Liptószentmiklós
Liptószentmiklós (szlovákul: Liptovský Mikuláš, 1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš, németül: Sankt Nikolaus in der Liptau (Deutsch-Liptau), Liptau-Sankt-Nikolaus) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye.
| Liptószentmiklós
(Liptovský Mikuláš) | |||
 | |||
| A városközpont | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1286 | ||
| Polgármester | Ján Blcháč | ||
| Irányítószám | 031 01 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség |
| ||
| Népsűrűség | 455 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 607 m | ||
| Terület | 70,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 52″, k. h. 19° 37′ 05″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 52″, k. h. 19° 37′ 05″ | |||
| [http://www.lmikulas.sk Liptószentmiklós
weboldala] | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liptószentmiklós
témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
A 20. század folyamán 13 egykor önálló községet (Alsórásztok és Felsőrásztok, Andaháza, Andrásfalu, Benic, Bodafalu, Csemic, Deménfalu, Illanó, Kispalugya, Okolicsnó és Sztosháza, Plostin, Verbic és Vitálisfalu) olvasztott magába.
Fekvése szerkesztés
Rózsahegytől 23 km-re keletre, a Liptói-medence közepén, a Vág partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 577 m.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a helység templomának védőszentjéről kapta, előtagja egykori vármegyei hovatartozásra utal.
Történelem szerkesztés
Területe már a bronzkorban lakott volt, a lausitzi kultúra telepe.
A 9. században irtványfalu volt, 1268-ban Liptói Miklós ispán tette népes jobbágytelepüléssé, és a falu közepén kápolnát emeltetett Szent Miklós tiszteletére. 1360-ban Nagy Lajos királytól városi rangot és piactartási jogot kapott, majd 1424-ben a Pongráczok itt két országos vásár tartására is jogot szereztek. 1443-ban megerősítették a templomát. Sokat szenvedett a huszita háborúkban. Egykori várát 1454 előtt szentmiklósi Pongrác építtette, a falakon belül pedig kúriát létesített. A 15. század végére Közép-Liptó kereskedelmi központja lett, a 16. század elején pedig megalakultak az első céhek is. A 17. század elején itt telepedett le Tranoscius György, a neves cseh protestáns prédikátor. 1677-ben az egész Liptó vármegye székhelye lett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT MIKLÓS. Tót Mezőváros Liptó Várm. földes Urai Pongrácz, és több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Vág vize mellett, Rozenbergához 2 1/2 órányira, ’s régi Szentegyházával, melly 1764-ben megújjíttatott, ’s 1780-dikban épűltt jeles Vármegyeházával, és több Nemes Uraknak épűleteikkel jelesíttetik; határja középszerű, lakosai földmívelés, és kézi mesterségek által táplállyák magokat, kereskedések meglehetős, serek ditsértetik; többféle égések által sanyargatódtak Lakosai.”[2]
A város a szlovák nemzeti ébredés központja. 1829-ben itt létesült az első szlovák könyvtár, 1830-ban az első szlovák színtársulat, 1844-ben a Tatrín kulturális egyesület. 1848-ban itt dolgozták ki a szlovák nemzet 14 pontból álló kívánságait (Liptói követelések).[3]
Liptószentmiklós a trianoni diktátum előtt Magyarországhoz tartozott, Liptó vármegye és a Liptószentmiklósi járás székhelye volt.
1918-tól került csehszlovák megszállás alá, véglegesen pedig 1920-ban a trianoni diktátum csatolta Csehszlovákiához.
Népesség[4] szerkesztés
1880-ban 1777-en lakták, ebből 862 német, 677 szlovák és 180 magyar anyanyelvű.
1890-ben 1854 lakosából 882 szlovák, 660 német és 291 magyar anyanyelvű volt. Szentmiklóshustákon 22 magyar és 252 szlovák élt.
1900-ban 2993-an lakták, ebből 1619 szlovák, 690 német és 642 magyar anyanyelvű.
1910-ben 3251-en lakták: 1656 szlovák, 900 magyar és 655 német anyanyelvű. Csemicen 9 magyar és 54 szlovák élt.
1921-ben 5858 lakosából 5487 csehszlovák, 142 zsidó, 70 német, 48 magyar és 89 "külföldi" volt.
1930-ban 6855 lakosából 5785 csehszlovák, 448 német, 368 zsidó, 171 állampolgárság nélküli és 63 magyar volt.
1970-ben 15913-an lakták: 54 magyar és 15061 szlovák. Rásztokon 134 szlovák élt.
1980-ban 24520 lakosából 62 magyar és 23541 szlovák volt.
1991-ben 31725-en lakták, ebből 29927 szlovák és 97 magyar.
2001-ben 33007 lakosából 31049 szlovák és 91 magyar volt.
2011-ben 31 921 lakosából 28 061 szlovák és 70 magyar.
Nevezetességei szerkesztés
- A Szent Miklós-templom 1280 körül épült gótikus stílusban egy régebbi kápolna helyén. A 15. században a Pongráczok erődítménnyel vették körül, majd bővítették. A 18. században barokk stílusban átalakították. Erődfalait 1945 után bontották el, ekkor nyerte vissza gótikus jellegét is az épület és a belső berendezése.
- A Palatinus-ház 1713-ban épült késő barokk stílusban, ez volt egykor a vármegyeháza. A 18. század második felében bővítették, ma múzeum.
- Az Illésházy-kúria a 17. század végén épült és akkor ez lett Liptó vármegye székhelye; a 19. század második felében és a 20. század elején átépítették, ma a Janko Kráľ Irodalomtörténeti Múzeum van benne.
- A Pongrácz-kúria a 15. század közepén épült.
- A Verbic városrészben lévő Evangélikus templom egy 1783-85-ben épített empire stílusú épület.
- A zsinagóga 1731-ben épült.
- A város karsztmúzeumát 1930-ban létesítették.
Híres emberek szerkesztés
- Itt végezték ki 1713-ban Juraj Jánošík szlovák betyárt.
- Itt született 1732-ben Cornides Dániel szakíró.
- Itt született 1817-ben Klemens József a prágai festészeti akadémián képzett festő, rajztanár és botanikus.
- Itt született 1822-ben Janko Kráľ szlovák költő.
- Itt született 1824-ben Moravcsik Mihály evangélikus esperes-lelkész.
- Itt született 1843-ban Ján Levoslav Bella szlovák zeneszerző.
- Itt született Bacher Emil (1854–1926) közgazdász.
- Itt született 1859-ben Stodola Aurél szlovák származású svájci fizikus és mérnök.
- Itt született 1859. december 17-én Balló Ede festőművész.
- Itt született 1883-ban Martin Rázus szlovák költő.
- Itt született 1885-ben Steier Lajos író, történész.
- Itt született 1894-ben Janko Alexy szlovák festőművész.
- Itt született 1899-ben Rásonyi László nyelvész, turkológus, egyetemi tanár.
- Deménfalun született 1751-ben Boczkó Dániel evangélikus lelkész, püspök.
- Deménfalun született 1840-ben Kubinyi Miklós földbirtokos, táblabíró, jogász, történész, régész, gyűjtő, heraldikus. Árva vármegye történelmének első kiemelkedő kutatója.
Gasztronómia szerkesztés
Innen származik a liptói túró, az azóta is gyártott finom juhtúró, a brindza magyar neve.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 2.)
- ↑ Hamberger Judit: 1. A nemzeti követelések és az első szlovák nemzeti politikai program (magyar nyelven). A szlovákok története. ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet. [2019. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ telepulesek.adatbank.sk
Források szerkesztés
- 2008 Liptovský Mikuláš a okolie.
- 1904 Artikule Poctivého Poriadku čižmárskych tovaryšov v Lipt. Sv. Mikuláši z r. 1697. Sborník Museálnej slovenskej spoločnosti IX.
