Főmenü megnyitása

Liberland Szabad Köztársaság egy magát mikronemzetnek tartó szerveződés, mely „igényt tart” egy Szerbia és Horvátország közötti nemzetközileg vitatott jogállású, a Drávaközben, a Duna jobb oldalán fekvő 7 km²-es területre. 2015. április 13-án jelentette be új állam létrejöttét Vít Jedlička, a cseh Szabad Polgárok Pártjának egyik tagja, aki egyben az állam első elnöke is lett.

Liberland Szabad Köztársaság
Svobodná republika Liberland
Liberland zászlaja
Liberland zászlaja
Liberland címere
Liberland címere
Nemzeti mottó: Žít a nechat žít
Élni és élni hagyni
Location of Liberland within Europe.svg

é. sz. 45° 46′, k. h. 18° 52′
Legnagyobb város Liberpolis
Államforma alkotmányos köztársaság a direkt demokrácia elemivel
Vezetők
Elnök Vít Jedlička
Hivatalos nyelv cseh, angol
Beszélt nyelvek cseh, angol
Állam megalakulása 2015. április 13.

Elődállamok Jugoszlávia
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint 163 090 fő
Földrajzi adatok
Terület7 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Közlekedés iránya jobb oldalon
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liberland Szabad Köztársaság témájú médiaállományokat.

Liberland fekvése[1]

Az állam számára létrehoztak egy honlapot, amelyen keresztül lehet regisztrálni és állampolgárságot igényelni. Liberland hivatalos mottója csehül "Žít a nechat žít", magyarul „Élni és élni hagyni”.[2]

Vít Jedlička célja egy olyan társadalmat létrehozni, ahol a tisztességes emberek anélkül érvényesülhetnek, hogy az állam felesleges szabályokkal és adókkal keserítené meg az életüket. Az államalapítót olyan államok inspirálták mint Monaco, Liechtenstein vagy Hongkong. Bár valójában Liberland az úgynevezett mikroállamok családjába tartozik. Liberland hivatalos nyelve eredetileg csak a cseh[3] volt, később az angol is az lett.

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

ÁllamalapításSzerkesztés

 
Liberland Szabad Köztársaság területe szomszédos a szerbiaiKarapanđa és a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum erdős, mocsaras tájegységével[4][5]
  Szerb ellenőrzés alatt
  Horvát ellenőrzés alatt

Liberland a Drávaközben a Duna jobb partján található holtág ölelésében fekszik, a hajdani Sziga-sziget és a szomszédságában fekvő kis zátony-sziget alkotja.[6] A Drávaköz a II. világháború után Magyarországtól Jugoszláviához, azon belül pedig Horvátországhoz került. A belső közigazgatási határokat az Đilas-bizottság állapította meg, amely a Dunánál gyakorlatilag érvényben hagyta a korábbi megyék közti folyami határt, amely egyfelől tükrözte a korábbi folyó középvonalát, másrészt pedig az ezen alapuló kataszteri, vagy más néven települési közigazgatási határt. A szabályozás óta a Duna jelentősen megváltoztatta a futását, medre nem volt tekintettel a közigazgatási határokra, a jugoszláv időkben ez nem okozott gondot, lévén belső, és nem államhatár volt.[7]

A Szerbia és Horvátország közötti mélyebb határvita Jugoszlávia szétesése, a horvátországi háború és a horvát EU-csatlakozás után kezdődött. A 138 km-es közös határon elszórva találjuk a vitatott területeket. Szerbia a „követhetetlen” közigazgatási határokkal szemben a Duna jelenlegi középvonalát szeretné hivatalos határként elismertetni, Horvátország pedig ragaszkodik a térképen rögzített, mostanában GPS pontokkal letűzött, történelmileg kialakult határhoz. Az ő érvelésüket támasztja alá a nemzetközileg elfogadott Badinter-döntőbizottság határozata, mely a jugoszláv tagköztársaságok határát tekinti nemzetközi határoknak.[8] Az 1967-es jugoszláv népköztársasági katonai térképek ugyancsak ezt a határt rögzítik. Márpedig ez ugyanaz a kacskaringós vonal, melyhez a horvát fél ragaszkodik.[9]

A horvát-szerb határrendezés elképzelések elveiből adódik, hogy ha a horvát állam tiltakozik Liberland ellen, azzal elismeri, hogy a Duna jobbparti terület az ő fennhatósága alatt áll, mint ahogy azt a szerbek állítják. Amennyiben pedig a szerbek tiltakoznának, azzal borulna a Duna középvonalát államhatárnak tekintő álláspontjuk.[10] Talán ez az abszurd helyzet mindkét szemben álló felet ráveheti a helyzet rendezésére. A szerb külügyminisztérium álláspontja szerint viszont az „új állam” nem Szerbia területén képződik, ezért Szerbiának nincs területi vitája vele.[11]

Vít Jedlička kijelentette, hogy diplomáciai jegyzékváltást kell kezdeményezni mind Horvátország, mind Szerbia és később az összes többi államhoz a nemzetközi elismerés érdekében.[12]

Vít Jedlička a Szabad Állampolgárok Pártjának tagja, amelynek értékrendje a klasszikus liberalizmus értékeivel egyezik. Jedlička és a pártbéli társa, Jaromír Miškovský vonták fel először a zászlót Liberland területén.[13]

Egy a Parlamentní Listyvel készített interjúban Jedlička azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezése pozitív reakciókat váltott ki főleg a pártjában, de a Polgári Demokrata Párt és a Cseh Kalóz párt néhány tagja is pozitívan fogadta a hírt.[13]

Az elnök letartóztatásaSzerkesztés

 
Vít Jedlička államfő

Vít Jedlička elnököt 2015. május 9-én este letartóztatta a horvát rendőrség egyelőre ismeretlen okokból. Jedlička még szombaton Zágrábban, a második világháború befejezése alkalmából rendezett Európa-napon több ország képviselőjével is találkozott, és meghívta őket a május 15-ére tervezett liberlandi grillpartijára. Ezt követően Eszékre utazott, hogy csónakot vásároljon. Végül autóval jutottak el Vörösmartra, ahol a horvát rendőrség várta. Jedlička közölte: az Európai Unió területéről egy olyan területre fog belépni, ahol már nincs hatáskörük. Ezt követően Jedlička átkelt a horvát-liberlandi „határon”. Fél órával később a rendőrség letartóztatta, tolmácsával együtt. Jedlička nem tanúsított ellenállást, noha nem volt hajlandó horvát területre lépni. A rendőrök a pélmonostori rendőrőrsre vitték.[14] Pár óra múlva végül kiengedték.

FelépítésSzerkesztés

AdminisztrációSzerkesztés

Egy kormány, tíz-tizenkét fővel javasolt az állam adminisztrációjának intézéséhez. Elektromos szavazórendszeren keresztül lesz lehetséges a tagok megválasztása.[13]

Határok és bevándorlásSzerkesztés

Liberland nyílt határ politikát tervez folytatni.[13] De a Facebook oldalukon bejelentették, hogy tárgyalásokat folytatnak a horvátokkal egy határátkelőhely nyitásáról.

ÁllampolgárságSzerkesztés

Liberland hivatalos mottója "Élni és élni hagyni". Az állam célja egy olyan társadalom kialakítása, ahol a tisztességes emberek boldogulni tudnak az állam felesleges szabályozásai és adói nélkül. Az alapítókat olyan országok inspirálták mint Monaco, Liechtenstein. Az állampolgársági kérelmeket elfogadják, a weboldal alapján pedig csak a kommunisták, nemzetiszocialisták és szélsőséges ideológiát valló emberek alkalmatlanok az állampolgársághoz.[12][13]

AlkotmánySzerkesztés

Jelenleg, Liberland alapításának idejében, az alkotmány tervezés alatt áll, de a weboldalon már elérhető. Az alkotmányt Svájc inspirálta.[13]

GazdaságSzerkesztés

Vannak tervek egy hivatalos kriptopénz bevezetésére, ámbár az összes többi valuta engedélyezett lesz.[13]

A politikusoknak alkotmányosan meg lesz tiltva, hogy eladósítsák a nemzetet.[13]

KritikáiSzerkesztés

2015. április 17-én jelent meg a „Liberland” – avagy hogyan vert át mindenkit a cseh szélsőjobb?[15] c. cikk az Átlátszó.hu internetes portálon. Ebben kifejtik a gerillaakció avagy médiahack hátterét, mely a Szabad Polgárok Pártja (SSO) aktivistájának a cseh Vít Jedlička „műve” .

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liberland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Free republic of Liberland, Liberland, Gornja Siga, Croatia, Serbia
  2. Új országot kiáltottak ki a magyar határnál. Népszabadság Online, 2015. április 15. (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  3. Új országot alapított egy cseh férfi a magyar határnál. Index, 2015. április 15. (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  4. [Új állam született a Szerbia és Horvátország közötti határszakaszon Új állam született a Szerbia és Horvátország közötti határszakaszon]
  5. Liberland, la nouvelle micro-nation des Balkans, recrute des citoyens
  6. Liberland elhelyezkedése
  7. Hordósi, Dániel (2017) Testvérnép vagy halálos ellenség?: Horvátország és Szerbia. MA/MSc szakdolgozat, BCE 
  8. A Szovjetunió felbomlása után a nagyhatalmak politikai okokból a belső határok nemzetközi határként való elismerése mellett döntöttek. A határok módosítása ugyanis precedenst teremtene az 1947-es, második világháború után Európában kialakult nemzetközi rend megváltoztathatóságára, ez pedig biztatást jelenthetne számos, egymással ma is alacsony intenzitású konfliktusban álló állam és nép között.
  9. Hol a határ Szerbia és Horvátország között?
  10. Cseh miniállam született egy dunai szigeten
  11. Belgrádi külügy: az „új állam” nem Szerbia területén képződik – Alfahír.hu, 2015. május 19.
  12. a b Čeh proglasio državu između Srbije i Hrvatske”, B92, 2015. április 15. (Hozzáférés ideje: 2015. április 15.) (Szerb nyelvű) 
  13. a b c d e f g h On to myslí vážně! Vít Jedlička, zakladatel nového státu Liberland, promluvil. Zavádí elektřinu, internet, všechno. A lidé se k němu hrnou”, Parlamentní Listy, 2015. április 15. (Hozzáférés ideje: 2015. április 15.) (Cseh nyelvű) 
  14. A horvátok megunták Liberlandot”, Index, 2015. május 10. (Hozzáférés ideje: 2015. május 10.) (magyar nyelvű) 
  15. Bőtös Botond: „Liberland” – avagy hogyan vert át mindenkit a cseh szélsőjobb?. http://www.atlatszo.hu, 2015. április 17. (Hozzáférés: 2015. április 18.)

További információkSzerkesztés