Logodi utca

közterület Budapest I. kerületében

A Logodi utca[1] Budapest I. kerületében található, a Vérmező utat köti össze az Alagút utcával.

Logodi utca
a Tábor utca és a Zerge-lépcső között
a Tábor utca és a Zerge-lépcső között
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, I. kerület
Városrész Krisztinaváros
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Logodi utca (Budapest)
Logodi utca
Logodi utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Logodi utca témájú médiaállományokat.

A budai vár nyugati lejtőjén, a várfallal párhuzamosan fut. Nevét a középkori, a török időkben elpusztult Logod faluról kapta. Hajdan híres szőlőtermesztő vidék volt, erre utal első elnevezése is (Garten, Gartnergasse). A 19. század végén már Logodi utca volt a neve. A Vérmező felé néző házsora támfalrendszeren áll.

Emléktáblák, emlékhelyekSzerkesztés

Galéria
  • Babits Mihály 1939 októberében vásárolta meg a 31. számú ház első emeleti lakását, de csak 1940-ben – egy évvel halála előtt – költözött oda.
  • Márai Sándor a Mikó utca és a Logodi utca sarkán lakott 1928 és 1945 között.
  • A Logodi utca és a Tábor utca találkozásánál a „Hős tűzszerészek emlékoszlopa” áll.
  • A 25-ös számú házban élt Varga Ottó történetíró.
  • Az 51-es számú házban élt Fülep Lajos művészettörténész, művészetfilozófus 1914 és 1920 között.
  • Kosztolányi Dezső 1916-ban költözött az 1-es számú, az alagút közvetlen szomszédságában lévő, vizes, kis házba.[2] Egy évvel később átköltözött a Tábor utca és Logodi utca sarkán álló földszintes, kertes házba.[3] A költő így írt Hajnali részegség című versében:
Várj csak, hogy is kezdjem, hogy is magyarázzam
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi utca,
ahol lakom.
Tárt otthonokba látsz az ablakon.
  • Balázs Béla és öccse, Bauer Ervin orvos biológus (később Kaffka Margit férje) a 85. számú házban bérelt szobát, 1908 novemberétől. Balázs Béla 1912 őszéig lakott itt. Az utcát és környékét idézte meg a Történet a Lógody utcáról, a halálról és a messzeségről című novellájában.
 
A Logodi utca a Mikó utca sarkánál

JegyzetekSzerkesztés

  1. A múlt század első felében írásmódja: Lógody
  2. Ma beépítetlen, csonka telek; ennek megfelelően a Logodi utca páratlan oldalának számozása hármassal kezdődik
  3. A két utcára nyíló ház a Logodi utcában a 21-es számot viselte, főbejárata, s így hivatalos címe azonban Tábor utca 12 volt. A házat 1944-ben lebombázták, helyén ma társasház található.

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 35. o. ISBN 963-05-6411-4  
  • Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Kis-lant Kiadó Budapest (1995) ISBN 963 8284 03X

Külső hivatkozásokSzerkesztés