Ludbreg

város Horvátországban

Ludbreg város Horvátországban Varasd megyében.

Ludbreg
A Batthyány-kastély
A Batthyány-kastély
Ludbreg zászlaja
Ludbreg zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
Jogállás város
Polgármester Marijan Krobot
Irányítószám 42230
Körzethívószám (+385) 042
Népesség
Teljes népesség8477 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség493,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület7,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 16° 36′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 16° 36′ 06″
Ludbreg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludbreg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Varasdtól 25 km-re délkeletre a Varasd-Kapronca út mellett a Bednja-folyó partján fekszik. Közigazgatásilag Apatija, Bolfan, Čukovec, Globočec Ludbreški, Hrastovsko, Kućan Ludbreški, Segovina, Selnik, Sigetec Ludbreški, Slokovec és Vinogradi Ludbreški települések tartoznak hozzá.

Története szerkesztés

Ludbreg Horvátország legrégibb városainak egyike. Területén a rómaiak 6. és 9. között Iovia néven várost létesítettek, ahova a légiók kiszolgált katonáit telepítették le. A település valószínűleg már a 4. században püspökség székhelye volt. A történeti források 381-ben említik Amantiust, mint Iovia püspökét. A rómaiakat elsöpörte a népvándorlás és a 6. században szlávok érkeztek e vidékre. A későbbi település magját mindazonáltal a római város maradványai képezték.

A középkori települést először IV. Béla idejében 1244-ben a Bednja átkelőhelyeként említik Transit aquam Bugne-Bednja néven. Korábban, 1226 és 1242 között Béla öccsének, Kálmán hercegnek a birtoka volt. Egykori várát a Péc nembeli Péter építtette a 13. század második felében. A 14. században a Ludbregi család birtokaként jelentős településsé vált. Plébániáját már az elsők között 1334-ben Ivan zágrábi főesperes oklevelében említik. 1360-ban a Ludbregiek eltűnnek innen és tíz évvel később már Csúz János horvát bánt találjuk a település birtokában. Halála után a birtokot fiai örökölték és utódai egészen 1442-ig birtokolták. Plébániatemploma is ebben az időszakban, 1410-ben épült fel, az ősi római bazilika alapjain, később 1659-ben, 1779-ben és 1829-ben is átépítették.

 
A Szent Vér ereklye díszes tartójában

1468-ban a település a Thuróczy család birtoka lett, kiknek uralma alatt a város kereskedelmi központtá vált. Hetivásárait évszázadokon át szerdai napokon tartották. A fejlődést a török terjeszkedés gátolta meg. Az 1532. évi török hadjárat során több száz környékbeli falu elpusztult, Ludbreg azonban megmenekült. A megmenekülést a Szent Vér csodájának tulajdonítják. 1411-ben ugyanis mise közben a kehelyben a bor Krisztus vérévé változott. A pap ijedtében ritka relikviát az oltár mögé falaztatta be és a rejtekhelyet csak halála előtt árulta el. Az eseményt 1513-ban X. Leó pápa bullájában csodának ismerte el és a település ettől kezdve búcsújáróhely lett. Ennek a csodának tulajdonították a csodás megmenekülést is. Ludbregnek 1635-től az Erdődyek lettek birtokosai. A város a Graz – Varasd – Kapronca postaút egyik fontos állomása volt. Postaállomása a korabeli források szerint már 1556-ban működött, majd 1699-ben, miután Szlavónia keleti része is felszabadult a török uralom alól a postautat Eszékig hosszabbították meg.

1695-ben Ludbreg a Batthyányak birtoka lett. Ebben az időszakban épültek a település ma is látható műemlékei. 1753-ra felépült a barokk Batthyány-kastély, de a család, mely a művészetek nagy pártolója volt, a környéken is sokat építkezett. 1768-ban felépítették a szomszédos Karlovac Szent Rókus-kápolnáját, 1775-ben a szentgyörgyi barokk plébániatemplomot, majd 1779-ben a ludbregi templom kerengőjét is. Ludbreg kívülről is teljesen megújult. 1800-ban lebontották külső falait. A Batthyányiak egészen 1848-ig ítélkezési és pallosjoggal is rendelkeztek. 1817. október 27-én maga I. Ferenc császár is látogatást tett a városban, mely során meglátogatta a kastélyt és a templomban őrzött ereklyét is. Az utolsó Batthyány akinek itt volt a székhelye az 1870-ben meghalt Batthyány Fülöp herceg volt. Tőle a birtokot unokatestvére Batthyány Gusztáv örökölte, majd őt Ödön fia követte, aki a Körmendről irányította az itteni ügyeket. Utolsó tulajdonosa Batthyány László a birtokot Amon Rukavina bárónak adta el, majd tőle a zágrábi Berger cég vásárolta meg. Ők a birtokot felparcellázták és 1939-ben a városnak adták el. Ludbregnek 1910-ben 1724 lakosából 1617 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ludbregi járásának székhelye volt. Ma a városnak 3327, a hozzá tartozó településekkel együtt 8667 lakosa van.

 
A Szentháromság plébániatemplom

Nevezetességei szerkesztés

  • A barokk Batthyány-kastélyt[2] 1745 és 1753 között építtette gróf Batthyány Lajos egy középkori udvarház helyén. A reprezentatív családi rezidencia építésével Joseph Huber stájer építészt bízták meg. Leghíresebb része a Szent Kereszt-kápolna, az 1411-es Szent Vér-csoda ereklyéjének egykori őrzőhelye. A kápolnát 1753-ban a nagykanizsai Packai Mihály festette ki. A kastélyhoz két gazdasági épület tartozik, közülük a nyugati a Sala Terrena egykor a városi bíróság székhelye volt, szintén barokk freskók díszítik.
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] középkori eredetű, mai formájában miután többször is átépítették barokk stílusú. Falfestményeit Mirko Rački készítette. A templom köré 1779-ben kerengőt építettek. A templom 18. század óta őrzi a Szent Vér-ereklyét. Drágakövekkel díszített arany ereklyetartója, mely Strattmann Eleonóra grófnő ajándéka 1721-ben készült. Készítője valószínűleg bécsi mester volt. Az ereklyetartó közepén egy kis üvegcsében látható a szent vér, körülötte szív alakú keret, amelyből kalászokra emlékeztető sugárnyalábok indulnak ki körben. Felül a Szentháromság arany szobrocskája, felette angyalok gyémántköves keresztet tartanak. Az egész monstrancia színes drágakövekkel, gyémántokkal van kirakva, talpán zománcos jelenetek láthatók.
  • A Szent Vér-kápolna a horvát szábor fogadalmából 1739-ben épült. Mellette keresztút található.
  • A zarándok kápolna hosszas gyűjtés után végül csak a rendszerváltás után, 1994-ben épült fel.
 
A „világ közepe” Ludbregben
  • A városról azt tartják, hogy a világ közepe, mivel a környező nagyobb városoktól egyenlő távolságra található. Erre a tényre egy jel figyelmeztet a város főterén. Ehhez kapcsolódóan a városhoz egy legenda is fűződik. Ez Honorius pálos rendi apát feljegyzésén alapul, mely szerint 1141-ben április 1-jén Varasdfürdőn megszületett Ludberga, a grófi birtok igazgatójának leánya, akiről a város is a nevét kapta. Ludberga azért lett a város védőszentje, mert a legenda szerint a kezében lévő fakereszttel visszakergette a sátánt a föld alá, mégpedig olyan erővel tette ezt, hogy a földgolyó túloldalán kibukkant a földből az Ellen-Drávamente, amelyből mára csak egy kicsiny vulkanikus sziget, Antipodes maradt. A világ közepe napját ezért ma is április 1-jén tartják.
  • A Somogyi-kert a mai Ludbreg város központjában található, az ókori Iovia régészeti lelőhelye. A római Iovia a Bednja bal partján épült település volt, amelyet az 1. század folyamán katonai erődként alapítottak a Dráva-limes védelmére. Iovia később várossá nőtte ki magát. Városmagját továbbra sem lehet biztosan meghatározni, de a korábbi kutatások alapján arra lehet következtetni, hogy minden bizonnyal jelentős város volt a Dráva mentén. A város feltehetően a 4. század végén pusztult el. A Somogyi-kertben egy késő ókori fürdőkomplexum, valamint az északi oldalon egy monumentális középület nagy részének maradványai találhatók, melyek a Iovia Régészeti Park keretében kerülnek bemutatásra.[4]
  • Ludbreg zsidó temetője. A zsidó közösség tagjai 1886-ig a kaproncai temetőben temették el halottaikat, a mai temető 1890-től üzemel. A temető várostól távol, egy elszigetelt helyen, a Ludbregről Hrastovski felé vezető út mentén található. A katolikus temető hamarosan ennek a zsidó temetőnek a közelébe költözött, majd kibővítésével a városi temető szerves részévé vált. A régi zsidó temetőből mai napig 27 sír és egy sírkápolna, a Scheyer család neoklasszikus sírépítménye maradt fenn. A sírkövek többnyire monolit obeliszk alakúak, néhány pedig sztélé alakú, horvátul, héberül és németül írt feliratokkal.[5]
  • A Fájdalmas Szűzanya-kápolnát 1765-ben építették a település akkori magján kívül, annak keleti szélén, a Bednja folyó túlsó partján. Elődje egy 1716-ban készített oszlop volt Fájdalmas Szűzanya alakjával, amelyet később az újonnan épült kápolna belsejében helyeztek el. A kápolna egy kisebb hajóból, egy félköríves apszisból és egy, a homlokzat álló előcsarnokból áll, amely felett a harangtorony emelkedik. Belsejében egy historikus stílusjegyeket őrző, fából készített oltár retabló található, amelynek része a Fájdalmas Szűzanya-szobor karjában a halott Jézussal. Ez a szobor már nem azonos az eredeti, 1716-os szoborral. Maga a kápolna érett barokk műalkotás, klasszicista homlokzati elemekkel. Kis méretei ellenére a kápolna a környék domináns épülete.[6]
  • A Honvédő Háború hőseinek emlékműve Goran Petrač akadémiai festőművész munkája. A rozsdamentes acélból készült alkotást 2006-ban állították fel. Magassága 3450 cm, szélessége 4980 cm. Az emlékművet a magányos kelta kövek, a menhirek ihlették és a szerző bevallása szerint kévébe rakott kukoricaszárakat ábrázol. A déli kéve belsejében stilizált kereszt látható. A forma kapuzatra is emlékeztet, mint szimbolikus átmenet a másik világra. A mű az elesett áldozatok szenvedését és nagyságát jelképezi. Az emlékmű monumentalitását növeli a körülötte kialakított nagyobb zöldterület.[7]
  • A Gradina Lipa - Katalena régészeti lelőhely körülbelül 2 km-re található a mai Ludbreg központjától. Ez egy, a környező síkság fölé emelkedő kör alakú erőd két földsánccal és két rámpával. A lelőhely datálása csak viszonylag kis mennyiségű kerámia alapján lehetséges, amely a középkorhoz tartozik. A lelőhelyet valószínűleg csak a környező települések lakóinak ideiglenes menedékhelyeként használták. Régészetileg még feltáratlan. A horvát kulturális örökség része, örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1943.[8]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ludbreg témájú médiaállományokat.