Főmenü megnyitása

A lobbizás (angolul lobbying vagy lobby, más néven public affairs) a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek (de facto a demokrácia és a kapitalizmus) adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikáción van. Törvénytelen formája a korrupció, illetve a megvesztegetés. A lobbi egy szakma, és egyben egy kommunikációs érdekérvényesítő eszköz is, szakemberei a lobbisták. A lobbisták általában egy cég vagy csoport, de leggyakrabban egy iparág érdekeit képviselve különböző lobbicsoportokba tömörülnek (pl környezetvédelmi lobbi, Izrael-lobbi az Egyesült Államokban, stb.) a nagyobb hatékonyság és az alacsonyabb egyéni költségek végett. Magyarországon ma (2007) lobbistaképzés (lobbi szakértő) kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetemen folyik; igaz a tevékenységet tárgy formájában több más egyetemen és főiskolán is tanítják.

EredeteSzerkesztés

A lobbizás az Amerikai Egyesült Államokból, illetve az angol „lobby” szóból származik, melynek magyar jelentése „előcsarnok”. Jelen esetben az amerikai képviselőház előcsarnokáról van szó, ahol a különböző érdekcsoportok tagjai az ott várakozó, pihenő, vagy épp áthaladó képviselőket igyekeztek saját ügyeik mellé állítani (számukra kedvező döntésekre, javaslattételekre rávenni), mielőtt azok bementek az ülésterembe törvényt hozni.

A Politikai kisszótár (1980) szerint: "LOBBY (ang.) érdekcsoportok az USA-ban, amelyek a törvényjavaslatok tárgyalása idején 'megdolgozzák' (megvásárolják, megvesztegetik, zsarolják) a szenátorokat és képviselőket, hogy 'megfelelően' szavazzanak."

SzabályozásSzerkesztés

Magyarországon a lobbitevékenységet a 2011. január 1-jétől hatályos 2010. évi CXXXI. törvény szabályozza, mellyel a 2006. évi XLIX. törvény (Ltv.) hatályát vesztette. (szövegét lásd a vitalapon)

Közönségkapcsolat (Public Affairs, PA)Szerkesztés

A közönségkapcsolati osztály egy vállalat, vagy intézmény, szervezet alegysége (kisebb szervezeteknél: az a személy), amely (aki) a külvilággal való kapcsolatokért felelős, beleértve az érdekérvényesítő tevékenységet is. Ez a tevékenység minden olyan döntéshozó vagy hatósági jogkörrel felruházott szervezet, testület vagy személy felé irányulhat, amelynek, vagy akinek a döntése hatással lehet a vállalat, vagy intézmény életére. A public relations egyik legfontosabb „alegysége”. Szorosan kapcsolódik a lobbizáshoz, de azon valamivel túlmutat.[forrás?]

FeladataiSzerkesztés

  • Problémák/témák kataszterének elkészítése
  • Fontossági sorrend felállítása
  • A döntéshozói lista összeállítása
  • A meglévő kapcsolatok feltérképezése
  • A kapcsolatrendszer hiányosságainak feltérképezése
  • A témák és a kapcsolatrendszer összerendezése
  • Mindenre kiterjedő adatgyűjtés, melyből következőleg
    • Az álláspont közérthető megfogalmazása
    • Szövetségesek gyűjtése
    • Döntéshozói lista felhasználása /sokoldalú megközelítés/
    • Üzenetek személyes és sajtón keresztül történő eljuttatása

LobbicsoportokSzerkesztés

Magyarországon is és nemzetközi szinten is több lobbicsoport működik, amelyek sajátos érdekeket próbálnak képviselni és érvényesíteni.

Vannak olyan csoportok, amelyek általános emberi érdekeket képviselnek, ilyen például a környezetvédelmi lobbi, és olyanok, amelyek egyes iparágakhoz (pl. dohánylobbi,[1] energialobbi, atomenergia-lobbi stb.) köthetők.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. A dohánylobbi már a Parlamentben van (magyar nyelven). Index.hu, 2007. december 5. (Hozzáférés: 2007. december 5.)