Főmenü megnyitása

A Liopleurodon a hüllők (Reptilia) osztályának plezioszauruszok (Plesiosauria) rendjébe, ezen belül a plioszaurusz-félék (Pliosauridae) családjába tartozó fosszilis nem.

Infobox info icon.svg
Liopleurodon
Evolúciós időszak: késő jura 165–155 Ma
Liopleurodon ferox
Liopleurodon ferox
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Sauropterygia
Rend: Plezioszauruszok (Plesiosauria)
Alrend: Pliosauroidea
Család: Plioszaurusz-félék (Pliosauridae)
Nem: Liopleurodon
Sauvage, 1873
Szinonimák
  • Pliosaurus ferox (Sauvage, 1873) Lydekker, 1888
  • Pliosaurus pachydeirus Seeley, 1869
  • ?Pliosaurus giganteus Conybeare, 1824
  • ?Ischyrodon meriani von Meyer, 1838
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Liopleurodon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Liopleurodon témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

TudnivalókSzerkesztés

A Liopleurodon egy elégé közismert és jól megmaradt fosszília. Az állat egyfajta pliosaurus, más néven rövidnyakú plesiosaurus volt. A Liopleurodon 160-155 millió évvel élt ezelőtt, a késő jura korban.

A Pliosauroidea a plezioszauruszok egyik alrendje. A plezioszauruszok azok a hüllők közé tartoznak, amelyek visszatértek a tengerbe. E rend fajai a korai jura korban jelentek meg, és már az elején két nagy csoportra szakadtak: a hosszúnyakú-plezioszauruszokra (Cryptoclidus, Elasmosaurus, Plesiosaurus) és a rövidnyakú-plezioszauruszokra (Kronosaurus, Liopleurodon, Pliosaurus).

A Liopleurodonnak négy nagy úszója volt. A mérete vitatott. A Dinoszauruszok, a Föld urai című brit dokumentumfilm az állatot 25 méter hosszú, 150 t tömegű óriásként, minden idők legnagyobb ragadozójaként rekonstruálta. Ezek az adatok más kutatások szerint túlzóak, a hosszát pedig 6,39 méterre becsülik.[1]

Hatalmas szájában a fogak csokrosan helyezkedtek el szájának első felében. A fosszilis gyomortartalom, valamint ichthyosaurusok és más plezioszauruszok uszonyain lévő fognyomok azt mutatják, hogy a Liopleurodon egy falánk és veszélyes ragadozó lehetett.

A koponya újabb keletű tanulmányozása kimutatta, hogy az állat képes lehetett az orrlyukaival érzékelni a vízben lévő hangokat. Ez a képessége segítette abban, hogy pontosabban megállapítsa, honnan jönnek a szagok. Amikor nyitott szájjal úszott, a víz behatolt a szájpadlásában levő nyílásokba, amely összeköttetésben volt az orral. Ezután a víz áthatolt az orrüregen, és a szemek előtti nyílásokon távozott.

LelőhelyekSzerkesztés

Liopleurodon maradványokat találtak Németországban, Franciaországban, Angliában és Oroszországban. Ebben az időben Európa nagy részét tenger borította.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Noe, Leslie F., Jeff Liston and Mark Evans (2003). „The first relatively complete exoccipital-opisthotic from the braincase of the Callovian pliosaur, Liopleurodon”. Geological Magazine, UK 140 (4), 479–486. o, Kiadó: Cambridge University Press. DOI:10.1017/S0016756803007829.  

ForrásSzerkesztés

  • Walking with Dinosaurs-Fact File: Liopleurodon

További információkSzerkesztés