Főmenü megnyitása

Málnai Béla, született Manheimer Béla (Budapest, 1878. december 14.[1] – Budapest, 1941. augusztus 31.[2]) magyar építész, díszlettervező. A modern magyar építőművészet egyik jelentős alkotója.

Málnai Béla
Született Manheimer Béla
1878. december 14.
Budapest
Elhunyt 1941. augusztus 31. (62 évesen)
Budapest
Házastársa Vajda Vilma
(h. 1912–1941)
SzüleiManheimer Henrik
Markbreit Róza
Foglalkozása építész,
építészeti szakíró,
díszlettervező
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Málnai Béla témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Manheimer Henrik sütőmester és Markbreit Róza gyermekeként született izraelita családban. 1901-ben szerzett építészoklevelet a Budapesti Műegyetemen. Előbb Lechner Ödön, majd Lajta Béla tanítványa volt. Később társult Haasz Gyulával. Irodájuk az első világháború kitöréséig a haladó szellemű magyar építészet figyelemre méltó alkotásainak egész sorát tervezte. 1908 és 1911 között A Ház című lap szerkesztője volt. Fő művének a Budapest V. ker.Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) iroda- és bérházának épületét tartják, amelyet Haasz Gyulával közösen tervezett 1912-ben. A bankhelyiségekkel ellátott lakóépületet a modern magyar építészet egyik úttörő munkájának tartják. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre. A Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben, Málnai kinevezését hatályon kívül helyezték. Későbbi művei - megélhetési okokból is - visszakanyarodtak a hagyományos formákhoz, a neobarokk építészet műveléséhez (pl. a Budapest V. kerületi Kossuth Lajos tér északi oldalán álló volt MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) bérház stb.). Az 1920-as években a budapesti Vígszínház díszlettervezője volt; néhány díszlettervét az OSZK Színháztörténeti Osztálya őrzi.

Ebből az alkotó periódusából fő műve a budapesti Kossuth Lajos tér északi határfalát képező, hatszintes bérház (1927). Homlokzatát övpárkányok három szintre osztják. Hangsúlyosak a sarokrizalitok, mindegyiket négy ión oszlop tagolja, s szobrok díszítik.

Ami a sarokrizalitok helyzetét és arányait, valamint íves földszinti nyílásait illeti, hasonló megoldás található Málnainak még 1913-ban, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Szabadság téri épületéhez készített, de meg nem valósított tervén. A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás.

Hogy teljesen a megbízó, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maradi igényének köszönhető-e az eklektikus homlokzat vagy a környezet historizáló jellege is befolyásolta az építészt, nehéz lenne megmon¬dani. Feltehető, hogy maga Málnai is, s pályatársai közül még jó néhányan, húsz évvel korábbi formakísérleteiket eredménytelennek tartották. Nem korábbi lelkesedésüket becsülték le, hanem feladták a reményt, hogy újításaikat és eredményeiket a társadalom méltányolja és elfogadja.

Málnai kitartott a Kossuth Lajos téri építkezést követően is jó néhány évig az eklektika mellett. Szarvas Gábor úti villája ugyanabban az évben készült, mint a Kossuth téri bérház; az 1931-ben tervezett Orló utcai Mende-villa még mindig historizáló hatást keltő, íves oszlopállásokkal támasztja alá az egyébként már az új építészet felé tekintő homlokzat teraszát.

A II. kerületi Virág árok és Branyiszkó utca sarkán épült Ellinger-villá-t 1936-ban tervezte. Itt egyértelműen tiszta bauhaus-hangulat uralkodik - még ha a kissé érzelmesebb iránya is. Az épületet 2006-ban Hild György tervei alapján átalakították és kibővítették [1].

1912. szeptember 22-én Budapesten házasságot kötött Vajda Zsigmond és Stern Berta lányával, Vilmával.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temető 1/A parcella, N/A szakasz 8. sor, 16. sír alatt található. [4] (2005-től védett)

Főbb műveiSzerkesztés

  • Bérház, Budapest, II. kerület, Margit körút 7. - Margit utca 2. (1906.)
  • Bérház, Budapest VI. Eötvös u. (Haasz Gyulával, 1911)
  • Cseh-Magyar Iparbank (Budapest V. Nádor u. 6.) (1912)[5]
  • Bérház a budapesti Juranics utcában (1912)
  • Bérház a Budafoki úton (1909)
  • MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) bérház (Budapest V. Kossuth Lajos tér 13-15)(1927)[6]
  • Bérház az Attila úton (1932)
  • Bérház a Pozsonyi úton (1936)
  • "Ellinger Gyula ur és neje családi lakóháza" Budapest II., Branyiszkó utca 38. (1936)
  • Bérház a Szent István parkban (1938)
  • Károly körút 3/c alatti bérház
  • Budapest VIII. Népszínház u. 35. (Ruchlinder-ház)
  • Gellérthegy, Bérc utca 13 -15 szám

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Források és irodalomSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Művészeti lexikon - Akadémiai Kiadó, budapest, 1967.
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 190. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
  • Relle, P.: Béla Málnai (Genf, 1931, angolul és németül)
  • Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla (1973)
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 579. o.  Online elérés

JegyzetekSzerkesztés