Lipcse (Németország)

város Németországban, Szászország fővárosa

Lipcse, németül Leipzig (IPA: [ˈlaɪ̯pt͡sɪç]), Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”. A magyar elnevezés a nyelvújítás korszakában honosodott meg a nyelvben.[2] A város a Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.

Lipcse (Leipzig)
Lipcse címere
Lipcse címere
Lipcse zászlaja
Lipcse zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
JárásSzászország (2008. augusztus 1. – )
Alapítás éve1201
PolgármesterBurkhard Jung (SPD)
Irányítószám04103–04357
Körzethívószám0341, 034297, 034298
RendszámL
Testvérvárosok
Lista
Kijev (1961–)
Népesség
Teljes népesség616 093 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2006 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület297,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″
Lipcse (Szászország)
Lipcse
Lipcse
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Lipcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Lipcse városa, 1650-ben
Lipcse: Új városháza

Története

szerkesztés

Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.

1519. június 27. és július 16. között Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johann Eck közt zajlott a Lipcsei Disputa, amelyen – a protestánsok szerint – Luther megvédte hittételeit.

1813. október 16-tól 19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, az Orosz Birodalom, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos vereséget mértek Napóleon császár seregeire.

1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben már 100 000 volt.

1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében az a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága, kultúrája, vallási élete a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST-országok legnagyobb vására volt.

A város nevei a történelem során

szerkesztés
Év 7–9. sz. 1015 1165 1220 1232 1402 1459 1494 1507
Aktuális városnév Lipsk Libzi Lipz Liptzick Lipzic Leiptzgk Leipczigk Lips Leipzig
 
A második legnagyobb, a Tamás-templom, amelynek negyedszázadon át Bach volt a kántora
 
A Domonkos-rendi kolostor
 
A keilstraßei zsinagóga

Lipcse lakossága a reformációig a Merseburgi egyházmegyéhez tartozott. A 13. században négy kolostort alapítottak itt: a Szent Pált a Domonkos-rend, a Szent Tamást az Ágoston-rend, a Szentlélek kolostort a ferences rend a Szent Györgyöt pedig a ciszterciek és a bencések.

Az első lutheránus templom 152239 között épült. Jelenleg az összes evangélikus közösség a városon kívül, a Kirchenbezirk der sächsischen Landeskirche egyházmegyében működik.

1697 óta Lipcsében újra vannak római katolikus szentmisék. 1921-ben a Meißeni egyházmegye (mai nevén Drezda-Meißeni egyházmegye) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza a Szentháromság-bazilika. 2016-ban a főegyházmegye felkérte a várost a 100. Német Katolikusnap megrendezésére.

1700 óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.

A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a baptisták, a metodisták, a mennoniták és a Hetednapi Adventista Egyház. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.

A lipcsei zsidóság első említése III. Henrik meisseni őrgróf 1248-as oklevelében esik meg. 1800 után alakul meg az első zsidó hitközség. A nemzetiszocializmus korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve. 1912-ben Ephraim Carlebach rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely 1942-ig működött. 1929-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak. 1933-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami a deportálással és a holokauszttal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az 1990-es évek elejéig stagnált, 2004-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt. 2009-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.

Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az iszlámhitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a kereszténység után 2009-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb mecset az Ar-Rahman-mecset, amely a DİTİB török-iszlám közösségé.

A népesség vallás szerinti megoszlása 2012-ben
Vallás Létszám
(Lipcse a 2013-as statisztikai évkönyvben – 211-es táblázat)
Százalékos megoszlás
evangélikus 62 609 11,8%
római katolikus 22 586 4,3%
egyéb vagy ateista 443 345 83,9%

1989. szeptember 4-én a legnagyobb, a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetéssorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.

Közlekedése

szerkesztés

Lipcsében található a legnagyobb alapterületű európai vasúti pályaudvar, a Lipcsei főpályaudvar.

A város a Középnémet Rádióállomás (MDR - Mitteldeutscher Rundfunk) központja A magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.

Múzeumok és látnivalók

szerkesztés

Fő cikk: Lipcse lakossága

Testvérvárosai

szerkesztés

Rendezvények

szerkesztés

Híres lipcseiek

szerkesztés
 
Christian Gottlieb Jöcher
 
Augustus Quirinus Rivinus
Itt születtek
Itt éltek

További információk

szerkesztés