Lovis Corinth
Lovis Corinth (Tapiau, Kelet-Poroszország, 1858. július 21. – Zandvoort, 1925. július 17.) német festő, aki műalkotásaiban ötvözte az impresszionista és az expresszionista irányvonalat.
Lovis Corinth | |
Önarcképe (1900) | |
Született | 1858. július 21. Tapiau |
Meghalt | 1925. július 17. (66 évesen) Zandvoort |
Sírhely | Südwestkirchhof Stahnsdorf |
Alkotott | 1872–1925 |
Nemzetisége | német |
Stílusa | impresszionizmus és az expresszionizmus |
Mestere(i) | William-Adolphe Bouguereau Tony Robert-Fleury |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovis Corinth témájú médiaállományokat. |
Élete és munkássága
szerkesztésKönigsbergben, Münchenben, Antwerpenben és Párizsban tanult. William-Adolphe Bouguereaués Tony Robert-Fleury eklektikus stílusban festő mesterek tanítványa volt. 1887-től Németország különböző városaiban élt: 1891-től Münchenben alkot, majd 1901-től a berlini szecessziós csoport szervezője. A művészcsoport elnöke, Max Liebermann mellett mint a német impresszionizmus fő képviselője ismert. 1910-1912-ben Corinth a berlini szecessziós csoport elnöke. 1900-1923-ban Berlinben munkálkodott, a berlini multikulturális környezet igen jótékony hatást gyakorolt műveire.
Művészete több stílusfordulatot tartalmaz. Legkorábban naturalista stílusban festett, majd az impresszionista és az expresszionista irányzatot ötvözte. Témaválasztása igen változatos, megörökíti a hétköznapokat, s fest tájképeket, vallásos és szimbolikus kompozíciókat és arcképeket. S mintegy 900 grafikai alkotása van, olykor erőteljesebb vonalú grafikáinak stílusát ecsettel is megjeleníti a festményein, ugyanekkor egészen finom vonalú, plasztikus grafikái is bőséggel vannak. Tehetséges illusztrátorként is tevékenykedett.[1] Megírta önéletrajzát és írt néhány elméleti művet a festőművészetről.[2]
Az 1900-as évek közepén festményeiből néhány kortárs német festő műveivel együtt csoportos kiállítást rendezett a budapesti Könyves Kálmán Szalon.[3]
1919-ben Urfeld-Walchensee-ben vett egy házat, s ott élt és alkotott, a Walchen-tó és környéke inspirálólag hatott munkásságára, számos tájképet, portrét, s vallási témájú alkotást készített.
Művei
szerkesztésLegismertebb képeiből
szerkesztés- Fekvő akt, 1899 (Bréma, Kunsthalle) expresszionista stílusban
- Szalomé, 1899 (Cambridge, USA, Busch Reisinger Museum, Harvard University) impresszionista stílusban
- Asszony rózsaszín kalapban, 1912 expresszionista stílusban
- Walchensee mellől tájkép-sorozat, 1920-1925 impresszionista és expresszionista stílusban
- Perseus és Andromeda
- Pietà & Levétel a keresztről, 1920 expresszionista stílusban
- Schlossfreiheit in Berlin, 1923 expresszionista stílusban
- Ecce homo, 1925 (Kunstmuseum, Basel) expresszionista stílusban
Arcképeiből
szerkesztés- Otto Eckmann, 1897
- Alfred von Tirpitz, 1917
- Friedrich Ebert, 1924
Galéria
szerkesztés-
Hölgyportré (1886) -
Nana (1911) -
Walchensee (1920) -
Walchensee (1922) -
Johanna (1923) -
Walchensee (1924) -
Walchensee (1925) -
Ecce homo (1925)
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest, Győző Andor, 1926. Lovis Corinth szócikket ld. 151. o.
- Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest, 1965. Lovis Corinth szócikket ld. 432-433. o.
- A művészet története : a századvég és a századelő. Budapest : Corvina, 1988. 320 o. ISBN 963-13-2393-5; ISBN 963-13-2606-3
- Alain Bois: Az expresszionizmus ld. 241-285. o.