Főmenü megnyitása

A Kerti mályvarózsa (Alcea rosea) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe, ezen belül a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó növényfaj. A növény Kínából került Európába a 16. században.

Infobox info icon.svg
Kerti mályvarózsa
Stockrose 2006 07 4.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Nemzetség: Alcea
Faj: A. rosea
Tudományos név
Alcea rosea
L.
Változat
  • A. rosea var. nigra – Fekete mályvarózsa
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kerti mályvarózsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti mályvarózsa témájú médiaállományokat és Kerti mályvarózsa témájú kategóriát.

Elterjedés, élőhelySzerkesztés

Termesztett, évelő növény. Többféle színváltozata ismert, gyakran ültetik dísznövényként kertekbe, parkokba is. Virágja májusban – júniusban nyílik.

Megjelenés, jellemzőkSzerkesztés

Szára vastag, üreges, magassága elérheti a 2 métert is. Levelei kerek formájúak, hosszú nyelűek, a 15-30 centiméter átmérőt is elérhetik, emellett ráncosak, csipkés szélűek, szőrösek. Virágai a szár felső részén találhatóak néha csak egy, de akár három is lehet egymás mellett, 5-7 centiméter átmérőjűek, öt fekete-bíborszínű sziromlevéllel rendelkeznek, de más színű változata is ismert.

HatóanyagokSzerkesztés

Drogja a virág (Malvae arboreae flos), antocián festőanyagot, nyálkát, keményítőt, cseranyagot tartalmaz.

GyógyhatásSzerkesztés

Forrázatát köhögés, rekedtség, illetve a bélcsatorna és a húgyutak hurutos megbetegedése ellen, külsőleg pedig kelések, gyulladások borogatására használják.

Egyéb felhasználásSzerkesztés

Gyógyszerek, szörpök, likőrök festőszereként alkalmazzák.

TermesztésSzerkesztés

Nem túl kötött, tápdús, meleg fekvésű talajon termeszthető. Magját júliusban hideg ágyba vetik, később október vége felé a már kifejlett palántákat a végleges helyre ültetik 60×60 centiméteres távolságokban.

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
  • Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 166. o. ISBN 963-9239-96-8  
  • Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)