Wikipédia

Liszó

magyarországi község Zala vármegyében

Liszó (horvátul: Lisov[4]) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Liszó
Liszó címere
Liszó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterNovák Csaba (független)[1]
Irányítószám8831 8832 (2013.05-től)[2]
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség363 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség14,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″
Liszó (Zala vármegye)
Liszó
Liszó
Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Liszó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Nagykanizsától délre található, Miklósfa majd Móriczhely után a 6804-es útból kelet felé leágazó 68 152-es számú bekötőúton közelíthető meg.

Története szerkesztés

A települést először 1296-ból említi ismert okleveles forrás, mint lakatlan területet, Terra Lyzou (Lizó) névvel. A középkori falu a török időben elpusztult.

A településre vonatkozó név 1342-ben tűnik fel az Anjou-korban. A falu már ekkor létezett, a Lizói Péter fiai és rokonuk, Lizói Demeter birtokperéről szóló végzés ismert. Rendezett községhatárról beszél a forrás. A Hunyadiak korában is létezett a község, valószínűleg folytonosság volt jellemző a településre. Az 1405-1481 -es években Liszó a Kanizsai családé. A hódoltság idején előbb Both János, 1536-ban, majd Both György volt a település földesura 1550-ben.

A mai Liszót Vas vármegyei vendek alapították, akik evangélikusok voltak és 1718-ban kerestek és kaptak menedéket gróf Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától a szabadabb vallásgyakorlat reményében. 1767-ben báró Inkey Boldizsár nevéhez fűződik a horvátok betelepítése. Egy 19. század eleji postalexikon Lisza néven említi a települést és egyértelműen horvát nemzetiségűnek tartja. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt a falu már teljesen magyarnak vallja magát és Jellasich horvát bán közelben elvonuló serege miatt őröket állít, a nép pedig az erdőkbe menekül. Közismert, hogy az 1848-as áprilisi törvények megszüntették a jobbágyság intézményét és elkezdődtek az ún. “elkülönülési perek”. Még a 19-20. század fordulóján is pereskedtek Inkey Lajos báróval a jobbágytelekhez járó rét-, legelő- és erdőterületekért.

A faluban két templomot építettek: először az evangélikus vallásúak 1867-ben. A katolikus templom 10 év múlva készült el.[5]

Lakóinak száma 1935-ben 826 fő. A második világháború után a lakosság száma körülbelül ennek a felére fogyott.[6]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Sági József (független)[7]
  • 1994–1998: Berke József (független)[8]
  • 1999–2002: Godena József (független)[9]
  • 2002–2006: Godena József (független)[10]
  • 2006–2010: Novák Csaba (független)[11]
  • 2010–2014: Novák Csaba (független)[12]
  • 2014–2019: Novák Csaba (független)[13]
  • 2019-től: Novák Csaba (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra egyetlen ember sem jelöltette magát.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 1999. május 12-én tartották meg, négy polgármesterjelölt részvételével.[9]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
369
390
397
348
361
363
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,11%, horvát 0,8%. A lakosok 65,6%-a római katolikusnak, 1,3% reformátusnak, 15,2% evangélikusnak, 3,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,4% nem nyilatkozott).[15]

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. ↑ Magyar Posta Irányítószám kereső (magyar nyelven) (html). Magyar Posta, 2013. május 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. ↑ Liszó - Zala Megye Kézikönyve - Hatvan - CEBA K., 1998, ISBN 963-9089-19-2
  6. ↑ .http://docplayer.hu/106932797-Liszo-telepuleskepi-arculati-kezikonyv.html
  7. ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  9. ↑ a b Liszó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 16. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  10. ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  13. ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  14. ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  15. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  16. ↑ https://medit.lutheran.hu/files/dunantul_1783_1920.pdf

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Liszó&oldid=26111936”