MÁV 201II
A porosz S 3 típus egy 2B tengelyelrendezésű szerkocsis gyorsvonati gőzmozdony volt, mely a Lengyel Államvasutaktól (PKP) került a MÁV állományába. A mozdonyt eredetileg a Porosz Államvasutak építtette Hannoverben a Hanomag Gépgyárban, és az több mint 100 ilyen típusú mozdonnyal az első világháborút követően került a PKP tulajdonába.
| MÁV 201II | |
 | |
| Porosz S 3 sorozat PKP Pd1 sorozat MÁV 201II DRG 13 sorozat | |
| Pályaszám | |
| PKP Pd1-88 → MÁV 201II.301 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Hanomag |
| Gyártásban | 1900 |
| Selejtezés | 1920-as évek, MÁV: ? |
| Darabszám | 1027 db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | 4-4-0 |
| Nyomtávolság | 1 435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 1 980 mm |
| Futókerék-átmérő | 1 000 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 100 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 17 560 mm |
| Hossz | 17 561 mm |
| Szolgálati tömeg | 50,5 t |
| Tapadási tömeg | 30,9 t |
| Legnagyobb tengelyterhelés | 15,6 t |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | 2’B n2v |
| Hengerek | |
| Száma | 2 |
| Nagynyomású henger(ek) átmérője | 450 mm |
| Kisnyomású henger(ek) átmérője | 680 mm |
| Dugattyú lökethossza | 600 mm |
| Gőznyomás | 12 at |
| Tűzcsövek | |
| Hossza | 3.900 mm |
| Rostélyfelület | 2,32 m² |
| Sugárzó fűtőfelület | 8,9 m² |
| Csőfűtőfelület | 108,8 m² |
| Forrfelület | 117,7 m² |
| Szerkocsi | |
| Típusa | pr 3 T 15, pr 2’2’ T 16/20/21,5 |
| Vízkészlet | 15,0/16,0/20,0/21,5 m³ |
| Tüzelőanyag-készlet | 5 t |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 201II témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felépítése, teljesítménye szerkesztés
Az S 3 telítettgőzű kompaund rendszerű mozdony volt 2’B tengelyelrendezéssel egy kis- és egy nagynyomású gőzhengerrel (2'B n2v jelleg). A mozdony az S 2 típus továbbfejlesztett változata volt megnövelt kazánnal. Ez a típus a végpontokon nagyobb – legalább 17 m hosszú - fordítókorongokat igényelt, mivel a porosz S 2[halott link]–höz képest megnövelték a tengelytávolságát a jobb futási tulajdonságok elérése érdekében. 3 T 15, pr 2’2’ T 16, pr 2’2’ T 20 és pr 2’2’ T 21,5 típusú szerkocsival üzemeltek.
Az S3 típusú mozdonyok tíz vagonból álló gyorsvonatot (mely 320 t elegytömegnek felelt meg) sík pályán 75 km/h-val továbbítottak és még 10 ezrelékes emelkedőn is 150 tonnás vonattal 50 km/h sebességre voltak képesek.
Az erősített S 3 szerkesztés
1900-tól készültek különböző változatban négyhengeres kompaund mozdonyok S 5 típusjelzéssel amely nagyobb teljesítményű volt mint a korábbi S 3 és S 4 típusok. Ezek nem feleltek meg az elvárásoknak, ezért a Vulkán AG mérnökei a kereslet kielégítésére megépíttették a jól bevált S 3 típus erősebb változatát egy nagyobb teljesítményű kazánnal és nagyobb gőzhengerekkel. Ezek a mozdonyok először erősebb S 3, 1911-től S 5.2 típusjelzést kaptak. Nyolc mozdony azonban véletlenül még 1911 után is S 3 jelű maradt. A Vulkán és a Schichau 1905–1911 között összesen 367 darabot szállított ebből a típusból a Porosz Államvasutaknak.
Elterjedésük szerkesztés
A porosz Államvasutak 1904-ig összesen 1027 ilyen típusú mozdonyt szerzett be és megtalálhatóak voltak szinte minden gyorsvonati vonalon. Ez volt tehát a legnagyobb számban gyártott német gyorsvonati mozdony.
A sorozatból a porosz vasúton kívül további 40 db-ot vásárolt az Elzász-Lotaringiai Vasút (mint Elsaß-Lothringische S 3)) és az Oldenburgi Vasút (mint Oldenburgische S 3) is.
További sorsuk szerkesztés
Az első világháború után a sorozatból több mint száz mozdony került a lengyel és litván vasút állományába, ahol egy részük az 1940-es évekig üzemben maradt Ezek egy része 1940-ben a második világháborús eseménynek kapcsán a Német Birodalmi Vasút (Deutsche Reichsbahn, DR) állományába került mint 13.010, 301, 302, 305–337, 339 és 340 pályaszámú. Néhány közülük 1955-ig az egykori NDK államvasútjánál maradt, majd visszakerült a PKP-hoz.
A német gőzmozdonyok átszámozási tervének bevezetése után 1923-tól a 451 porosz S 3 mozdony a DR-nél a 13.008–458 pályaszámot kapta. Közülük 1925-re csupán 27 db maradt melyeket 12.012-28 pályaszámtartományba osztottak. A 13.01-es nem S 3-as, hanem egy átépített S 2-es volt. A mozdonyokat 1927-ig selejtezték.
Az Oldenburgi Államvasutak S 3 mozdonyai 1925-ben 13.1801–1806 pályaszámokat kaptak, de egy évvel később selejtezték őket.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Preußische S 3 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Hütter, Ingo / Holzinger, Reimar: Die Lokomotiven der PKP 1918-1939 DGEG Medien ISBN 978-3-937189-27-7
További információk szerkesztés
A mozdony jellegrajza (német nyelven)
