Wikipédia

Mándy Iván

(1918–1995) magyar író, forgatókönyvíró

Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23. – Budapest, 1995. október 6.) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.

Mándy Iván
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1918. december 23.[1][2][3][4]
Budapest
Elhunyt 1995. október 6. (76 évesen)[1][2][3][4]
Budapest[5]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Kitüntetései
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (34/1-1-39)
Mándy Iván aláírása
Mándy Iván aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mándy Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉleteSzerkesztés

A Madách Gimnáziumban tanult, de az utolsó osztályból kimaradt, és nem érettségizett le. Első novellája 1937-ben jelent meg a Magyarság című lapban. A második világháború után sporttudósítóként tevékenykedett, majd az Újhold című folyóirathoz csatlakozott.

1949–55 között nem publikálhatott. Ezekben az években „átírásokból” élt: a Magyar Rádiónál dolgozott dramaturgként, mások gyermekhangjátékait javítgatta, és amikor „felkérték”, vidéki filmklubok bevezetőit tartotta, vagy irodalmi előadásokat kórházakban, nőgyűléseken, iskolákban, de akár az állatkertben is.

A Népművészeti Intézet munkatársaként lektori véleményeket írt, kéziratokat javított, szerkesztett. Eltávolítása után, 1954-től szabadfoglalkozású íróvá lett. 1967-ben megnősült. 1989-től a Holmi szerkesztője, 1991-től a budapesti magisztrátus tagja lett, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztségét vállalta el.

PrózájaSzerkesztés

 
Mándy Iván sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-39 (Varga Géza Ferenc szobrász műve)

Műveinek világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és a Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa. Első önéletrajzi ihletésű regényeiben (Franciakulcs, 1948; A huszonegyedik utca, 1948) a gyermekkori tapasztalatok, emlékek válnak regénnyé: a lődörgők, a kétes egzisztenciák világa egy kamaszfiú tudatán átszűrve, impresszionista képekben jelenik meg. Ábrázolásmódja mind merészebben szakadt el a közvetlen realitástól a szürreális, illetve az abszurd felé. Az 1950-es és az 1960-as évek regényeiben a jellegzetes figurák új árnyalatokkal gazdagodtak, és mítosszá kerekedtek. A régi mozik, presszók, uszodák, tribünök, futballpályák alkotják a „Mándy-univerzumot”.

Az 1950-es években hallgatásra ítélt író rögzítette a félelem és rettegés éveinek nyomasztó hangulatú mindennapjait (Fabulya feleségei, 1959; Előadók, társszerzők, 1970). Írásaiban nőtt a fantasztikus, irreális mozzanatok és a képzelet szerepe. Gyakran jelenik meg formateremtőként az álom is (Egy ember álma, 1971; Álom a színházról, 1977).

Az 1960-as években az író új tájékozódását jelezték a Vera-novellák, középpontjukban egy fiatal lánnyal, a beatnemzedék jellegzetes képviselőjével (Mi van Verával?, 1970). Az 1970-es évek végétől figyelme a tárgyak, a dolgok felé fordult. Műveiben a modern nagyvárosi ember szorongását, magányát szólaltatta meg. Magányos hőseinek groteszk, mégis hősi küzdelme a valósággal a hűség és a részvét erkölcsi parancsára figyelmeztet.

Gyermekkönyvei is klasszikussá váltak (Csutak-sorozat, 1956–68). A novella megújítója, az idő- és térviszonyokat az elbeszélésben felszabadította a hagyományos ábrázolás kötelmei alól, részben a film módszereit (vágások, áttűnések), részben a lírai ábrázolás eszközeit használta az epikában (képek). A Csutak és a szürke ló című regényt 1959-ben írta, ebből 1961-ben azonos címmel film is készült.

„Egy Rákóczi úti öreg bérházban az ötvenes évek elején működni kezdett egy háborút „túlélt” családi írógép, egy flakonos olajjal működő kis fekete szerkezet, amely azután évtizedeken át a magyar irodalom és a kortárs műfordítás remekeit „gépbe vette”. …”Általa lett leíróirodából indult otthonából a magyar irodalom szalonja, írók- költők-művészek, egyetemi hallgatók és tanárok találkozó- helye - és alkotóműhelye.”…” „A magyar irodalmat Kelemen Éva írja” - mondta egy alkalommal Mészöly Dezső. Mert elismerésre méltó műveltségén és intelligenciáján túl a groteszk felé hajló humora és örökvidám, a „hétköznapi szürkeségen” örökké felülálló személyisége munkára, alkotásra késztetett.”…” ebben a légkörben születtek a többi között Hubay Miklós, Mészöly Dezső, Mándy Iván, Abody Béla írásai, műfordításai. Mág Bertalannak, a bűnügyi regények jól ismert szerzőjének - aki feleségét gyászolja az elhunytban - szintén minden művét ő rögzítette.” [6]


MűveiSzerkesztés

Életében megjelent köteteiSzerkesztés

  • A csőszház. Kisregény; Egyetemi Ny., Bp., 1943 (Diárium könyvtár)
  • Az enyedi diák. Ifjúsági regény; Forrás Ny., Bp., 1944
  • Francia kulcs; Új Idők, Bp., 1948 (A világirodalom dekameronja)
  • A huszonegyedik utca. Regény; Új Idők, Bp., 1948
  • Vendégek a Palackban. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1949
  • Műsorfüzet / Ságodi József: Számonkérés / Thury Zoltán–Mándy Iván: Az özvegy javára. Jelenetek az üzemi kulturcsoportok részére; Művelt Nép, Bp., 1952
  • Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Csutak és a többiek. Vígjáték; Népszava, Bp., 1956 (Színjátszók könyvtára)
  • Csutak a színre lép. Regény; Móra, Bp., 1957
  • Idegen szobák; Magvető, Bp., 1957
  • Árusok komédiája; in: Három egyfelvonásos; Bibliotheca, Bp., 1958 (Játékszín)
  • Csutak és a szürke ló. Regény; Móra, Bp., 1959
  • Fabulya feleségei; Magvető, Bp., 1959 (Magvető kiskönyvtár)
  • ''Mélyvíz (musical), 1960
  • Csutak a mikrofon előtt. Regény; Móra, Bp., 1961
  • A pálya szélén; Magvető, Bp., 1963
  • A locsolókocsi; Magvető, Bp., 1965
  • Robin Hood. Regény; Móra, Bp., 1965 (Delfin könyvek)
  • Az ördög konyhája; Magvető, Bp., 1965
  • Séta a ház körül; Magvető, Bp., 1966
  • Régi idők mozija; fotógrafika Murányi István; Magvető, Bp., 1967
  • Csutak és Gyáva Dezső. Regény; Móra, Bp., 1968
  • Egyérintő. Válogatott novellák; Magvető, Bp., 1969
  • Mi van Verával?; Magvető, Bp., 1970
  • Előadók, társszerzők. 1950–52; Magvető, Bp., 1970
  • Egy ember álma; Magvető, Bp., 1971
  • Mi az, öreg?; Magvető, Bp., 1972
  • Tribünök árnyéka; Magvető, Bp., 1974 (Magvető zsebkönyvtár)
  • Fél hat felé; Magvető, Bp., 1974
  • Zsámboky mozija. A családtag; Magvető, Bp., 1975
  • Álom a színházról; Magvető, Bp., 1977
  • Lány az uszodából; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1977 (30 év)
  • Arnold, a bálnavadász; Móra, Bp., 1977
  • A trafik; Magvető, Bp., 1979 (Rakéta regénytár)
  • Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje; szerk. Hámori András; Magvető, Bp., 1980 (Ötlettől a filmig)
  • A bútorok; Magvető, Bp., 1980 (Rakéta regénytár)
  • Tájak, az én tájaim; Magvető, Bp., 1981
  • Ha köztünk vagy, Holman Endre. Hangjátékok; Magvető, Bp., 1981
  • A villamos; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár)
  • Átkelés; Magvető, Bp., 1983
  • Mit akarhat egy író?; vál., utószó Lengyel Balázs; Móra, Bp., 1983 (Diákkönyvtár)
  • Strandok, uszodák; Magvető, Bp., 1984 (Rakéta regénytár)
  • Magukra maradtak; Magvető, Bp., 1986 (Rakéta regénytár)
  • Önéletrajz. Novellák, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1989
  • Huzatban; Magvető, Bp., 1992
  • Tépett füzetlapok. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Századvég, Bp., 1992 (Literatura)
  • A pálya szélén; utószó Tarján Tamás; Magyar Hírlap–Maecenas, Bp., 1993 (Heti klasszikusok)
  • Budapesti legendák; Városháza, Bp., 1994 (Az én Budapestem)

PosztumuszSzerkesztés

  • Harminc novella. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Budapest–Nagyvárad, 1995 (Örökségünk)
  • A légyvadász. Novellák; sajtó alá rend., szerk. Domokos Mátyás; Osiris, Budapest, 1996 (Osiris könyvtár Irodalom)
  • A pálya elején. Az első novellák, 1942–1944; utószó Rónay László; Új Ember, Budapest, 1998
  • Francia kulcs / A huszonegyedik utca; Holnap, Budapest, 2000 (Mándy Iván művei)
  • Novellák 1-3.; összeáll., szöveggond. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2003 (Mándy Iván művei)
  • Boldog békeidők. Képes üdvözlőkártyák, 1890–1914; előszó Mándy Iván, képaláírások, utószó Gyökér István, szerk. Rappai Zsuzsa; Corvina, Bp., 2004.
  • Elbeszélések, kisregények; összeáll., szöveggond. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2004 (Mándy Iván művei)
  • Regények; összeáll. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2005 (Mándy Iván művei)
  • Hangjátékok; szöveggond. Ugrin Aranka, szerk., utószó Kopányi György; Palatinus, Bp., 2007 (Mándy Iván művei)
  • Drámák; Palatinus, Budapest, 2008 (Mándy Iván művei)
  • Ma este Gizi énekel. Novellák és karcolatok; összegyűjt., sajtó alá rend., előszó Urbán László; Argumentum, Bp., 2013
  • Mándy Iván válogatott levelezése; szerk., jegyz. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
  • Ciklon. Válogatott novellák; szerk., tan. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
  • "Szeretve tisztelt főcsatár". Mándy Iván válogatott levelezése; vál., sajtó alá rend., utószó, jegyz. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
  • Sándor Pál: Régi idők focija. Mándy Iván A pálya szélén című műve alapján; összeáll., szerk. Márkus István; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019 (Könyvtármozi füzetek)

Mándy Iván művei (1984–1993)Szerkesztés

Mándy Iván művei; Magvető, Bp., 1984–1993

  • Lélegzetvétel nélkül; 1984
  • Francia kulcs / A huszonegyedik utca / A pálya szélén. Regények; 1985
  • Mi az, öreg? / Zsámboky mozija / Régi idők mozija; 1986
  • Előadók, társszerzők / Mi van Verával? / Arnold, a bálnavadász; 1987
  • Egy ember álma / Álom a színházról / A locsolókocsi; 1988
  • A csőszház / Egy festő ifjúsága / Séta a ház körül / Ha köztünk vagy, Holman Endre; 1990
  • Csutak színre lép / Csutak és a szürke ló / Csutak a mikrofon előtt / Csutak és Gyáva Dezső; 1993

FilmjeiSzerkesztés

ForgatókönyvírókéntSzerkesztés

SzínészkéntSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Mándy Iván családfája
Mándy Iván
(Budapest, 1918. dec. 23.–
Budapest, 1995. okt. 6.) 		Apja:
Mándy Gyula[7]
(Dunaföldvár, 1889. okt. 23. – ?)
hírlapíró 		Apai nagyapja:
Mándy Lajos[8]
(Mánd, 1859. febr. 15.–
Budapest, 1921. dec. 8.)
posta-és táviroda főfelügyelő 		Apai nagyapai dédapja:
Mándy György
Apai nagyapai dédanyja:
Tarpai Borbála
Apai nagyanyja:
Reitter Celesztin[9]
(Dunaföldvár, 1864. febr. 6.–
Budapest, 1914. okt. 11.) 		Apai nagyanyai dédapja:
Reitter József
Apai nagyanyai dédanyja:
Erneszt Zsuzsanna
Anyja:
Alfay Ilona Mária
(Tasnád, 1891. júl. 28.–
Budapest, 1964. dec. 27.) 		Anyai nagyapja:
dr. Alfay Zoltán Jenő[10][11]
(Tasnád, 1862. jan. 8.–
Budapest, 1920. ápr. 2.)
posta-és táviroda főigazgató 		Anyai nagyapai dédapja:
Alfai Sámuel
Anyai nagyapai dédanyja:
Balogh Anna
Anyai nagyanyja:
Koncz Karolina
(Cegléd, 1870. szept. 7. – ?) 		Anyai nagyanyai dédapja:
Koncz István
Anyai nagyanyai dédanyja:
Kiss Lídia

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  4. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  6. ↑ Magyar Nemzet, 1998. augusztus (61. évfolyam, 179-203. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 27.)
  7. ↑ Mándy Gyula és Alfay Ilona házassági bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 249/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  8. ↑ Mándy Lajos halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 3748/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  9. ↑ Reitter Celesztin halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  10. ↑ Alfay Zoltán és Koncz Karolina házassági bejegyzése a ceglédi ref. házassági akv. 40/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  11. ↑ Alfay Zoltán halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 781/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)

Ajánlott irodalomSzerkesztés

  • Mándy Iván 75 éves. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Nagy Zoltánné; Megyei Könyvtár, Debrecen, 1993
  • Erdődy Edit: Mándy Iván. (Kortársaink). Budapest, Balassi, 1992, 111 p.
  • Domokos Mátyás – Lengyel Balázs (szerk.): A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván. Budapest, Nap, 1997, 342 p.
  • Holmi, 1996/4. (Mándy-emlékszám)
  • Hózsa Éva: A novella új neve, Fórum Könyvkiadó, 2003.
  • Mándy és a kísértetek, in: Balassa Péter: Észjárások és formák, Budapest, Tankönyvkiadó
  • Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje (ötlettől a filmig). Budapest, Magvető, 1980
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Hózsa Éva: A novella új neve. Mándy Iván novelláinak tipológiája és szövegközi értelmezése; Forum, Újvidék, 2003
  • Sághy Miklós: A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)
  • Darvasi Ferenc: Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról; Corvina, Bp., 2015

További információkSzerkesztés

 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Mándy Iván témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mándy_Iván&oldid=24979379”