MÁV M44 sorozat

Diesel-villamos tolatómozdony
(MÁV M44 szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 22.

A MÁV M44 sorozat a MÁV legnagyobb darabszámú, Bo’Bo’ tengelyelrendezésű tolatómozdonya. Beceneve „Bobó”.

MÁV M44 sorozat
DVM2
MÁV M424
MÁV M44 sorozat
GYSEV M44 sorozat
BKV-HÉV DL XVI
Iparvasúti A25
PKP SM41 sorozat
BDŽ 51 sorozat
Általános adatok
GyártóMÁVAG+Ganz
Ganz–MÁVAG
Gyártásban19541971
Gyári típusjelDVM2
Darabszám[1]MÁV M424 50: 4 db
MÁV M44 0: 22 db
MÁV M44 400: 40 db
MÁV M44 5: 11 db
GYSEV: 15 db
MÁV-HÉV:[2] 5
BDŽ: 132

PKP SM40: 10 db PKP SM41: 263 db

lengyel iparvasutak: 109 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésBo’Bo’
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1040 mm
Indító vonóerő166,5 kN
Teljesítmény
Névleges600 LE / 442 kW
Vontató503 LE / 370 kW[5]
Engedélyezett legnagyobb sebességM424 50: 60
M44: 80 km/h
Ütközők közötti hossz11 240 mm
Magasság4440 mm
Szélesség3132 mm
Forgócsaptávolság5500 mm
Tengelytáv forgóvázon belül2200 mm
Teljes tengelytávolság8140 mm
Szolgálati tömeg61,76 t
Legnagyobb tengelyterhelés15,44 t
HajtásGanz TC 32.44a/14K típusú marokcsapágyas vontatómotorok, egyoldali, egyfokozatú homlokfogaskerékpár
Vezérléselektropneumatikus, szinkronvezérlés max. 2 mozdonyig[3]
Kapcsolókészülék típusacsavarkapocs
MÁV-HÉV: csavarkapocs + HÉV-szabvány
Fékek
Rögzítőfékkézifék
Átmenő fékpneumatikus tuskósfék
Vonatfűtésnincs[4]
Legkisebb pályaívsugár50 m
ErőátvitelEBSc 41/200 típusú egyenáramú fődinamó; villamos, egyenáramú.
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaGanz XVI Jv 170/240
Szerkezete16 hengeres V hengerelrendezésű, négyütemű, előkamrás, szívó
Névleges fordulatszám1100 min-1
Üzemanyagkészlet1000 kg
Kocsi / Motorkocsi
Üzemmóddízel-villamos
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M44 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A remotorizált M44-es mozdony vezetőállása

Ugyanilyen mozdonyokat használ még a GYSEV, a budapesti HÉV-vonalakon a MÁV-HÉV, a Lengyel Államvasutak[6] (PKP) Lengyelországban, a Bolgár Államvasutak (BDŽ) Bulgáriában, a Horvát Vasút (HŽ) Horvátországban és a Szerb Államvasutak (ŽS) Szerbiában, valamit több hazai és külföldi ipari üzem is.

A hasonló konstrukciójú iparvasúti mozdonyok sorozatjele A25.

A gyártó MÁVAG, illetve Ganz–MÁVAG DVM2 gyári típusjelű mozdonya egyértelműen a második világháború utáni magyar vasúti járműgyártás legsikeresebb típusa, mely nemcsak idehaza, de számos külföldi országban is nagy számban futott és jelentős részük fut a mai napig is. Egyszerű robusztus szerkezete és megbízhatósága miatt igen kedvelt és kifejlesztésének idején kategóriájában világviszonylatban is az egyik legjobban sikerült típusnak számított.

Története

szerkesztés

A DVM2 gyári jelzésű mozdonyok fejlesztése az ötvenes évek elején kezdődött, majd a 2 prototípus-mozdony 1954-ben hagyta el a MÁVAG mozdonygyár kapuját.

Az 1955-1956-ban elvégzett hazai próbák kihozták a jármű gyermekbetegségeit, majd az alapjában véve pozitív tapasztalatokra építve, a hibákat kijavítva megkezdődött a mozdonytípus sorozatgyártása. Az első hét mozdony 1957 legvégén került a MÁV vonalaira.

A mozdonyok 4 tengelyes, 600 LE teljesítményű, 62 tonna össztömegű dízel-villamos járművek, melyek elsősorban tolatási célokra készültek, azonban 80 km/h végsebességük széles körű felhasználási területet biztosított számukra a kisebb és közepes terhelésű tehervonati szolgálatban is. Kezdetben, fűtésmentes időszakokban személy, sőt gyorsvonatokat is továbbítottak. A mozdonyok igen sikeresnek bizonyultak, 1954 és 1976 között a típusból összesen 926 darab készült. A MÁV mintegy 200 darabos állománya mellett a hazai vonalakon a GYSEV, a HÉV és igen sok iparvállalat hálózatán is közlekedtek, illetve ma is sikerrel teljesítenek szolgálatot.

Kisebb-nagyobb módosításokkal a lengyel, a jugoszláv és szovjet, valamint a távoli koreai vasutak hálózatán is megjelentek, öregbítve az akkori magyar vasúti járműgyártás jó hírnevét.

Az ezredfordulóra a műszaki fejlődés és az üzemeltetői igények a mozdonytípus korszerűsítését tették szükségessé, amelyet először a GYSEV soproni karbantartó műhelyében, később a MÁV Szolnoki Járműjavítóban végeztek el a nagyobb teljesítményű és korszerűbb motorok beépítése mellett a teljes járművet rekonstruálva. Sopronban 2008-ig 14, Szolnokon pedig 40 darab felújított mozdony készült el, ugyanakkor az eredeti kivitelű járművek jelenleg már csak a MÁV-HÉV üzemeltetésében közlekednek, melyek a cég belsős szállításainál, és anyagolásait végzik.

Képgaléria

szerkesztés

Mozdonylista

szerkesztés

  • 032 - Volt egyszer egy Északi... A történet folytatódik
  • 040 - Volt egyszer egy Északi... A történet folytatódik
  • 056 - MÁV-HÉV [7]
  • 062 - Szolnok
  • 076 - Győr
  • 103 - Győr
  • 112 - MÁV-HÉV [7]
  • 123 - Győr
  • 142 - Győr

  • 146 - Békéscsaba
  • 149 - Békéscsaba
  • 152 - Szolnok
  • 156 - Szeged
  • 157 - Szolnok
  • 159 - Szeged
  • 209 - MÁV Nosztalgia Kft.
  • 211 - Magyar Vasúttörténeti Park
  • 215 - MÁV-HÉV [7]

  • 503 - MÁV-HÉV [7]
  • 505 - MÁV-HÉV [7]
  • 508 - Szeged
  • 509 - Szolnok
  • 513 - Szeged
  • 517 - MÁV-HÉV [7]
  • 518 - Békéscsaba
  • 522 - Szeged
  • 523 - Szeged

Iparvasúti használat

szerkesztés

A magyar iparvasútakon legkevesebb 129 db A25-ös szolgált, ezek egy részét mára már törölték az állományból.[8]

A sorozat jövője

szerkesztés

A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 2008-ban elfogadott mozdonykoncepciójában fontos hangsúlyt kapott a járműtipizálásban rejlő előnyök fokozottabb érvényesítése. Döntöttek arról, hogy a MÁV M47 sorozatú mozdonypark lesz a középtávon megtartandó és korszerűsítésre érdemes, alkalmas tolatómozdony sorozat. MÁV-nál az 1956 és 1970 között beszerzett és üzembe helyezett M44-es mozdonyok közül negyvenen 1999 és 2004 között végrehajtott részleges korszerűsítés eredményeképpen azok élettartama 20152019-ig meghosszabbítható lett. A 2004-ig fel nem újított példányok selejtezése már folyamatban van.[9] A felújítást nem kapott M44-esek napjainkra gyakorlatilag kiszorultak a közforgalomból. A felújított M44-esek viszont 2015 után újabb felújításra szorulnának. Mivel az ezredfordulón elvégzett M44 korszerűsítés során csak részleges felújítást kaptak, a mozdony járműszerkezeti része az eredeti konstrukcióhoz képest változatlan, felújítatlan maradt. A mozdonyok további korszerűsítése ezért nem célszerű. (Többek között a forgóvázak, a vontatómotorok és a fékrendszer korszerűsítése kimaradt, az akkor csak részleges felújítást kapott M44-esek sorsa is lassan eldőlt.)

Az M44 mozdonysorozat legfiatalabb felújított üzemképes járműve is elmúlt már negyvenéves. Mivel a mozdony főkeret feletti berendezések, gépek korszerűsítése hamarosan újra esedékes lenne, ez gyakorlatilag új mozdonnyal összemérhető mennyiségű és költségű korszerűsítési munkát jelenthet, tehát gazdaságosan nem ismételhető meg az M44-esek felújítása. Ugyanakkor az 1974 és 1976 között nagy mennyiségben beszerzett M47 sorozatú mozdonyok átlagos életkora az M44-esekhez mérten mintegy 15-20 évvel alacsonyabb. A meglévő, közelmúltban felújított illetve még fel nem újított M47-es vontatójárművek száma együtt több, mint amennyinek dízeltolatási feladat jut napjainkban és az előrejelzések szerint a jövőben. Az 1990-es évek elejétől a tolatási feladatok csökkenése és a vonalvillamosítás folytatása együtt oda vezetett, hogy a dízel tolatómozdonyok egy jelentős része feladat nélkül (és javítás nélkül) a vontatási telepeken áll. Napjainkra az is véglegessé vált, hogy a mai és a jövőbeni tolatási feladatok ellátására nincs szükség ennyi, és főleg nem kétféle dízel tolatómozdony-sorozat hosszabb távon való párhuzamos üzemben tartására. A dízel tolatómozdony sorozat tipizálásának vitathatatlan üzemeltetési és karbantartási előnyeit a gazdaságosabb (olcsóbb) tolatásra törekvés kényszere tovább erősíti. Dönteni kellett abban a kérdésben, hogy melyik sorozat maradjon középtávon a MÁV dízel tolatóparkja. A fenti indokok alapján született meg a döntés az említett M47-esek mellett.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M44 sorozat témájú médiaállományokat.
  1. Csak a gyárilag ezen vasutak részére szállított mennyiség. A későbbi tulajdonosváltások és átszámozások miatti állományváltozást a szöveg tartalmazza
  2. Eredetileg: BHÉV / BKV-HÉV
  3. kivéve M44 2 alsorozat
  4. egyes BKV-HÉV mozdonyokat fűtési áramszedővel láttak el
  5. a fődinamó teljesítménye
  6. SM40 and SM41. www.locomotives.com.pl. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  7. a b c d e f http://iho.hu/hir/nyolcasfogat-hev-modra-191221
  8. A25. Hajtó Bálint – iparvasutak és magánvasutak vonatójármű állománya. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  9. Archivált másolat. [2017. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 1.)