A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is). Mindkettőt egy út(védő)szakaszhoz kapcsolódó sáncok, árkok, őrtornyok, erődök alkották. Az 1. századtól folyamatosan építették ki. A provinciát utak, főleg hadiutak hálózták be, bekapcsolva a határvidékeket is, melyeket összekötöttek Rómával, de átnyúltak ellenséges területre is. Természetes akadályok, például folyók egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat (ripa-szakaszok).

Limes
Alapítás éve1. század
Terület527 ha
Elhelyezkedése
Limes (Közép-Európa)
Limes
Limes
Pozíció Közép-Európa térképén
é. sz. 49° 06′ 09″, k. h. 10° 34′ 42″49.102369°N 10.578366°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 09″, k. h. 10° 34′ 42″49.102369°N 10.578366°E
A Limes Germanicus térképe
A Limes Germanicus térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Limes témájú médiaállományokat.
Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez
Rekonstruált római őrtorony (Németország)

A limest eleinte a légiók, később a határőr alakulatok (limitanei) védték. A szó a latin limes (határ) szóból ered. A katonai táborokat a limes mentén helyezték el.

A limes szó jelentése

szerkesztés

A latin szó határt, mesgyét, ösvényt jelent. Eleinte azt a mesgyét jelentette, ami a fölmért és kijelölt (asszignált) telkeket egymástól elválasztotta. Hasonlóképpen limesnek nevezték a közutakon azokat a szélső ösvényeket, melyeket a gyalogosok használtak, és az út kövezett részének két oldalán vonultak. Nagy jelentőségű azonban csak később, a császárok idejében lett a limes mint limes imperii romani (védőművek összefüggő láncolata), melyet ott emeltek, ahol a római birodalmat a szomszédos népek veszélyeztették.[1]

A katonai táborok

szerkesztés

A Római Birodalmat a limes vette körül, melynek három alkotórésze volt:

  1. sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal,
  2. előtte vagy mindkét oldalon árok, melyhez néha cölöpkerítés járt, elrejtve pedig hegyes karókat ástak el, amik megsebesítették a gödörbe eső gyalogosokat és lovasokat,
  3. bizonyos távolságonként őrtornyokat építettek.

A katonai tábor valóságos város volt. Később a katonai tábort a legtöbb helyen un. polgárváros vette körül. Maga a katonaváros (tábor) átlagosan 20 hektár területet foglalt el. Sánc vette körül, amelyet őrtornyok és négy kapu tört meg. Kettős árokrendszer védte. A tábor központjában a principia, a főhadiszállás, a hivatali helyiség, a fegyverraktár és a templom állt. A tisztek különálló házakban laktak, a katonák közös hálótermekben. A táborban volt gyakorlótér, raktár, kórház és fürdő. Ostrom alkalmával a hajítógépeket (ballisztákat) gurítható tornyokba szerelték.

A római limesen leginkább a birodalom határán álló védelmi objektumokat szokták érteni, példaként pedig a Hadrianus-falat szokás felhozni. Fontos azonban leszögezni, hogy maga a limes kezdetben egész mást jelentett. Az eredeti jelentése nem védelmi vonal volt, hanem hadiút, a hozzá tartozó más katonai létesítményekkel együtt. Elsődleges feladata pedig, hogy a római katonákat eljuttassa az ellenséges területre és ott biztosítsa az eredményes tevékenységüket.

A limes ott épült, ahol a római birodalmat a barbárok ellen védelmezni kellett, elsősorban a birodalom északi részén. A nevezetesebb limesek:

Hadászati szerepükön kívül a limesek a vám ügyét is szolgálták. Az ellenőrzés itt történt meg egyes állomásokon (stationes) mindarra nézve, amit kivittek, avagy beszállítottak. Behozni mindent csakis vám mellett lehetett, kiszállítani csak egyes dolgokat volt szabad (vasat, fegyvereket, bort, olajat, gabonát, sót, aranyat soha). A forgalom útja a stációkon vezetett keresztül.[1]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. a b c d e f Bokor József (szerk.). Limes, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2019. május 11. 
  • szerk.: Mócsy András és Fitz Jenő: Pannonia régészeti kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó (1990) 
  • szerk.: Vujovic, Dr. Vojislav és Marlies Vujovic: Der Limes: Von der Nordsee bis zum Schwarzen Meer. Klagenfurt: Wieser Verlag (2008). ISBN 978-3-85129-582-5 

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Limes témájú médiaállományokat.
  • http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=17
  • http://romai-limes.lap.hu/
  • https://web.archive.org/web/20070312042427/http://www.gportal.hu/portal/romaierod/
  • Torma Károly: A limes Dacicus felső része; Akadémia, Bp., 1880 (Értekezések a történeti tudományok köréből)
  • Téglás Gábor: Limes-tanulmányok; Akadémia, Bp., 1906 (Értekezések a történeti tudományok köréből)
  • Kurucz János: Római nyomok a pannoniai Duna-limes balpartján; Jókai Ny., Komárom, 1914
  • Visy Zsolt: A római limes Magyarországon; Corvina, Bp., 1989
  • Kovács Péter: Vicus és castellum kapcsolata az alsó-pannóniai limes mentén; PPKE BTK, Piliscsaba, 1999 (Studia classica Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nominatae Series historica)
  • 19. Nemzetközi Limeskongresszus. Pécs-Sopianae. 2003. szeptember 1-8.; tan. Gábor Olivér et al., Katonai építkezések a Duna mentén c. kiállításrend. Gábor Olivér, Lőrincz Barnabás; Pécs/Sopianae Örökség Kht., Pécs, 2003 (Örökségi füzetek)
  • Mráv Zsolt: Dunakeszi, késő római kikötőerőd; Pan, Bp., 2009 (Vezető a római limes világörökségre jelölt magyarországi helyszínein)
  • A Danube Limes Program régészeti kutatásai 2008 és 2011 között. Jelentés a Danube Limes UNESCO World Heritage Site pályázat keretében a PTE BTK Régészet Tanszékének kutatócsoportja által végzett kutatásokról / Archaeological research in the Danube Limes Project between 2008 and 2011. Report on the research carried out by the research team of the Department of Archeology University of Pécs within the framework of the Danube Limes UNESCO World Heritage Site project; szerk. Visy Zsolt, angolra ford. Szeverényi Vajk; PTE Régészet Tanszék, Pécs, 2011
  • David J. Breeze–Sonja Jilek–Andreas Thiel: A Római Birodalom határai / Visy Zsolt: A római hadsereg a limesen / A római limes Magyarországon; PTE Régészet Tanszék, Pécs, 2011
  • Gróf Péter–Gróh Dániel: A római limes emlékei Visegrádon; KÖH, Visegrád–Bp., 2011 (Vezető a római limes világörökségre jelölt magyarországi helyszínein)