A Liffey (ír nyelven An Life) Írország egyik, bár nem a leghosszabb folyója. Az ország 26 megyéjéből hármat érint (Wicklow, Kildare, Dublin), mielőtt Dublin városánál az Ír-tengerbe ömlik. A folyó mindössze 125 km hosszú, tölcsér torkolata van. A fővárost kelet-nyugati irányban szeli ketté. Dublin belvárosában az ár-apály váltakozása a tenger közelsége miatt 3-4 méteres szintemelkedéseket és -süllyedéseket okoz a folyón. Torkolat-közeli részét kivéve nem hajózható.[1]

Liffey
River-liffey.jpg
Közigazgatás
Országok  Írország
Megyék Wicklow, Kildare és Dublin
Földrajzi adatok
Hossz~125 km
Forrásszint~500 m
Vízhozam18 m³/s
Vízgyűjtő terület1256 km²
Forrás Kippure
Torkolat Ír-tenger (Dublinnál)
é. sz. 53° 09′ 22″, ny. h. 6° 17′ 17″Koordináták: é. sz. 53° 09′ 22″, ny. h. 6° 17′ 17″
Elhelyezkedése
Liffey.png
A Wikimédia Commons tartalmaz Liffey témájú médiaállományokat.

NeveSzerkesztés

Korábbi neve An Ruirthech, azaz gyors vagy futó. Ismert neve még az Anna Liffey. A folyó neve írül Abhainn na Life, ami angolra fordítva Liffey folyó.

Iránya és rendszereSzerkesztés

Forrása a Kippure nyugati lejtője a Wicklow-hegységben. 132km-en át három megyén (Wicklow megye, Kildare megye és végül Dublin megye) folyik keresztül mielőtt az Ír-tengerbe torkollik, a Dublin-öbölnél.

A vízgyűjtő területe 1256 km². Vízhozama 18 m³/s.

MellékfolyóiSzerkesztés

 
A Liffey átfolyik Newbridge College-on

A Liffey vízgyűjtő területe jelentős, tucatnyi kisebb folyóval és patakkal rendelkezik.

Korai mellékfolyói közé tartozik az Athdown-patak, a Shankill folyó, a Ballylow-patak, a Brittas, a Woodend, a King, a Painestown, a Rye és a Griffeen folyók.

Dublinon belül a bal parton, a Phoenix-park különböző vizei, a jobb parton a Glenaulin-ér és a Creosote-ér található.

A rakpartterület mellékvizei a Camac, a Bradoge, a Poddle, a Stein és a Dodder folyók.

Gátak, víztárolók és zuhatagokSzerkesztés

Három vízerőműgát van a folyó mentén a Poulaphouca, a Golden Falls és a Leixlip ezeket az ESB vállalat üzemelteti. A Liffey nem rendelkezik természetes tavakkal és kevés szigete van.

Jelentős zuhatagja van Poulaphoucanál és Golden Fallsnál.

TelepülésekSzerkesztés

Liffey menti települések: Ballymore Eustace, Athgarvan, Kilcullen, Newbridge, Caragh, Clane, Celbridge, Leixlip és Lucan mielőtt a folyó Dublinnál eléri a tengert.

 
A Liffey torkolatközeli része a Seán O’Casey hídról nézve

FelhasználásaSzerkesztés

A Liffey-folyót évszázadok óta használták a kereskedelemben, egészen a közelmúltig. A Liffey-folyót és a Shanon folyót összekapcsolták a Grand-csatornával és a Royal-csatornával.

VízellátásSzerkesztés

A Liffey vizének 60%-át felhasználják ivóvízhez és az ipar ellátásához. Ennek nagy része a szennyvíztisztító telepek tisztítása után visszatér a folyóba. Egy népszerű mítosz, hogy a Liffey vizét használják fel a Guinness sör gyártásához, de ez nem igaz, mivel a Guinness a Wicklow-hegységből vezeték útján használ fel vizet.[2]

Villamos energia termeléseSzerkesztés

Az ESB vállalat működteti a Poulaphouca, Golden Falls és a Leixlip vízi erőműveket, ezek mellett számos kisebb magán létesítményekkel is rendelkeznek.

ForgalomSzerkesztés

Jól ismert látványosság volt a 90-es években a Lady Patricia és a Miranda Guinness teherhajókra szállították a Guinness sört a St. James's Gate Brewery gyárból.

Az utóbbi években az egyetlen rendszeres forgalom a folyón a városon belül a Liffey Voyage vízitúra buszjárat. A Ha’penny hídtól indul a folyásiránynak megfelelően az O’Connell híd, Rosie Hackett híd, Butt híd, Talbot Memorial híd, Seán O’Casey híd és a Samuel Beckett híd alatt megy át.

A East-Link hídtól lefele elsősorban kereskedelmi és komp közlekedés a jelentős, de emellett a szabadidős vízi sportok is megjelennek.[3]

Szabadidős tevékenységSzerkesztés

 
A Liffey úszás 2007-ben Dublin belvárosában

A folyót a Garda, magán és egyetemi klubok használják. 1960-óta megrendezett évenkénti 27 km-es kenu verseny Straffan-tól, Island híd-ig. A Liffeytúszás minden év augusztus végén vagy szeptember elején kerül megrendezésre, a Sráid Watling híd és a Custom House között. Számos evezőklub használja a folyót, mint például a Trinity College, UCD és a Garda evezős klubja.

A Liffey-t széles körben használják szabadidős tevékenységekre, mint a kenuzás, rafting, horgászat és úszás, de jelentős lehetőségek vannak még Poulaphouca-ban, Kilcullen-ben, Newbridge-ben, Leixlip-ben és más városokban is.

HidakSzerkesztés

A múltbanSzerkesztés

A legkorábban feljegyzett kőhíd 1428-ban a mai Fr. Mathew híd helyén épült, a dominikánusok építették és a 18. századig fennmaradt. Négy nyílása volt és a hídon belül volt egy kápolna, sütöde és egy fogadó. 1577-ben épült Sarah hídja, amit 1922-ben átneveztek Island hídra. A 17. században fejlődött Dublinban a kereskedelem, ezért négy új hidat adtak át 1670 és 1684 között. 1670-ben a Bloody híd, amit 1859-ben újjáépítettek, majd az 1930-as években neveztek át Rory O'More hídra. 1676-ban Essex híd, amit 1872-ben újjáépítettek és az új neve Grattan híd lett. 1682-ben Új híd, amit 1923-ban neveztek át O'Donovan Rossa hídra. A negyedik híd meg az Arran-híd volt, azonban egy árvíz elpusztított 1763-ban. Az első vashíd a Ha’penny híd volt, amit 1816-ban adták át. 2009-ben adták át a Samuel Beckett hídat.[4][5]

Farmleigh híd, Edward Cecil Guinness építette 1872-ben, összekösse Farmleigh birtokát Castleknock-al. 2015-ben online petíciót indítottak a híd felújítására.

A jelenbenSzerkesztés

Számos híd ível át a Liffey folyó fölött, a legtöbb híd nyitott a járműforgalom előtt. Jelentős forgalmat enged át a West-Link híd, Seán Heuston híd és az O’Connell híd. Jelenleg három gyalogos híd van, Millennium híd, Seán O’Casey híd és a Ha’penny híd.[6]

RakpartokSzerkesztés

Az elmúlt években sok fejlesztés történt a rakpartokon, parkokat és sétányokat alakítottak ki. A Liffey folyó északi és déli partján lévő rakpartok a Island hídtól a Ringsend hídig húzódnak.

Az északi parton, nyugatról keletre található rakpartok:

Bridgewater, Wolfe Tone, Sarsfield, Ellis, Arran, Inns, Ormond Upper, Lower Ormond, Bachelors Walk, Eden, Custom és North Wall.

A déli parton, nyugatról keletre található rakpartok:

Victoria, Usher's Island, Usher's, Merchants, Wood, Essex, Wellington, Crampton, Aston, Burgh, George's, City, Sir John Rogerson's és Great Britain.

Panorámás kilátás Bachelors sétányra, Aston rakpartról

IncidensekSzerkesztés

2000 decemberében egy Bus Éireann a Butt hídon összeütközött egy másik busszal és a folyóba csúszott. A balesetben néhányan megsérültek, de senki sem halt meg.[7]

2011 júliusában egy hajléktalan kimentett a vízből egy nyulat, amelyet egy járókelő dobott a folyóba. A férfi az O'Connell hídnál ment be a vízbe több száz ember szeme láttára, és egy csapásra híressé vált. A vétkes járókelőt letartoztatták.[8][9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. River Liffey Information Archiválva 2017. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Retrieved 25 January 2013.
  2. The Beer. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  3. Sea Safari. [2006. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)
  4. Irish Times – Samuel Beckett Bridge opens – 11 December 2009
  5. Dublin City Council – Samuel Beckett Bridge. [2008. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  6. Kaufman,R 2014. Kaufman Green Guide Dublin. p. 132
  7. RTE News: Investigation launched into bus crash
  8. "Honour for homeless hero who rescued rabbit" Archiválva 2011. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. Evening Herald. Retrieved on 12 July 2011.
  9. "Award for River Liffey rabbit rescuer". RTÉ News. Retrieved on 12 July 2011.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés