Málnai Béla

(1878–1941) magyar építész, építészeti író, színházi díszlettervező

Málnai Béla, született Manheimer Béla (Budapest, 1878. december 14.[3] – Budapest, Terézváros, 1941. augusztus 31.[4]) magyar építész, díszlettervező. A modern magyar építőművészet egyik jelentős alkotója.

Málnai Béla
Született Manheimer Béla
1878. december 14.[1][2]
Budapest
Elhunyt 1941. augusztus 31. (62 évesen)[2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Vajda Vilma
(h. 1912–1941)
SzüleiManheimer Henrik
Markbreit Róza
Foglalkozása
Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1901)
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető (1A parcella, 8. sor, 16. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Málnai Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Manheimer Henrik sütőmester és Markbreit Róza gyermekeként született izraelita családban. 1901-ben szerzett építészoklevelet a budapesti József Műegyetemen. Előbb Lechner Ödön, majd Lajta Béla tanítványa volt. Később társult Haász Gyulával. Irodájuk az első világháború kitöréséig a haladó szellemű magyar építészet figyelemre méltó alkotásainak egész sorát tervezte. 1908 és 1911 között A Ház című lap szerkesztője volt. Fő művének a Budapest V. ker. Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) iroda- és bérházának épületét tartják, amelyet Haász Gyulával közösen tervezett 1912-ben. A bankhelyiségekkel ellátott lakóépületet a modern magyar építészet egyik úttörő munkájának tartják. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre. A Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben, kinevezését hatályon kívül helyezték. Későbbi művei – megélhetési okokból is – visszakanyarodtak a hagyományos formákhoz, a neobarokk építészet műveléséhez (pl. a Budapest V. kerületi Kossuth Lajos tér északi oldalán álló volt MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) bérház stb.). Az 1920-as években a budapesti Vígszínház díszlettervezője volt; néhány díszlettervét az OSZK Színháztörténeti Osztálya őrzi.

Ebből az alkotó periódusából fő műve a budapesti Kossuth Lajos tér északi határfalát képező, hatszintes bérház (1927). Homlokzatát övpárkányok három szintre osztják. Hangsúlyosak a sarokrizalitok, mindegyiket négy ión oszlop tagolja, s szobrok díszítik.

Ami a sarokrizalitok helyzetét és arányait, valamint íves földszinti nyílásait illeti, hasonló megoldás található Málnainak még 1913-ban, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Szabadság téri épületéhez készített, de meg nem valósított tervén. A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás.

Hogy teljesen a megbízó, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maradi igényének köszönhető-e az eklektikus homlokzat vagy a környezet historizáló jellege is befolyásolta az építészt, nehéz lenne megmondani. Feltehető, hogy maga Málnai is, s pályatársai közül még jó néhányan, húsz évvel korábbi formakísérleteiket eredménytelennek tartották. Nem korábbi lelkesedésüket becsülték le, hanem feladták a reményt, hogy újításaikat és eredményeiket a társadalom méltányolja és elfogadja.

Málnai kitartott a Kossuth Lajos téri építkezést követően is jó néhány évig az eklektika mellett. Szarvas Gábor úti villája ugyanabban az évben készült, mint a Kossuth téri bérház; az 1931-ben tervezett Orló utcai Mende-villa még mindig historizáló hatást keltő, íves oszlopállásokkal támasztja alá az egyébként már az új építészet felé tekintő homlokzat teraszát.

A II. kerületi Virág árok és Branyiszkó utca sarkán épült Ellinger-villá-t 1936-ban tervezte. Itt egyértelműen tiszta bauhaus-hangulat uralkodik - még ha a kissé érzelmesebb iránya is. Az épületet 2006-ban Hild György tervei alapján átalakították és kibővítették [1].

1912. szeptember 22-én Budapesten házasságot kötött Vajda Zsigmond és Stern Berta lányával, Vilmával.[5]

Emlékezete szerkesztés

Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temető 1/A parcella, N/A szakasz 8. sor, 16. sír alatt található.[6] (2005-től védett)

Ismert épületei szerkesztés

  • 1903: Szedő Gáspár üzlet- és bérháza, 1065 Budapest, Hajós utca 32. (Román Miklóssal közösen)[7]
  • 1905-1906: Neumann ház, 1074 Hársfa utca 40.[8]
  • 1912: bérház, Budapest, Juranics utca [?]
  • 1927: lakóház, 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 14.[9]
  • 1923: lakóház (emeletbővítés), 1054 Budapest, Zoltán u. 11.[10]
  • 1927: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK) Nyugdíjintézetének bérpalotája, 1055 Budapest V. Kossuth Lajos tér 13–15.)[10][11]
  • 1928-1929: bérház, 1122 Budapest, Csaba u. 9.[10]
  • 1928-1929: Málnai Béla saját bérháza, 1111 Budapest, Budafoki út 33. (kivitelező: Jónás Zsigmond)[10]
  • 1929: bérpalota, 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43 a-b.[10]
  • 1929: Florida-kioszk, 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 45a-b. (elpusztult, helyén ma a Körszálló áll)[10]
  • 1929: Koháry-palota, 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 16.[10]
  • 1929: Szöllősy-ház, 1054 Budapest, Szemere u. 19.[10]
  • 1930: Ungár-ház, 1075 Budapest, Károly krt. 3/c / Dob u 1.[10]
  • 1931: Neuhauser-ház (I.), 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 12-14. (Szőke Imrével közösen)[10]
  • 1932: lakóház, 1024 Budapest, Fillér u. 16.[10]
  • 1932: Neuhauser-ház (II.), 1136 Budapest, Tátra u. 25.[10]
  • 1933-1934: Bauer-ház, 1012 Budapest, Attila út 121.[10]
  • 1935-1936: a Magyar Általános Kőszénbánya Nyugdíjintézetének bérháza, 1137 Budapest, Pozsonyi út 44-46.[10]
  • 1935-1936: Prágai-ház, 1137 Budapest, Szent István park 14. / Pozsonyi út 45.[10]
  • 1936-1937: Máté-ház, 1015 Budapest, Ostrom u. 8a.[10]
  • 1936: az Aedificium Házépítő és Ingatlanforgalmi kft bérháza, 1136 Budapest, Tátra u. 38.[10]
  • 1936: „Ellinger Gyula ur és neje családi lakóháza”, 1025 Budapest, Branyiszkó utca 38.
  • 1937: Buchbinder-ház, 1072 Budapest, Nyár u. 34.[10]
  • 1937: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1075 Budapest, Madách tér 7. / Károly krt. 17-19.[10]
  • 1937-1938: az Országos Ügyvédi Otthon Egyesület lakóháza és székháza, 1054 Budapest, Szemere u. 8.[10]
  • 1939: lakóépület átalakítása, 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 22.[10]
  • 1940: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1022 Budapest, Kitaibel Pál u. 9.[10]
  • 1940: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1022 Budapest, Bimbó út 6. (1958-ban 1 emelettel bővítették)[10]
  • 1941: Ürömi utcai bérházcsoport, 1023 Budapest, Ürömi u. 32. (Málnai Lászlóval közösen)[10]
  • ?: lakóház, 1016 Budapest, Bérc utca 13–15.

A fentiek mellett több villa és ipari épület tervezése fűződik a nevéhez.[10]

Haász Gyulával közös alkotások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források és irodalom szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Művészeti lexikon - Akadémiai Kiadó, budapest, 1967.
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 190. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
  • Relle, P.: Béla Málnai (Genf, 1931, angolul és németül)
  • Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla (1973)
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 579. o.  Online elérés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés