Főmenü megnyitása

A Lupis Brókerház volt az első magyarországi brókercég. A Lupis a rendszerváltás sajátos üzleti környezetében kezdetben sikeres cégnek tűnt, azonban 1994-re súlyos nehézségekkel szembesült. Csődje több ismert magyar vállalat helyzetét ingatta meg, és az első milliárdos károkat okozó magyarországi brókerbotrányként lett emlékezetes.

Lupis Brókerház Rt.
Típus tőzsdei alkuszcég
Alapítva 1990
Megszűnt 1994 (csőd)
Székhely Budapest
Vezetők Lupis József
Iparág pénzügyi szolgáltatás

TörténeteSzerkesztés

A brókerház tevékenységeSzerkesztés

A rendszerváltás idején a kialakulatlan gazdasági környezetben és a még nem kellően megszilárdult pénzügyi kultúrával rendelkező országban több vállalkozás is alakult, amelynek célja az volt, hogy úttörő és később vezető szerephez jusson a pénzügyi szolgáltatások magyarországi piacán. Ezek közül első hazai magántulajdonú vállalkozásként a Lupis Brókerház Rt. kezdte meg működését. A vállalkozás jegyzett tőkéje az 1991. január 1-i megalakuláskor 121 millió forint volt. A brókerház azonban a nehéz gazdasági körülmények között nem tudta érdemben gyarapítani a társaság vagyonát. A vállalat, hogy a pénzpiacon forgatható tőkéhez jusson magas megtérülést ígérve keresett fel elsősorban állami szervezeteket és állami tulajdonban álló vállalatokat. Ügyfelei között olyan jelentős cégek bukkantak fel, mint a MÁV, a Magyar Honvédség, az Ikarus, illetve az Országos Közoktatási Intézet. A magas megtérülés reményében az állami szervezetek jelentős mennyiségű tőkét utaltak át a Lupis Brókerháznál vezetett számláikra.

A vállalat azonban hazardírozni kezdett befektetői pénzével. A Lupis Brókerház hamis letéti igazolásokat állított ki olyan állampapírokról, amelyek nem álltak a tulajdonában. A nem létező állampapírokat magas hozamot ígérő visszavásárlási garanciával kötelezvénnyel eladták a befektetőknek. Később a Brókerháznál elhelyezett befektetői vagyont a befektetők tudta és jóváhagyása nélkül ingatlanügyletekbe vonták be. Ezen ingatlanügyletek azonban nem hozták meg a várt pénzügyi sikereket, a Lupis Brókerházra egyre fenyegetőbb árnyékként borult a növekvő követelésállomány. A vállalkozás vezetői végül – hogy az egyre idegesebb befektetőket megnyugtassák – a hamisítás eszközéhez fordultak. A cég meghamisította a tőzsdei elszámolórendszer bizonylatait és ügyfeleinek a hamisított bizonylatokat mutatta be fedezetigazolásként. A befektetők megtévesztése azonban nem segítette ki a vállalatot a pénzügyi slamasztikából. 1993 novemberére a brókerház több százmilliós működési veszteség mellett már csak 600 millió forintnyi vagyont birtokolt, ellenben 2,7 milliárd forintos hamarosan esedékes tartozást görgetett maga előtt. A vállalat vezetői ekkor kétségbeesett lépésre szánták el magukat: az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Brókerháznál letétbe helyezett 420 millió forint értékű államkötvény-csomagját a Brókerház eltulajdonította és mint saját tulajdonát eladta azt az OTP-nek. A Lupis működésének utolsó periódusában már kifejezetten magas kamattal kínálta kötvényeit: a MÁV-nak egyetlen hónapra 32%-os kamatot ajánlottak. Az ilyen manőverek azonban csak súlyosbították a vállalat helyzetét.

Csőd és botránySzerkesztés

A kilátástalan helyzetben a Lupis Brókerház 1994. február 9-én csődeljárást kezdeményezett maga ellen, a cégtulajdonos pedig önként jelentkezett a rendőrségen. A vállalat eredménytelenül próbálta meg hitelezőit rábírni a csődegyezségre. 1994 nyarán a Brókerház összes tartozásállományát 3,15 milliárd forintban állapították meg, a cég által birtokolt vagyontárgyak értéke ennek csak a töredékét fedezte. A fizetésképtelenség komolyan megingatta a befektetők pénzügyi helyzetét: a MÁV éves költségvetésének 1%-át bukta el néhány óra alatt. A befektetőket összesen 3 milliárd forintnyi kár érte. A céget vezető Lupis Józsefet a sajtó érdeklődésétől övezve bíróság elé állították. Lupis együttműködött a bírósággal, beismerő vallomást tett és segítette a nyomozók munkáját. Együttműködésre való készsége miatt az elsőfokú bíróság enyhe büntetéssel sújtotta a tulajdonost: 2 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Másodfokon azonban ennél jóval szigorúbb ítélet született: 6 év letöltendő börtön, teljes vagyonelkobzás és közügyektől eltiltás.

A Lupis Brókerház összeomlásának eredménye lett, hogy az magyar állam megtiltotta saját szervezeteinek, hogy a náluk lévő pénzeket magántulajdonú pénzügyi szolgáltatóknál fektessék be. 1994 óta a központi költségvetési szervezetek csak a Magyar Államkincstárnál helyezhetnek el befektetési célú betéteket.

ForrásokSzerkesztés