Lovászy Márton (politikus)

(1864–1927) magyar politikus, író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Lovászy Márton (Zenta, 1864. november 6.Budakeszi, 1927. augusztus 21.)[1] politikus, író, lapszerkesztő, újságíró, vallás- és közoktatásügyi, illetve külügyminiszter. Lovászy Márton író, újságíró apja.

Lovászy Márton
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1918. október 31. – december 22.
ElődZichy János
UtódJuhász Nagy Sándor
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 15. – szeptember 11.
ElődTánczos Gábor
UtódSomssich József

Született1864. november 6.
Zenta
Elhunyt1927. augusztus 21. (62 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Párt

GyermekeiLovászy Márton
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovászy Márton témájú médiaállományokat.

Jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, 1895-ben végzett, majd Bács-Bodrog vármegye árvaszéki ülnöke, 1896-tól pedig a Magyarország című periodika felelős szerkesztője, később főszerkesztője volt. 1901-ben függetlenségi párti programmal országgyűlési képviselő lett, a monarchia politikája ellen harcolt. Az első világháború kirobbanásakor már háborúellenes álláspontot képviselt, 1917-ben lapjában üdvözölte az oroszországi forradalmat. Károlyi híveként az őszirózsás forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács egyik vezetője lett, majd a Károlyi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. A forradalom továbbfejlesztését nem helyeselte, így az aktív politizálástól visszavonult, a kommün bukását követő időszakban Ausztriában élt egy ideig, majd a Friedrich-kormány külügyminisztere lett. Később Jugoszláviába emigrált, mivel Horthy politikáját sem helyeselte, s 1921-ben Garami Ernővel szerkesztette a fehérterror rémtetteit leleplező Jövő című lapot. 1925-ben vádat emeltek ellene, a következő évben azonban azzal a kitétellel, hogy visszavonul a közélettől, hazaengedték. Rá egy évre meghalt.

  1. Gyászjelentése (1927). (Hozzáférés: 2020. július 28.)

További információk

szerkesztés
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll. és szerk. Pritz Pál. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905. Révai és Salamon ny.
  • T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867–1993). Budapest, Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 301. o. ISBN 963-547-414-8