Limnodynastes terraereginae

kétéltűfaj

A Limnodynastes terraereginae a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Limnodynastes terraereginae
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. terraereginae
Tudományos név
Limnodynastes terraereginae
Fry, 1915
Szinonimák
  • Limnodynastes dorsalis var. terrae-reginae Fry, 1915
  • Limnodynastes terraereginae — Martin, 1972
  • Platyplectrum terraereginae — Wells & Wellington, 1985
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes terraereginae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes terraereginae témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Új-Dél-Wales államának a kontinens belseje felé néző hegyvonulataitól Queensland állam keleti felén át a Cape York félszigetig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 598 700 km².[1]

Nevének eredete

szerkesztés

A faj a terraereginae fajnevet, melynek jelentése a királynő földje a típuspéldány élőhelyéről, Queensland államról kapta.

Megjelenése

szerkesztés
 
Egy Limnodynastes terraereginae a Noosa Nemzeti Parkban

Nagy termetű békafaj, testhossza elérheti a 8 cm-t.[2][3] Háta sötétbarna vagy szürkésbara, oldalán narancs színű vagy sárga foltokkal.[2] Orrcsúcsától válláig, egy kiemelkedő, krém- vagy narancs színű alapon sötét csík húzódik.[3] Hasa fehér vagy sárgás színű. Combjainak belső felén és mellső hónaljában élénk vörös foltok helyezkednek el. Pupillája csaknem kerek, írisze arany színű.[2][3] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya figyelhető meg. Ujjai végén nincsenek korongok.[2]

Életmódja

szerkesztés

A párzás tavasztól késő nyárig, esőzések után következik be. Petéit habos petecsomókban rakja le a kialakult tavacskák, időszakos pocsolyák, mocsarak, árkok, patakok vizének felszínére. Az ebihalak 2–3 nap alatt kelnek ki a petékből,[3] hosszuk elérheti a 7,5 cm-t, színük szürke vagy sötétbarna.[2] Gyakran a víz mélyén maradnak, ahol színükkel beleolvadnak a környezetbe. Teljes kifejlődésük körülbelül 2 hónapot vesz igénybe.[2][3]

A száraz időszakokat a föld alatt, elvermelve tölti.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén számos nemzeti park is fekszik.[4]