Mándy Iván

magyar író, forgatókönyvíró

Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23.Budapest, 1995. október 6.) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.

Mándy Iván
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1918. december 23.[1][2][3]
Budapest
Elhunyt 1995. október 6. (76 évesen)[1][2][3]
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Kitüntetései Baumgarten-díj (1948)
József Attila-díj (1969)
Déry Tibor-jutalom (1985)
Kossuth-díj (1988)
Márai Sándor-díj (1996)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Mándy Iván aláírása
Mándy Iván aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Mándy Iván témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A Madách Gimnáziumban tanult, de az utolsó osztályból kimaradt, és nem érettségizett le. Első novellája 1937-ben jelent meg a Magyarság című lapban. A második világháború után sporttudósítóként tevékenykedett, majd az Újhold című folyóirathoz csatlakozott.

1949–55 között nem publikálhatott. Ezekben az években „átírásokból” élt: a Magyar Rádiónál dolgozott dramaturgként, mások gyermekhangjátékait javítgatta, és amikor „felkérték”, vidéki filmklubok bevezetőit tartotta, vagy irodalmi előadásokat kórházakban, nőgyűléseken, iskolákban, de akár az állatkertben is.

A Népművészeti Intézet munkatársaként lektori véleményeket írt, kéziratokat javított, szerkesztett. Eltávolítása után, 1954-től szabadfoglalkozású íróvá lett. 1967-ben megnősült. 1989-től a Holmi szerkesztője, 1991-től a budapesti magisztrátus tagja lett, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztségét vállalta el.

PrózájaSzerkesztés

 
Mándy Iván sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-39 (Varga Géza Ferenc szobrász műve)

Műveinek világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és a Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa. Első önéletrajzi ihletésű regényeiben (Franciakulcs, 1948; A huszonegyedik utca, 1948) a gyermekkori tapasztalatok, emlékek válnak regénnyé: a lődörgők, a kétes egzisztenciák világa egy kamaszfiú tudatán átszűrve, impresszionista képekben jelenik meg. Ábrázolásmódja mind merészebben szakadt el a közvetlen realitástól a szürreális, illetve az abszurd felé. Az 1950-es és az 1960-as évek regényeiben a jellegzetes figurák új árnyalatokkal gazdagodtak, és mítosszá kerekedtek. A régi mozik, presszók, uszodák, tribünök, futballpályák alkotják a „Mándy-univerzumot”.

Az 1950-es években hallgatásra ítélt író rögzítette a félelem és rettegés éveinek nyomasztó hangulatú mindennapjait (Fabulya feleségei, 1959; Előadók, társszerzők, 1970). Írásaiban nőtt a fantasztikus, irreális mozzanatok és a képzelet szerepe. Gyakran jelenik meg formateremtőként az álom is (Egy ember álma, 1971; Álom a színházról, 1977).

Az 1960-as években az író új tájékozódását jelezték a Vera-novellák, középpontjukban egy fiatal lánnyal, a beatnemzedék jellegzetes képviselőjével (Mi van Verával?, 1970). Az 1970-es évek végétől figyelme a tárgyak, a dolgok felé fordult. Műveiben a modern nagyvárosi ember szorongását, magányát szólaltatta meg. Magányos hőseinek groteszk, mégis hősi küzdelme a valósággal a hűség és a részvét erkölcsi parancsára figyelmeztet.

Gyermekkönyvei is klasszikussá váltak (Csutak-sorozat, 1956–68). A novella megújítója, az idő- és térviszonyokat az elbeszélésben felszabadította a hagyományos ábrázolás kötelmei alól, részben a film módszereit (vágások, áttűnések), részben a lírai ábrázolás eszközeit használta az epikában (képek). A Csutak és a szürke ló című regényt 1959-ben írta, ebből 1961-ben azonos címmel film is készült.

MűveiSzerkesztés

Életében megjelent köteteiSzerkesztés

  • A csőszház. Kisregény; Egyetemi Ny., Bp., 1943 (Diárium könyvtár)
  • Az enyedi diák. Ifjúsági regény; Forrás Ny., Bp., 1944
  • Francia kulcs; Új Idők, Bp., 1948 (A világirodalom dekameronja)
  • A huszonegyedik utca. Regény; Új Idők, Bp., 1948
  • Vendégek a Palackban. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1949
  • Műsorfüzet / Ságodi József: Számonkérés / Thury Zoltán–Mándy Iván: Az özvegy javára. Jelenetek az üzemi kulturcsoportok részére; Művelt Nép, Bp., 1952
  • Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Csutak és a többiek. Vígjáték; Népszava, Bp., 1956 (Színjátszók könyvtára)
  • Csutak a színre lép. Regény; Móra, Bp., 1957
  • Idegen szobák; Magvető, Bp., 1957
  • Árusok komédiája; in: Három egyfelvonásos; Bibliotheca, Bp., 1958 (Játékszín)
  • Csutak és a szürke ló. Regény; Móra, Bp., 1959
  • Fabulya feleségei; Magvető, Bp., 1959 (Magvető kiskönyvtár)
  • 1960. Mélyvíz (musical)
  • Csutak a mikrofon előtt. Regény; Móra, Bp., 1961
  • A pálya szélén; Magvető, Bp., 1963
  • A locsolókocsi; Magvető, Bp., 1965
  • Robin Hood. Regény; Móra, Bp., 1965 (Delfin könyvek)
  • Az ördög konyhája; Magvető, Bp., 1965
  • Séta a ház körül; Magvető, Bp., 1966
  • Régi idők mozija; fotógrafika Murányi István; Magvető, Bp., 1967
  • Csutak és Gyáva Dezső. Regény; Móra, Bp., 1968
  • Egyérintő. Válogatott novellák; Magvető, Bp., 1969
  • Mi van Verával?; Magvető, Bp., 1970
  • Előadók, társszerzők. 1950–52; Magvető, Bp., 1970
  • Egy ember álma; Magvető, Bp., 1971
  • Mi az, öreg?; Magvető, Bp., 1972
  • Tribünök árnyéka; Magvető, Bp., 1974 (Magvető zsebkönyvtár)
  • Fél hat felé; Magvető, Bp., 1974
  • Zsámboky mozija. A családtag; Magvető, Bp., 1975
  • Álom a színházról; Magvető, Bp., 1977
  • Lány az uszodából; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1977 (30 év)
  • Arnold, a bálnavadász; Móra, Bp., 1977
  • A trafik; Magvető, Bp., 1979 (Rakéta regénytár)
  • Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje; szerk. Hámori András; Magvető, Bp., 1980 (Ötlettől a filmig)
  • A bútorok; Magvető, Bp., 1980 (Rakéta regénytár)
  • Tájak, az én tájaim; Magvető, Bp., 1981
  • Ha köztünk vagy, Holman Endre. Hangjátékok; Magvető, Bp., 1981
  • A villamos; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár)
  • Átkelés; Magvető, Bp., 1983
  • Mit akarhat egy író?; vál., utószó Lengyel Balázs; Móra, Bp., 1983 (Diákkönyvtár)
  • Strandok, uszodák; Magvető, Bp., 1984 (Rakéta regénytár)
  • Magukra maradtak; Magvető, Bp., 1986 (Rakéta regénytár)
  • Önéletrajz. Novellák, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1989
  • Huzatban; Magvető, Bp., 1992
  • Tépett füzetlapok. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Századvég, Bp., 1992 (Literatura)
  • A pálya szélén; utószó Tarján Tamás; Magyar Hírlap–Maecenas, Bp., 1993 (Heti klasszikusok)
  • Budapesti legendák; Városháza, Bp., 1994 (Az én Budapestem)

PosztumuszSzerkesztés

  • Harminc novella. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp.–Nagyvárad, 1995 (Örökségünk)
  • A légyvadász. Novellák; sajtó alá rend., szerk. Domokos Mátyás; Osiris, Bp., 1996 (Osiris könyvtár Irodalom)
  • A pálya elején. Az első novellák, 1942–1944; Új Ember, Bp., 1998
  • Francia kulcs / A huszonegyedik utca; Holnap, Bp., 2000 (Mándy Iván művei)
  • Novellák 1-3.; összeáll., szöveggond. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2003 (Mándy Iván művei)
  • Boldog békeidők. Képes üdvözlőkártyák, 1890–1914; előszó Mándy Iván, képaláírások, utószó Gyökér István, szerk. Rappai Zsuzsa; Corvina, Bp., 2004.
  • Elbeszélések, kisregények; összeáll., szöveggond. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2004 (Mándy Iván művei)
  • Regények; összeáll. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2005 (Mándy Iván művei)
  • Hangjátékok; szöveggond. Ugrin Aranka, szerk., utószó Kopányi György; Palatinus, Bp., 2007 (Mándy Iván művei)
  • Drámák; Palatinus, Bp., 2008 (Mándy Iván művei)
  • Ma este Gizi énekel. Novellák és karcolatok; összegyűjt., sajtó alá rend., előszó Urbán László; Argumentum, Bp., 2013
  • Mándy Iván válogatott levelezése; szerk., jegyz. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
  • Ciklon. Válogatott novellák; szerk., tan. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
  • "Szeretve tisztelt főcsatár". Mándy Iván válogatott levelezése; vál., sajtó alá rend., utószó, jegyz. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
  • Sándor Pál: Régi idők focija. Mándy Iván A pálya szélén című műve alapján; összeáll., szerk. Márkus István; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019 (Könyvtármozi füzetek)

Mándy Iván művei (1984–1993)Szerkesztés

Mándy Iván művei; Magvető, Bp., 1984–1993

  • Lélegzetvétel nélkül; 1984
  • Francia kulcs / A huszonegyedik utca / A pálya szélén. Regények; 1985
  • Mi az, öreg? / Zsámboky mozija / Régi idők mozija; 1986
  • Előadók, társszerzők / Mi van Verával? / Arnold, a bálnavadász; 1987
  • Egy ember álma / Álom a színházról / A locsolókocsi; 1988
  • A csőszház / Egy festő ifjúsága / Séta a ház körül / Ha köztünk vagy, Holman Endre; 1990
  • Csutak színre lép / Csutak és a szürke ló / Csutak a mikrofon előtt / Csutak és Gyáva Dezső; 1993

FilmjeiSzerkesztés

ForgatókönyvírókéntSzerkesztés

SzínészkéntSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Mándy Iván családfája
Mándy Iván

(Budapest, 1918. dec. 23. –

Budapest, 1995. okt. 6.)

Apja:

Mándy Gyula[4]

(Dunaföldvár, 1889. okt. 23. – ?)

hírlapíró

Apai nagyapja:

Mándy Lajos[5]

(Mánd, 1859. febr. 15. –

Budapest, 1921. dec. 8.)

posta-és táviroda főfelügyelő

Apai nagyapai dédapja:

Mándy György

Apai nagyapai dédanyja:

Tarpai Borbála

Apai nagyanyja:

Reitter Celesztin[6]

(Dunaföldvár, 1864. febr. 6. –

Budapest, 1914. okt. 11.)

Apai nagyanyai dédapja:

Reitter József

Apai nagyanyai dédanyja:

Erneszt Zsuzsanna

Anyja:

Alfay Ilona Mária

(1891. júl. 28. – ?)

Anyai nagyapja:

dr. Alfay Zoltán Jenő[7][8]

(Tasnád, 1862. jan. 8. –

Budapest, 1920. ápr. 2.)

posta-és táviroda főigazgató

Anyai nagyapai dédapja:

Alfai Sámuel

Anyai nagyapai dédanyja:

Balogh Anna

Anyai nagyanyja:

Koncz Karolina

(Cegléd, 1870. szept. 7. – ?)

Anyai nagyanyai dédapja:

Koncz István

Anyai nagyanyai dédanyja:

Kiss Lídia

JegyzetekSzerkesztés

Ajánlott irodalomSzerkesztés

  • Erdődy Edit: Mándy Iván. (Kortársaink). Bp., Balassi, 1992, 111 p.
  • Domokos Mátyás – Lengyel Balázs (szerk.): A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván. Bp., Nap, 1997, 342 p.
  • Holmi, 1996/4. (Mándy-emlékszám)
  • Hózsa Éva: A novella új neve, Fórum Könyvkiadó, 2003.
  • Mándy és a kísértetek, in: Balassa Péter: Észjárások és formák, Bp., Tankönyvkiadó
  • Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje (ötlettől a filmig). Bp., Magvető, 1980
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Hózsa Éva: A novella új neve. Mándy Iván novelláinak tipológiája és szövegközi értelmezése; Forum, Újvidék, 2003
  • Sághy Miklós: A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)
  • Mándy Iván 75 éves. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Nagy Zoltánné; Megyei Könyvtár, Debrecen, 1993

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Mándy Iván témában.