Lontay Margit

(1918–1993) magyar színművész

Lontay Margit (Hódmezővásárhely, 1918. július 27.Budapest, 1993. január 11.) Jászai Mari- és Aase-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja.

Lontay Margit
Lantos Györgyi bronz domborműve Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, Hódmezővásárhely
Lantos Györgyi bronz domborműve
Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, Hódmezővásárhely
Életrajzi adatok
Születési névLencse Margit
Született1918. július 27.[1]
Hódmezővásárhely
Elhunyt1993. január 11. (74 évesen)[1]
Budapest[2]
Pályafutása
IskoláiOrszágos Magyar Színművészeti Akadémia
Híres szerepeiGoneril William Shakespeare: Lear király
Ranyevszkaja Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert
Higginsné George Bernard Shaw:Pygmalion
Gertrudis Katona József: Bánk bán
Orbánné Örkény István: Macskajáték
Claire Zachanassian Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Zsani néni Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Díjai
További díjakJászai Mari-díj (1957)
érdemes művész (1976)
Aase-díj (1992)

Lontay Margit IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Lontay Margit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Lencse Margitként Hódmezővásárhelyen született, 1918. július 27-én. A Színművészeti Akadémián 1938-ban szerzett színészi oklevelet. Vidéki vándortársulatoknál kezdte pályáját, majd 1939-től Szeged-re szerződött. 1949-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1953-tól ismét a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1960-tól 1976-ig a debreceni Csokonai Színház művésze volt. Vendégművészként a Vígszínházban is fellépett (1961). 1976-tól a Madách Színházhoz szerződött, ahonnan 1982-ben vonult nyugdíjba. Utolsó színpadi szerepét az 1991-ben bemutatott Forgószínpad című darabban játszotta a Józsefvárosi Színházban. Többnyire tragikus, drámai hősnőket és karakterszerepeket formált meg, de játszott intelektuális nőalakokat és bő humorú figurákat is. Korának egyik jelentős színésznője volt.

Lánya: Tornyai Magdolna is követte a színi pályán, unokája: Simon Balázs színházi rendező. Nevelt lánya: Kállay Ilona.[3][4]

Díjak, elismerések szerkesztés

Fontosabb színházi szerepei szerkesztés

Filmjei, televíziós szerepei szerkesztés

  • 1961 – Próbaút – Seiderné
  • 1963 – Asszony a telepen
  • 1964 – Egy ember, aki nincs
  • 1973 – Az ember melegségre vágyik – Boriska nővér
  • 1974 – Portugál királylány
  • 1974 – Ida – Mama
  • 1975 – Az idők kezdetén
  • 1975 – A kenguru – Manci néni, presszósnő
  • 1976 – A járvány – Id.klobusinszkyné
  • 1976 – Karancsfalvi szökevények
  • 1977 – 6-os számú kórterem
  • 1977 – Alizka
  • 1977 – Operabál 13.
  • 1977 – Nyúlkenyér
  • 1978 – Az ész bajjal jár – Hljosztova
  • 1979 – Fogjuk meg és vigyétek!
  • 1979 – Szabó Magda: Kiálts, város! – Öregasszony
  • 1979 – Ítélet nélkül
  • 1979 – Ítélet előtt (sorozat) Kaptam-csaptam – Görgicsné
  • 1979 – Bartha Lajos: Szerelem – Szalayné, a mama
  • 1980 – Csontváry
  • 1980 – Fekete rózsa
  • 1983 – Nagy Anna, kis Anna
  • 1984 – Megbízható úriember – Mrs. Higgins
  • 1984 – Örökkön-örökké
  • 1985 – Fehér rum
  • 1985 – Ember és árnyék
  • 1987 – Az utolsó kézirat
  • 1987 – Dada
  • 1989 – A nagy varázslat
  • 1991 – A három nővér – Anfisza
  • 1993 – Sose halunk meg – Deutsch néni
  • 1994 – Jó éjt, királyfi – Anna néni

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002
  • Kortárs magyar színészlexikon. Szerk. Fábri Magda, B. Bp., Magazin Kiadó, 1991
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969