Főmenü megnyitása

Lutherstadt Wittenberg

város Németország Szász-Anhalt tartományában

Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét. Mai nevét (a Lutherstadt előtagot, mely „Luthervárost” jelent) hivatalosan 1938-ban kapta.

Lutherstadt Wittenberg
Wittenberg, Piactér (Marktplatz)
Wittenberg, Piactér (Marktplatz)
Lutherstadt Wittenberg címere
Lutherstadt Wittenberg címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szász-Anhalt
Kerület Wittenberg
Járás Wittenbergi járás (1994. július 1. – )
Alapítás éve1174
Polgármester Torsten Zugehör (2015–)
Irányítószám 06886, 06888, 06889, 06895
Körzethívószám 03491
Rendszám WB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 46 475 fő (2015. dec. 31.)
  • 49 930 fő (2012)
  • 46 272 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület240,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Lutherstadt Wittenberg (Németország)
Lutherstadt Wittenberg
Lutherstadt Wittenberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″Koordináták: é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″
Lutherstadt Wittenberg (Szász-Anhalt)
Lutherstadt Wittenberg
Lutherstadt Wittenberg
Pozíció Szász-Anhalt térképén
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
Lutherstadt Wittenberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lutherstadt Wittenberg témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A város területén már 10 ezer éve élnek.

1212-ben meghalt III. Bernát szász herceg. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albert lett a város ura. 1260-ban II. Albert kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albert herceg városi jogot adott a településnek.

1304-ben I. Rudolf szász herceg megtiltotta a zsidók letelepedését a városban.

1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.

1422-ben III. Alberttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.

1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.

1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.

1626-ban katonai központ volt. 1636/37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.

1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.

1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.

1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.

1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.

VárosrészekSzerkesztés

Városrész neve Terület (km²) Lakosság
Altstadt 0,836 2.244
Schlossvorstadt 3,474 4.355
Lindenfeld 1,240 6.411
Elbtor 1,196 0
Innenstadt 6,746 13.010
Apollensdorf 6,246 1.367
Apollensdorf Nord 4,907 657
Piesteritz 5,573 4.058
Rothemark 1,050 864
Wittenberg-West 0,722 2.783
Kleinwittenberg 1,152 923
Griebo 10,600 624
West 30,250 11.276
Reinsdorf 4,209 917
Braunsdorf 5,761 431
Dobien 4,983 1.410
Nudersdorf 4,966 945
Schmilkendorf 6,154 204
Straach 5,394 604
Berkau 8.823 109
Grabo 8,587 103
Boßdorf 8,562 314
Kerzendorf 7,342 111
Assau 8,530 38
Weddin 8,260 100
Kropstädt 12,951 829
Jahmo 8,290 141
Köpnick 6,346 86
Wüstemark 9,718 166
Nord 106,596 6.508
Tonmark 2,602 220
Teuchel 5,824 1.006
Stadtrandsiedlung 1,131 1.063
Trajuhn 4,635 350
Lerchenbergsiedlung 1,553 1.952
Friedrichstadt 1,904 7.713
Mochau 6,631 396
Thießen 4,332 144
Nordost 28,612 12.844
Elstervorstadt 3,415 912
Labetz 4,440 447
Wiesigk 3,087 71
Luthersbrunnen 2,046 321
Abtsdorf 3,350 1.067
Euper 3,912 132
Karlsfeld 2,436 40
Ost 22,686 2.990
Seegrehna 27,451 857
Pratau 17,119 1.855
Wachsdorf 1,214 52
Süd 45,784 2.764
Összeg 2011 240,674 49.392

LakosságSzerkesztés

Év Lakosság
1500 2.000
1532 4.500
1791 4.860
1792 4.703
1793 4.662
1794 4.617
1814 4.727
1826 6.725
1834 8.107
1846 10.283
Év Lakosság
1875 12.479
1880 13.448
1885 13.836
1890 14.443
1895 16.479
1900 18.345
1905 20.331
1910 22.419
1925 24.160
1939 35.130
Év Lakosság
1946 41.304
1950 49.852
1964 46.828
1971 47.323
1981 53.874
1989 51.754
1990 49.682
1995 53.207
2000 49.643
2005 47.805

LátnivalókSzerkesztés

 
Wittenberg, Városháza
 
Wittenbergi Egyetem, Leucorea épület
 
Az óváros látképe a vártemplom tornyából

MúzeumokSzerkesztés

  • Reformationsgeschichtliches Museum der Stiftung Luthergedenkstätten
  • Melanchthonhaus
  • Stadtgeschichtliche Sammlung – Várostörténeti gyűjtemény
  • Julius-Riemer-Museum
  • Haus der Geschichte – A történelem háza (NDK retró lakberendezés)
  • Stiftung Christliche Kunst Wittenberg
  • Dauerausstellung zur Geschichte des Ortstteiles Piesteritz

PolgármesterekSzerkesztés

  • 1703–1714 Johann Ludolph Quenstedt
  • 1917–1918 Dr. Friedrich Schirmer
  • 1918–1922 Dr. Thelemann
  • 1922–1933 Fr. Arnold Wurm
  • 1933–1934 Werner Faber
  • 1934–1936 Dr.Otto Emil Rasch
  • 1936–1937 Landrat Otto Holtz
  • 1937–1939 Theodor Habicht
  • 1939–1945 Fritz Hofmeister
  • 1945–1947 Oskar Gehrischer
  • 1947–1950 Friedrich von Basse
  • 1982–1989 Klaus Lippert
  • 1989–1990 Hans-Joachim Schmidt
  • 1990–2015 Eckhard Naumann (SPD)
  • 2015– Torsten Zugehör (független)

MédiaSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lutherstadt Wittenberg témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés