Máriagyűd (horvátul: Jud vagy Đud) Siklós város településrésze Baranya megyében, korábban önálló község. Neve 1934-ig Gyűd volt, 1977-ben csatolták Siklóshoz. A 2001-ben mintegy 1500 lelket számláló Máriagyűd híres Mária-kegyhely, búcsújáróhely.

Máriagyűd
Máriagyűd légi felvételen
Máriagyűd légi felvételen
Közigazgatás
Település Siklós
Alapítás idejerómai kor
Városhoz csatolás 1977
Korábbi rangja község
Irányítószám 7800
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Máriagyűd (Baranya megye)
Máriagyűd
Máriagyűd
Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 45° 52′ 17″, k. h. 18° 15′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 17″, k. h. 18° 15′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriagyűd témájú médiaállományokat.

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.

TörténeteSzerkesztés

A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a már a Római Birodalom idején természetes pihenőhelyként szolgált, amikor erre futott a Sopianae-t (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.

A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd, Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.

Itt vonult keresztül csapatával Csulai Móré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.

1977-ben Siklós várossá válásakor annak városrésze lett.

Mária-kegyhelySzerkesztés

A Mária-szoborSzerkesztés

 
Máriagyűd – Az oltár a Mária szoborral

Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török időkben azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is. Így Rudnay Mátyás más képet állítatott a gyűdi oltárra.

A Mária-jelenésSzerkesztés

A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak. 1757 december 4-én keltezett irat szerint egyházi nyomozás történt, mely elismeri csodatévő szent helynek a templomot.

A kegyhelyhez kötődnek Mária következő népnyelvi nevei: Harsányhegy fehér asszonya, Forrásközi Boldogasszony.[1]

A kegytemplomSzerkesztés

Máriagyűdöt hivatalosan VII. Piusz pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.

A Ferences rend által építtetett, a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.

2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.[2]

A kegytemplom plébánosa Keresztes Andor.

HarangjaiSzerkesztés

A kegytemplom délnyugatra néző főhomlokzatát hangsúlyozó, egyenként 56 méteres tornyaiban 4 harang lakik. Mind a 4 harangot Szlezák László, a leghíresebb magyar harangöntő öntötte 1935-ben Budapesten. Az 5. (nagyságra a 2. legnagyobb, szintén Szlezák László által 1935-ben öntött, 981 kg-os) harangját a II. világháborúban elvitték. A délkeleti (jobb oldali) toronyban található az 1676 kg-os nagyharang (Baranya megye harmadik legnagyobb harangja), az északnyugati (bal) toronyban pedig a több harang, melyek tömege 513 kg, 215 kg és 117 kg. Alaphangjaik: c1, g1, c2, esz2. A világháborúba elvitt harang esz1 alaphangú volt, szintén az északnyugati toronyban lakott.

KörnyékeSzerkesztés

 
A kegytemplom légi felvételen

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút.

A mai kegytemplomhoz csatlakozó Szent Mihály kápolna jobb oldalán található csúcsíves bemélyedés a hagyomány szerint az eredeti kápolna beépített maradványa.

A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek. A stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek. A piéta Szitányi Gábor alkotása.

A búcsúnapokSzerkesztés

A kegyhely búcsúnapja július 2-án van. Ezen kívül sok kisebb és öt nagy búcsút tartanak:

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Máriagyűdöt a szalántai horvátok Đud, a hercegszántói horvátok Jud néven említették.[3] Németül Marjud a neve.[4]

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. A megsebzett szeretet gyógyítása – Új Ember. [2007. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 8.)
  2. Bazilika rangot kapott Máriagyűd kegytemploma – Katolikus.hu
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Ungarndeutsche Ortsnamen (Hozzáférés 2013. július 1.). [2014. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 1.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Máriagyűd témájú médiaállományokat.