Lovászy Márton (politikus)
Lovászy Márton (Zenta, 1864. november 6. – Budakeszi, 1927. augusztus 21.)[1] politikus, író, lapszerkesztő, újságíró, vallás- és közoktatásügyi, illetve külügyminiszter. Lovászy Márton író, újságíró apja.
| Lovászy Márton | |
 | |
| Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1918. október 31. – december 22. | |
| Előd | Zichy János |
| Utód | Juhász Nagy Sándor |
| Magyarország külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1919. augusztus 15. – szeptember 11. | |
| Előd | Tánczos Gábor |
| Utód | Somssich József |
| Született |
1864. november 6. Zenta |
| Elhunyt | 1927. augusztus 21. (62 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | |
| Gyermekei | Lovászy Márton |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lovászy Márton témájú médiaállományokat. | |
Élete Szerkesztés
Jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, 1895-ben végzett, majd Bács-Bodrog vármegye árvaszéki ülnöke, 1896-tól pedig a Magyarország című periodika felelős szerkesztője, később főszerkesztője volt. 1901-ben függetlenségi párti programmal országgyűlési képviselő lett, a monarchia politikája ellen harcolt. Az első világháború kirobbanásakor már háborúellenes álláspontot képviselt, 1917-ben lapjában üdvözölte az oroszországi forradalmat. Károlyi híveként az őszirózsás forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács egyik vezetője lett, majd a Károlyi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. A forradalom továbbfejlesztését nem helyeselte, így az aktív politizálástól visszavonult, a kommün bukását követő időszakban Ausztriában élt egy ideig, majd a Friedrich-kormány külügyminisztere lett. Később Jugoszláviába emigrált, mivel Horthy politikáját sem helyeselte, s 1921-ben Garami Ernővel szerkesztette a fehérterror rémtetteit leleplező Jövő című lapot. 1925-ben vádat emeltek ellene, a következő évben azonban azzal a kitétellel, hogy visszavonul a közélettől, hazaengedték. Rá egy évre meghalt.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Gyászjelentése (1927). (Hozzáférés: 2020. július 28.)
Források Szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Lovászy Márton. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 14.)
További információk Szerkesztés
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
- Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll. és szerk. Pritz Pál. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905. Révai és Salamon ny.
- T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867–1993). Budapest, Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 301. o. ISBN 963-547-414-8