Linné virágórája

Linné virágórája Carl von Linné (1707–1778) svéd botanikus által, a különböző növények virágainak nyílási és csukódási idejének felhasználásával megalkotott hipotetikus óra, amelyet Linné 1745-ban Uppsalában meg is valósított.

Egy lehetséges Linné-féle virágóra vázlatos rajza

Története

A Philosophia Botanica 1783-as kiadásának címlapja

Linnét 1741-ben nevezték ki az Uppsalai Egyetem orvosprofesszorának, és evvel együtt az egyetem botanikus kertjéért is felelős lett. Ezt kihasználva az 1740-es években széles körű megfigyeléseket végzett avval kapcsolatban, hogy a növények napi ritmusa (cirkadián ritmusa) hogyan alakul az évszakok váltakozása szerint. Linné önéletrajzi jegyzetei szerint a virágóra gondolata 1748-ban fogalmazódott meg benne, a virágóra elnevezést és az óra elméleti alapjait pedig az 1751-ben kiadott Philosophia Botanica (A botanika filozófiája) című monográfiájában adta közre, amelyben az egyik fejezet a Horologium Florae, vagyis a Virágóra címet viseli, ebben a részben 43 növény napi virágzási idejét sorolja fel.

Működési elve

A virágóra működési elve, hogy egy adott (kör alakú) területet tizenkét egyenlő részre osztva, az egyes cikkelyekbe úgy helyezzük el a fajok egyedeit, mintha egy óra számlapján lennének, minden cikkely egy adott órát képvisel, a virágok nyitódása és csukódása pedig megmutatja az időt.

A virágok nyílásában és záródásában meglévő különbségek abból adódnak, hogy az egyes fajokat más-más élőlények porozzák be. A leggyakoribb beporzók a rovarok, amelyek között találhatunk nappali (diurnalitás) és éjjeli életmódúakat (nokturnalitás) is. Előbbiek közé főleg rovarok (Insecta) tartoznak, például a méhek (Apoidea), lepkék (Lepidoptera) egy része, hangyák (Hymenoptera) és a legyek (Diptera); de ide tartoznak a madarak (Aves) is. Az éjjeli életmód védelmet ad számos ragadozóval és a nap szárító hatásával szemben, így éjjeli beporzást végeznek az éjjeli lepkék és bizonyos csigafajok is.

Megvalósítás

Megfigyeléseire alapozva Linné 1745-ben az Uppsalai Egyetem botanikus kertjében épített egy virágórát. A 19. század első felében több botanikus kertben is megpróbáltak virágórát építeni, de nem jártak sikerrel, mivel Linné megfigyelései csak Uppsalában, tehát a 60. szélességi körnél voltak igazak, ezen a területen a Föld tengelyferdesége miatt a nyári nappalok igen hosszúak, míg az éjszakák igen rövidek.

A kivitelezést szintén nehezíti, hogy a növények nem csak a nappali fényre reagálnak, hanem az időjárás tényezőire is, mint például a hőmérséklet, páratartalom vagy a szél. Ismert például, hogy a körömvirág (Calendula officinalis), a százszorszép (Bellis perennis), a martilapu (Tussilago farfara) vagy a gyermekláncfű (Taraxacum officinale) virágai borús időben később nyílnak vagy egész nap zárva maradnak, a háromszínű árvácska (Viola tricolor) virágai pedig hideg időben lehajlanak.

Virágok nyílása és záródása

Linné táblázata

Botanikai név	Általános név	Nyílás ideje	Csukódás ideje
Tragopogon pratensis	Réti bakszakáll	3	–
Leontodon hispidus	Közönséges oroszlánfog	4	–
Helminthotheca echioides	–	4–5	–
Cichorium intybus	Mezei katáng	4–5	–
Crepis tectorum	Hamvas zörgőfű	4–5	–
Reichardia tingitana	–	6	10
Sonchus oleraceus	Szelíd csorbóka	5	24
Taraxacum officinale	Gyermekláncfű	5	8–9
Crepis alpina	–	5	11
Tragopogon hybridus	Bakszakáll	5	11
Rhagadiolus edulis	–	5	10
Lapsana chondrilloides	–	5	–
Convolvulus tricolor	Háromszínű szulák avagy törpe hajnalka	5	–
Hypochaeris maculata	Foltos véreslapu	6	16–17
Hieracium umbellatum	Ernyős hölgymál	6	17
Hieracium murorum	Erdei hölgymál	6	14
Crepis rubra	–	6	13–14
Sonchus arvensis	Szelíd csorbóka	6	–
Sonchus palustris	Mocsári csorbóka	7	14
Leontodon autumnale	Őszi oroszlánfog	7	15
Hieracium sabaudum	Olasz hölgymál	7	13–14
Cicerbita alpina	–	7	24
Lactuca sativa	Kerti saláta	7	10
Calendula pluvialis	–	7	15–16
Nymphaea alba	Fehér tündérrózsa	7	17
Anthericum ramosum	Ágas homokliliom	7	–
Hypochaeris achyrophorus	–	7–8	14
Hedypnois rhagadioloides	–	7–8	14
Trichodiadema babrata	–	7–8	14
Hieracium pilosella	Ezüstös hölgymál	8	–
Anagallis arvensis	Mezei tikszem	8	–
Petrorhagia prolifera	Homoki aszúszegfű	8	13
Hypochaeris glabra	–		13
Malva caroliniana	–	9–10	13
Spergularia rubra	–	9–10	14–15
Mesembryanthemum crystallinum	Jeges kristályvirág	9–10	15–16
Cryophytum nodiflorum	–	10–11	15
Calendula officinalis	Orvosi körömvirág	–	15
Hieracium aurantiacum	Rezes hölgymál	–	15–16
Anthericium ramosum	–	–	15–16
Alyssum alyssoides	Közönséges ternye	–	16
Papaver nudicaule	Izlandi mák	–	19
Hemerocallis lilioasphodelus	Sárga sásliliom	–	19–20

Egy lehetséges összeállítás a mi földrajzi helyzetünkhöz

Alternatív virágóra a Közép-Európai régióhoz.

Virágnyílás ideje:	Virágcsukódás ideje:
5:00 – pipacs 6:00 – apró szulák 7:00 – martilapu 8:00 – tavaszi kankalin 9:00 – százszorszép 10:00 – mezei sóska 11:00 – szelíd csorbóka 12:00 – kristályvirág 16:00 – csodatölcsér 20:00 – parlagi ligetszépe	14:00 – cikória 15:00 – tök 16:00 – martilapu 16:00 – mezei sóska 17:00 – fehér tündérrózsa 18:00 – pipacs 21:00 – tavaszi kankalin

Források

• Virágóra (A Pallas nagy lexikona)
• A virágóra (Gardena.hu)
• Linné meseszép óráján virágok mutatják az időt (Senior.hu)
• Linnaeus’ Floral Clock (Linné virágórája – angol nyelven)
• Linnaeus’s floral clock - Horologium Florae Archiválva 2019. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• O opravdových květinových hodinách (Az igazi virágóra – cseh nyelven)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Linnaeus's flower clock című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.