Laczkó 2006, 297. o.
  14. Larousse, bédé szócikk.
  15. Larousse, onusien szócikk.
  16. Lengyel 2000, 346. o.
  17. Larousse, informatique szócikk
  18. Larousse, tapuscrit szócikk.
  19. Etymonline, motel szócikk.
  20. Etymonline, smog szócikk.
  21. Gyuris – Kiefer 2006, 130. o.
  22. Kemény 2014, 261. o.
  23. Leroy 2001, 34. o.
  24. a b Leroy 2001, 48. o.
  25. Leroy 2001, 242. o.
  26. Kemény 2014, 389. o.
  27. Oroszul ’barátság’, a Szovjetunióban gyártott, és Romániába bekerült első ilyen fűrészek márkaneve (Dex '09, drujbă szócikk).
  28. Lipka 1992, 8–11. o. nyomán szerkesztett szakasz.

ForrásokSzerkesztés

  • (románul) Academia Română (Román Akadémia). Institutul de lingvistică „Iorgu Iordan” („Iorgu Iordan” nyelvészeti intézet). Dicționarul explicativ al limbii române (A román nyelv értelmező szótára). 2. kiadás. Bukarest: Univers Enciclopedic. 2009; online: Dexonline. DEX '09 (Hozzáférés: 2018. január 31)
  • (magyarul) Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 197–253. o. (Hozzáférés: 2018. január 27)
  • (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2018. január 27)
  • (magyarul) Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 293–319. o. (Hozzáférés: 2018. január 27)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • (angolul) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2018. január 27)
  • Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. Kiefer Ferenc (szerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 9630583240; az interneten: A magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár. Letölthető PDF. 306–334. o. (Hozzáférés: 2018. január 27)
  • Gyuris Beáta – Kiefer Ferenc. 7. fejezet – Szemantika. Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0; az interneten: A magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár. Letölthető PDF. 283–305. o. (Hozzáférés: 2018. január 27)
  • (angolul) Harper, Douglas. Online Etymology Dictionary (Online etimológiai szótár) (Etymonline) (Hozzáférés: 2018. január 31)
  • Kemény Gábor. Az antonomázia helye a nyelvi képek családjában.
1. rész. Magyar nyelv. 110. évf. 2014. ősz. 3. sz. 257–265. o. (Hozzáférés: 2018. január 31)
2. rész. Magyar nyelv. 110. évf. 2014. tél. 4. sz. 385−393. o. (Hozzáférés: 2018. január 31)
  • Kiefer Ferenc. Alaktan. Kiefer Ferenc (szerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006, ISBN 963-05-8324-0. 54–79. o.; az interneten: A magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár. Letölthető PDF. 34–49. o. (Hozzáférés: 2018. január 31)
  • (franciául) Larousse. Dictionnaire de français (Francia értelmező szótár) (Hozzáférés: 2018. január 31)
  • Lengyel Klára. A ritkább szóalkotási módok. Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. ISBN 978-963-19-5880-5. 341–350. o. (Hozzáférés: 2018. január 31)
  • Laczkó Krisztina. 15. fejezet – Az újmagyar és az újabb magyar kor. Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0; az Interneten: A magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár (Hozzáférés: 2018. január 31)
  • (angolul) Lipka, Leonard. Lexicalizalion and Inslitutionalization in English and German (Lexikalizálódás és intézményesítés az angolban és a németben). Linguistica Pragensia. 1992. 1. sz. 1–13. o. (Hozzáférés: 2018. január 31)