Ludwig von Bertalanffy

(1901–1972) osztrák biológus

Karl Ludwig von Bertalanffy (Atzgersdorf,[2] 1901. szeptember 19.Buffalo, 1972. június 12.) osztrák biológus. Nemzetközileg ismertté az általános rendszerelméletről szóló publikációjának megjelenését követően vált.

Ludwig von Bertalanffy
A General System Theory című könyv hátsó borítója
A General System Theory című könyv hátsó borítója
SzületettKarl Ludwig von Bertalanffy
1901. szeptember 19.[1]
Atzgersdorf[1]
Elhunyt1972. június 12.[1]
Buffalo[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • biológus
  • egyetemi oktató
  • filozófus
  • fiziológus
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig von Bertalanffy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A General System Theory című könyv borítója

Életpályája szerkesztés

Bertalanffy neve családja magyar származására utal. Családfáját Vajay Szabolcs kutatta és tette közzé.[3] Édesapja, a Déli Vasútnál vasútfelügyelő Gustav Ludwig von Bertalanffy (1861–1919), édesanyja von Charlotte (Karolina Agnes) Vog(e)l (1878–1967), nagyapja Charles-Joseph von Bertalanffy (1833–1912), a klagenfurti színház igazgatója volt és vele vált osztrákká a vasmegyei család ezen ága. Nemesi címet a család felmenője, Bertalanffy Izsák, a kőszegi vár hadnagya a törökök ellen vívott harcokban tanúsított hőstetteiért kapott Ausztriai Rudolf magyar királytól 1578-ban.

Munkásságát Bécsben kezdte, majd Londonban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. Bertalanffy az 1920-as években kezdett dolgozni a biológiában uralkodó úgynevezett „mechanikus” közelítésmód kritikáján és a biológiai rendszerelméleten. Ebben az időszakban alakított ki kapcsolatot gestaltpszichológusokkal és jutott el a megállapításhoz: az egész-ség (Gestalt, Ganzheit, wholeness) az élet elsődleges tulajdonsága.

1932-ben fogalmazza meg, hogy magasabb szintű tulajdonságok, működési módok nem magyarázhatók alkotó részeik összegzésével. (Az Arisztotelésznek tulajdonított megfogalmazás szerint „az egész több, mint a részek összege”.)

Homológiai alapokon jut el a biológia és a fizika által vizsgált nyílt rendszerek általános elméletéhez, az általános rendszerelmélethez, amelynek vázlatát németül 1945-ben,[4] angolul 1950-ben fogalmazza meg.[5] Az új tudományág közel 20 éven át tartó fejlődését bemutató, valamint a kritikákra adott válaszait is tartalmazó alapmű 1968-ban jelent meg.[6] „A rendszerelmélet egy általános közelítésmód, amely messze túlmutat a technológiai problémákon és igényeken, egy szemléletváltás, amely szükségessé vált a tudományban általában, a tudományágak teljes skáláján a fizikától és a biológiától a viselkedési és társadalomtudományig, valamint a filozófiáig. [A rendszerelmélet] változó mértékű sikerességgel és pontossággal működőképes a különböző szakterületeken, és egy jelentős hatású új világképet vetít előre” – emelte ki az 1968-ban megjelent General system theory című könyve borítójára.

Kanadai tartózkodása alatt dolgozta ki az általános rendszerelmélet koncepcióját, majd 1956-ban az Általános Rendszerkutató Társaság (Society for General Systems Research) egyik alapítója. A Társaság jogutódja a ma is működő Nemzetközi Rendszertudományi Társaság (ISSS), amely ápolja Bertalanffy emlékét, s emellett Bécsben működik a Bertalanffy archívum is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d L. Salvini-Plawen: Bertalanffy, (Karl) Ludwig von (1901–1972), Biologe. In Österreichisches Biographisches Lexikon ab 1815. Wien: Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Institut für Neuzeit- und Zeitgeschichtsforschung. 2003–2020. ISBN 978-3-7001-3213-4  
  2. Atzgersdorf ma Bécs egyik déli kerülete vasútállomással.
  3. Szabolcs de Vajay: The Bertalanffys in Unity through diversity: a Festschrift for Ludwig von Bertalanffy. New York London Paris: Gordon and Breach Science Publishers. 1973.  
  4. Bertalanffy, L. von: „Zu einer allgemeinen Systemlehre", Blätter für deutsche Philosophie, 1945. 3/4. p. 114-129.
  5. Bertalanffy, L. von: "An Outline of General System Theory", British Journal for the Philosophy of Science 1, 1950. p. 139-164.
  6. Bertalanffy, L. von: General System Theory. New York: George Braziller, 1968.

Magyarul megjelent írásai szerkesztés

  • Az általános rendszerelmélet problémái in Kindler-Kiss (szerk.): Rendszerelmélet KJK, Budapest 1969, 1972. 25. o.
  • Következtetések az általános rendszerelméleti vita alapján in Kindler-Kiss (szerk.): Rendszerelmélet KJK, Budapest 1969, 1972.62.o.
  • A szerves teleológia fizikai elmélete felé in Kindler-Kiss (szerk.): Rendszerelmélet KJK, Budapest 1969, 1972. 74. o.
  • A rendszerelmélet alapjai, Adalék egy általános rendszertanhoz in Knut Bleicher (szerk.): A szervezet mint rendszer KJK, Budapest 1979. 35. o.
  • ...ám az emberről semmit sem tudunk (ROBOTS, MEN AND MINDS) KJK, Budapest, 1991