Főmenü megnyitása

Málnai Béla (Budapest, 1878. december 14. – Budapest, 1941. augusztus 31.) magyar építész, díszlettervező. A modern magyar építőművészet egyik jelentős alkotója.

Málnai Béla
Született 1878. december 14.
Budapest
Elhunyt 1941. augusztus 31. (62 évesen)
Budapest
Foglalkozása építész,
építészeti szakíró,
díszlettervező
A Wikimédia Commons tartalmaz Málnai Béla témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1901-ben szerzett építészoklevelet a Budapesti Műegyetemen. Előbb Lechner Ödön, majd Lajta Béla tanítványa volt. Később társult Haasz Gyulával. Irodájuk az első világháború kitöréséig a haladó szellemű magyar építészet figyelemre méltó alkotásainak egész sorát tervezte. 1908 és 1911 között A Ház című lap szerkesztője volt. Fő művének a Budapest V. ker.Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) iroda- és bérházának épületét tartják, amelyet Haasz Gyulával közösen tervezett 1912-ben. A bankhelyiségekkel ellátott lakóépületet a modern magyar építészet egyik úttörő munkájának tartják. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre. A Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben, Málnai kinevezését hatályon kívül helyezték. Későbbi művei - megélhetési okokból is - visszakanyarodtak a hagyományos formákhoz, a neobarokk építészet műveléséhez (pl. a Budapest V. kerületi Kossuth Lajos tér északi oldalán álló volt MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) bérház stb.). Az 1920-as években a budapesti Vígszínház díszlettervezője volt; néhány díszlettervét az OSZK Színháztörténeti Osztálya őrzi.

Ebből az alkotó periódusából fő műve a budapesti Kossuth Lajos tér északi határfalát képező, hatszintes bérház (1927). Homlokzatát övpárkányok három szintre osztják. Hangsúlyosak a sarokrizalitok, mindegyiket négy ión oszlop tagolja, s szobrok díszítik.

Ami a sarokrizalitok helyzetét és arányait, valamint íves földszinti nyílásait illeti, hasonló megoldás található Málnainak még 1913-ban, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Szabadság téri épületéhez készített, de meg nem valósított tervén. A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás.

Hogy teljesen a megbízó, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maradi igényének köszönhető-e az eklektikus homlokzat vagy a környezet historizáló jellege is befolyásolta az építészt, nehéz lenne megmon¬dani. Feltehető, hogy maga Málnai is, s pályatársai közül még jó néhányan, húsz évvel korábbi formakísérleteiket eredménytelennek tartották. Nem korábbi lelkesedésüket becsülték le, hanem feladták a reményt, hogy újításaikat és eredményeiket a társadalom méltányolja és elfogadja.

Málnai kitartott a Kossuth Lajos téri építkezést követően is jó néhány évig az eklektika mellett. Szarvas Gábor úti villája ugyanabban az évben készült, mint a Kossuth téri bérház; az 1931-ben tervezett Orló utcai Mende-villa még mindig historizáló hatást keltő, íves oszlopállásokkal támasztja alá az egyébként már az új építészet felé tekintő homlokzat teraszát.

A II. kerületi Virág árok és Branyiszkó utca sarkán épült Ellinger-villá-t 1936-ban tervezte. Itt egyértelműen tiszta bauhaus-hangulat uralkodik - még ha a kissé érzelmesebb iránya is. Az épületet 2006-ban Hild György tervei alapján átalakították és kibővítették [1].

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temető 1/A parcella, N/A szakasz 8. sor, 16. sír alatt található. [1] (2005-től védett)

Főbb műveiSzerkesztés

  • Bérház, Budapest, II. kerület, Margit körút 7. - Margit utca 2. (1906.)
  • Bérház, Budapest VI. Eötvös u. (Haasz Gyulával, 1911)
  • Cseh-Magyar Iparbank (Budapest V. Nádor u. 6.) (1912)[2]
  • Bérház a budapesti Juranics utcában (1912)
  • Bérház a Budafoki úton (1909)
  • MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) bérház (Budapest V. Kossuth Lajos tér 13-15)(1927)[3]
  • Bérház az Attila úton (1932)
  • Bérház a Pozsonyi úton (1936)
  • "Ellinger Gyula ur és neje családi lakóháza" Budapest II., Branyiszkó utca 38. (1936)
  • Bérház a Szent István parkban (1938)
  • Károly körút 3/c alatti bérház
  • Budapest VIII. Népszínház u. 35. (Ruchlinder-ház)
  • Gellérthegy, Bérc utca 13 -15 szám

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Források és irodalomSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Művészeti lexikon - Akadémiai Kiadó, budapest, 1967.
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 190. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
  • Relle, P.: Béla Málnai (Genf, 1931, angolul és németül)
  • Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla (1973)
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 579. o.  Online elérés

JegyzetekSzerkesztés