A Libertas latin eredetű szó. Jelentése: a szabadság megszemélyesítése. Női alakban ábrázolták, fején babérkoszorúval, jobbjában hosszúkás sapka, baljában lándzsa és bőségszarv. Így nevezték II. Rákóczi Ferenc rézpénzeit.

20 polturás érme
10 polturás érme koronás kiscímerrel

1704. április 22-én II. Rákóczi Ferenc leiratban tudatta a vármegyékkel és a városokkal, hogy az ezüstpénz hiánya miatt váltópénzül rézpénzt bocsát ki, melyhez a törvényhatóságok hozzájárultak. Nehogy súlya miatt használhatatlan legyen, értéke szerint kettőt veretett: a polturát és a libertast. A pénz egyik oldalán a magyar koronás kiscímer, másikon a PRO LIBERTATE felirat és egy Szűz Mária ábrázolás volt látható. 10 poltura ért 1 libertast, 8 libertas ért 1 tallért. A labanc ügynökök Erdélyben azt terjesztették, hogy azért vertek rézpénzt, mert Rákóczi és Bercsényi maguknak gyűjtik az aranyat.

Az ónodi országgyűlés 1707. június 8-án a rézpénzeket leértékelte.

Visszatértek a pénz dolgára, melyben egyhangúlag olyképp határoztak: először, hogy a rézpénz az ezüsttel együtt folyjék, másodszor, hogy fél florenarius [XX poltura] nyolc polturában, a kongó [X poltura] pedig négyben számoltassék el, harmadszor, hogy a poltura maga valójában folyván, öt fél florenarius [5 drb XX polturás] avagy tiz kongó [10 drb X polturás] tegyen ki egy száz dénáros forintot, két poltura pedig egy három krajcáros garast, negyedszer, hogy becse mindenütt az ezüstével együtt fenntartassék, s ahhoz hasonlóan érvényes fizetési eszközül elfogadtassék javak vásárlására és visszaváltására, az adóslevelek kikötéseinek, valamint a megejtett törlesztések változatlan tiszteletben tartásával.

– Diarium Conventus Onodiensis (Napló az Ónodi országgyűlésről)

A pénz romlásának megállítása céljából az ónodi országgyűlés határozata alapján a X polturást 4 polturára, a XX polturást 8 polturára értékelték le. A fejedelem ennek külső jeleként elrendelte az ellenjegy alkalmazását. Körmöcbányán a bármelyik verdében készült libertásokat - ovális nagy barokk keretben a kisded Mária jobb karján -, ellenjeggyel látták el úgy, hogy az a sávos címer alsó részében félig kívülre essék. I. Lipót X. 17. rendeletben tiltotta meg a libertas elfogadását, forgalmazását. 17051707-ig a pénzt Nagybányán és Munkácson verték, azok 10 és 20 polturát értek. 1705. január 1-jén a lévai tanácskozáson Széchenyi Pál érsek a rézpénzt kongónak, az ezüstöt pengőnek nevezte.

Külső hivatkozásSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés