Liszkay Gusztáv

(1843-1889) bányamérnök, szakíró

Liszkay Gusztáv (Derencsény, 1843. augusztus 2. – Selmecbánya, 1889. június 3.) bányamérnök, bányászati szakíró. Elsősorban a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítójaként tartják számon.[2]

Liszkay Gusztáv
Született1843. augusztus 2.[1]
Derencsény
Elhunyt1889. június 3. (45 évesen)[1]
Selmecbánya
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • bányamérnök
  • szakíró
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Tanulmányait Rimaszombatban kezdte, majd Késmárkon érettségizett. Az 1860-as években a selmeci akadémián szerzett oklevelet, bányászat-kohászat szakon. Mintegy öt éven át a bánsági vasművekben dolgozott Gerlistyén, majd fogalmazó lett a selmecbányai bányaigazgatóságnál. 1873-ban a selmeci bányaiskola szervezésével, illetve igazgatásával bízták meg. Az akadémián előadásokat is tartott. Tanulmányai főként a Bányászati és Kohászati Lapokban és a Földtani Közlönyben jelentek meg.

Írásaiból szerkesztés

  • Bányatan (tankönyv; Selmecbánya, 1878)
  • Selmeczvidéki ásványok előfordulásáról (Földtani Közlöny, 1876.)
  • Adatok Zsarnóca vidékének földtani-bányászati viszonyaihoz (1877)
  • Tiszolczi márványfajok

Emlékezete szerkesztés

Sírja Selemecbányán, a Kopogtató (Klopačka) melletti evangélikus temetőben van.[2]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Faller Jenő: L. G. bányaiskolai vezértanár… (Bányászati Lapok 1958. 10 – 11. sz.).