Ludza (németül: Ludsen, oroszul: Люцин) város Lettországban, az ország egyik legrégebbi települése. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Ludza járásához tartozott.

Ludza
A Livóniai Kardtestvérek várának romjai
A Livóniai Kardtestvérek várának romjai
Ludza címere
Ludza címere
Ludza zászlaja
Ludza zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységLatgale
Alapítás éve1177
Irányítószám LV-4701-2
Népesség
Teljes népesség7473 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület7 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Ludza (Lettország)
Ludza
Ludza
Pozíció Lettország térképén
é. sz. 56° 33′, k. h. 27° 43′Koordináták: é. sz. 56° 33′, k. h. 27° 43′
Ludza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludza témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Ludza a latgalei fennsíkon helyezkedik el, Rēzekne közelében. A terület rendkívül gazdag tavakban. A város két azonos nevű tó között, a Nagy Ludza-tó (Lielais Ludzas ezers) (846,4 ha), és a Kis Ludza-tó (Mazais Ludzas ezers) (36,5 ha) között fekszik. A környéken még további tavak is találhatók, például a Dunakļu-tó (82,7 ha), a Zvirgzdenes-tó (134,2 ha) és a Runtortas-tó.

TörténeteSzerkesztés

Ludzát először egy 1173-ban vagy 1177-ben íródott orosz krónika említi. A livóniai Kardtestvérek rendje 1399-ben a meglévő latgal erődítményt felhasználva várat épített Ludzában. Ez az orosz területekre vezető kereskedelmi utak védelmére épült vár volt a Kardtestvérek rendjének leghatalmasabb erődítménye. 1481-ben az orosz seregek elfoglalták és részlegesen lerombolták, de 1525-re ismét megerősítette a lovagrend. Véglegesen 1656-ban, az orosz-svéd háborúban foglalták el az oroszok, és Alekszej orosz cár parancsára ismét lerombolták.

1777-ben Nagy Katalin cárnő emelte a települést városi rangra.

LátnivalókSzerkesztés

  • A Livóniai lovagrend várának romjai

Híres ludzaiakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2021. június 15.)

HivatkozásokSzerkesztés