Limnodynastes terraereginae

kétéltűfaj

A Limnodynastes terraereginae a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Limnodynastes terraereginae
Limnodynastes terraereginae 4.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. terraereginae
Tudományos név
Limnodynastes terraereginae
Fry, 1915
Szinonimák
  • Limnodynastes dorsalis var. terrae-reginae Fry, 1915
  • Limnodynastes terraereginae — Martin, 1972
  • Platyplectrum terraereginae — Wells & Wellington, 1985
Elterjedés
Limnodynastes terraereginae map-fr.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes terraereginae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes terraereginae témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Új-Dél-Wales államának a kontinens belseje felé néző hegyvonulataitól Queensland állam keleti felén át a Cape York félszigetig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 598 700 km².[1]

Nevének eredeteSzerkesztés

A faj a terraereginae fajnevet, melynek jelentése a királynő földje a típuspéldány élőhelyéről, Queensland államról kapta.

MegjelenéseSzerkesztés

 
Egy Limnodynastes terraereginae a Noosa Nemzeti Parkban

Nagy termetű békafaj, testhossza elérheti a 8 cm-t.[2][3] Háta sötétbarna vagy szürkésbara, oldalán narancs színű vagy sárga foltokkal.[2] Orrcsúcsától válláig, egy kiemelkedő, krém- vagy narancs színű alapon sötét csík húzódik.[3] Hasa fehér vagy sárgás színű. Combjainak belső felén és mellső hónaljában élénk vörös foltok helyezkednek el. Pupillája csaknem kerek, írisze arany színű.[2][3] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya figyelhető meg. Ujjai végén nincsenek korongok.[2]

ÉletmódjaSzerkesztés

A párzás tavasztól késő nyárig, esőzések után következik be. Petéit habos petecsomókban rakja le a kialakult tavacskák, időszakos pocsolyák, mocsarak, árkok, patakok vizének felszínére. Az ebihalak 2–3 nap alatt kelnek ki a petékből,[3] hosszuk elérheti a 7,5 cm-t, színük szürke vagy sötétbarna.[2] Gyakran a víz mélyén maradnak, ahol színükkel beleolvadnak a környezetbe. Teljes kifejlődésük körülbelül 2 hónapot vesz igénybe.[2][3]

A száraz időszakokat a föld alatt, elvermelve tölti.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén számos nemzeti park is fekszik.[4]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés