Főmenü megnyitása

A mágikus realizmus olyan művészeti irányzat, amelyben varázslatos, mágikus elemek tűnnek fel az amúgy realista megjelenítésben. A kifejezést egy német kritikus, Franz Roh alkotta az 1920-as években, hogy ennek segítségével mutasson be néhány amerikai festményt (lásd a Története szakaszt), de általánosan elterjedtté a latin-amerikai irodalom 20. századi felvirágzásával vált. Ennek mérföldköve Gabriel García Márquez 1967-ben megjelent Száz év magány című regénye, ami a mágikus realista irodalom igazi megteremtője lett. Ilyen elemek egyébként már E. T. A. Hoffmann természetfeletti meséiben is megtalálhatóak; a stíluselemek számos regényben, versben, festményben, sőt filmekben is felfedezhetők.

A mágikus realista regények általános ismérveiSzerkesztés

Ezen elemek sok mágikus realista irodalmi műben megtalálhatók, de nem feltétlenül jelenik meg mindegyik ugyanazon regényben. Néhány elem olyan regényekben is felfedezhető, amelyek más irányzatokhoz kötődnek.

  • Tartalmaz varázslatos/mágikus elemeket;
    • A mágikus elem lehet ösztönös, de soha nem magyarázzák meg jelenlétét;
    • A szereplők ritkán kérdőjelezik meg ezen elemeket, általában elfogadják létezésüket;
  • Érzékekre vonatkozó részletek gazdag megjelenítése;
  • Torzítja az időt, így az periodikusnak vagy éppen nem létezőnek tűnik. Másik módszere, hogy az idő összeomlik, a jelen ismétli a múltat, vagy nagyon emlékeztet rá;
  • Megfordítja az ok-okozati összefüggéseket; például egy szereplő még a tragédia bekövetkezése előtt bűnhődik;
  • Legendákat és népmesei elemeket olvaszt magába;
  • Többszörös perspektívából mutatja be az eseményeket, mint hit és hitetlenség, vagy a gyarmatosító és a gyarmatosított;
  • Nyílt lázadást jelenthet a totalitárius kormányzat vagy a gyarmatosítás ellen;
  • Kulturális keveredés időszakában játszódik, vagy abból a korszakból ered ;
  • Visszatükrözi a múltat és jelent vagy az asztrális és fizikai síkokat, esetleg a szereplőket.

TörténeteSzerkesztés

A kifejezést először Franz Roh, egy német kritikus használta, hogy leírhassa néhány, főként amerikai, az 1920-as években alkotó festő, mint Ivan Albright, Paul Cadmus, George Tooker szokatlan realizmusát, amelyben a valóság szürrealizmussal és fantasztikummal keveredett. Népszerűvé olyan írók felemelkedésével vált, mint Mihail Bulgakov, Ernst Jünger és egyes latin-amerikai szerzők is ilyen stílusban alkottak, különösen Jorge Luis Borges, Isabel Allende és Gabriel García Márquez, aki bevallotta, hogy „legfőbb problémám a demarkációs vonalak felszámolása volt, ami elválasztotta egymástól a valódinak tűnőt és a fantasztikusnak tűnőt”.

FilmekSzerkesztés

Néhányan bizonyos filmeket is a mágikus realizmusba sorolnak (például az Eastwicki boszorkányok, a Baseball álmok, a Szeress Mexikóban vagy a Donnie Darko), de a kifejezést még mindig elsősorban az irodalomhoz kötik.

Mágikus realizmushoz köthető írókSzerkesztés

További információkSzerkesztés